csütörtök, január 29, 2015

Számít a jelenlétem

"Számít a jelenlétem"


Legyen ez a megerősítés egy hónapig a mantrád! Írd ki a monitorodra, a tükrödre, a hűtőre egy szép hűtőmágnessel, az ágyad szélére, az autódba és még ahová a fantáziád engedi! Írd sárga papírra, vagy használj sárga tollat! Viselj sárga ruhát, húzz fel sárga ágyneműt, tegyél sárga törölközőt!
Ha meglátod a mantrádat, mond ki hangosan, vagy magadban! Ha a sárga szint látod akkor is.

Aztán, csak figyeld, hogy változik körülötted a világ! (Például, ha van valaki a környezetedben, aki "átnéz" rajtad, ha valaki nem köszön, ha nincs kellő önbizalmad, stb.)

Mert hidd el! Számít a jelenléted.

Nélküled kevesebb lenne a Világ, valamit a TE létezésed ad hozzá.

Ne hagyatkozz képzeleteddel feltétlenül, csak a fizikai testedre! Még ha nem is tapasztaltad, nem is hallottál róla, a létezésed sokkal több ettől.

Om, Shanti

https://iytyogatherapy.com/product/poster-five-koshas

kedd, január 27, 2015

Kéretlen hívás

Ajánlom magamat!

Télen többször, napközben is itthon vagyok. Főzök, rendezgetek, olvasok, készülök a jógaóráimra. Elég sokszor megszólal a telefon. Többször, mint szeretném.
Tudjátok a szokásos,  "Várjuk önt és kedves párját diagnosztikai szűrésre." vagy, "Nyert egy 30 ezer forintos üdülési beutalót."
-Na, jó! Ha Ti ilyen kéretlenül kedvesek vagytok, én is az leszek!- gondoltam magamban.

Csengett a telefon, már mosolyogtam is magamban, felvettem, dallamcsengő vagy 10 mp, majd egy hölgy:
-Ön és kedves párja nyert egy sorsjegyet...tüttürütü..tüttürü.. Szünet.
Gyorsan közbevágtam:
 -Köszönöm kedvességét. Most nem aktuális a dolog, viszont szeretném az alkalmat kihasználni és meghívni önt egy jógaórára, itt Pestlőrincen a Nemes Fitnessben.
-Ó, de kedves, köszönöm, de én onnan messze, Kiskunhalason lakom.
-Hát az tényleg innen messze van.

Egy jót nevettünk, majd elköszöntünk egymástól.

csütörtök, január 22, 2015

A dühről


Mottó: 
"Az Énbe visszatért cselekvés az egyetlen adekvát cselekvés" Fichte




"Jól érzed magad, utána pedig rosszul, ezek a hangulatok belőled fakadnak, belőled bújnak elő. Senki nem felelős értük rajtad kívül, mert te gondozod őket. Senki nem dühít fel, senki nem tehet boldoggá sem. Saját magadból leszel boldog, saját magadtól leszel dühös is. Ha másra alapozod a hangulatod és az utóbbit nem látod meg, mindig csak reakciója leszel a saját életednek. A saját életed fölötti uralom akkor jön el, amikor felismered, minden amit tapasztalsz, érzel, azt saját magaddal „csinálod”. Bármi történjen, feltétel nélkül, teljes mértékben felelős vagy érte. Ez kezdetben nem túl kellemes érzés, mert ha másokra tudtad hárítani a felelősséget, jól érezted magad, mert nem te voltál a rossz.
Sokan szeretnék a másikat megváltoztatni, csinálni vele valamit, „hogy ne legyen szemtelen”. Lehetetlen küldetés, mert nem a másik szemtelensége zavar téged, hanem az az érzelmi reakció, ahogy dühös leszel. Nem is rá, nem is magadra vagy feszült, csak egyszerűen kibújt a dühös virág belőled. Ha a másikban keresed a magyarázatot, akkor már az első lépést elvétetted, mert kifelé haladsz és egyre távolodsz a magjaidtól. Túlhaladsz a saját virágodon, de a magok mélyen lent vannak a földben. Miért viselkedik szemtelenül a másik? Ahhoz neked semmi közöd, csak jogot formáltál a dühöddel a másikra és kisajátítottad. Nem a tiéd az ő szemtelensége, a tiéd a düh amit érzel és mivel meg kell magyarázni, ezért használod a másik szemtelenségét magyarázatul. A másik a saját jogán létezik, ezért hiába érted meg, nem tudsz vele semmit csinálni, mert nincs jogod hozzá...."

szerda, január 21, 2015

A karmáról

Este hazaérkeztem a jógaóráról, férjem a nappaliban tévézett, (biliárd masters cup ) leültem mellé kényelmes fotelomba. Beszélgettünk kicsit, majd átkapcsolta a tévét. Az M1-en, éppen arról adtak hírt, hogy migránsokat fogtak a déli határunkon. Némelyike kettő és fél éve van úton, keresve új, jobb életet. Most menhelyre kerültek, meleg ételt, fekhelyet, orvosi ellátást kaptak.
Férjemmel szótlanul egymásra néztünk. Mindkettőnk szemében a mély együttérzés...  Mi itt a meleg lakásban, lábam a kandalló párkányán, narancs illat a levegőben...
Tudatosan, ritkán hallgatok híreket, épp oly tudatosan, amilyen tudatosan ott, a negatív hírekkel aggodalmat, félelmet, rossz érzést keltenek az emberekben.
Élek a magam világában. Itt többnyire béke és szeretet uralkodik. Ha ez kibillen is, csak rövid időről van szó.
Majd mentem mosakodni és ahogy a zuhanyrózsából folyt a víz, kezdtek folyni a könnyeim.
Előttem a kép, az elcsigázott emberek, éhesek, betegek, ágyuk a puszta föld, takarójuk a csillagos ég...
Már tudom, hogy nem szabad elfojtani az érzéseimet. Sírok.
De, mint oly sokszor, most is Szófia segít. Megszólal, belül tisztán hallom a hangját: KARMA!
Együttérzés (elfogadás)! Elengedés! Egyensúly!
Könnyeim elapadnak. Igen, ez az ő karmájuk, döbbenek rá.

A jógafilozófia fontos fogalma a karma. Életünk sok történésére ez adja a magyarázatot.
A karma az ok-okozat törvénye, mely szerint minden cselekedetünk, egy annak megfelelő következménnyel jár, akár tudatosan, vagy akaratlanul is hajtottuk végre.
Tehát minden ami a Világban történik, az egy következmény!

Om, Shanti

http://hu.wikipedia.org/wiki/Karma






szombat, január 17, 2015

A derűről

Szvámi Ráma a múlt század egyik legnagyobb szellemi tanítója aki gyerekkorától a Himalájában nevelkedett. Fiatal éveiben jóga tudományt és -filozófiát tanulmányozott a Himalája tradicionális kolostoraiban.
Felsőfokú tanulmányait Indiában, majd  Angliában, Oxfordban végezte.
A Himalájából egy elvonulása után, azzal az elhatározással tért vissza, hogy azzal fogja szolgálni az emberiséget, hogy a Kelet tanításait, elhozza a nyugati világ számára. Ugyanis szvámi az, aki az emberiség szolgálatának szenteli az életét.
Róla szól ez a rövid történet.
Szvámi Ráma még fiatal tanítványként megkért egy, a Himalájában élő szvámit, hogy adjon neki egy mantrát. A mester napokig várakoztatta, majd a türelmetlenül sürgető tanítványának a következőket mondta: "Kapsz tőlem egy mantrát, de ígérd meg, hogy mindig észben tartod majd."
Ezután levitte a szent Gangesz folyó partjára, ahol sok bölcs végezte szellemi gyakorlatait és beavatásait.
Itt, Szvámi Ráma mesterének megígérte, hogy nem felejti el a mantrát és mert a szvámi kételkedett benne, még számtalanszor elismételte ígéretét.
Ekkor így szólt az öreg szvámi: "Bárhol élsz is, élj derűsen. Ez a mantrád. Emlékezz rá fiam, hogy a derűt te magad teremted meg. Csupán emberi erőfeszítést igényel. Magadban kell derűt teremtened. Emlékezz erre a mantrára."
Szvámi Ráma emlékiratában azt írja, hogy minden élethelyzetében sikerrel alkalmazta a mantrát. Hozzáteszi, hogy a szvámi szellemi receptje a legjobb gyógyító mind közül- az öngyógyítás valódi kulcsa.




A derűsség egy pozitív életszemlélet.
A derűs ember, -szerintem- nem keseredik el, minden  kellemetlen, rossz helyzetből remélni vél és éppen ezért talál is kiutat.
Egy, a természetből vett hasonlattal élve a derűs ember, ha felhős az ég, arra gondol,- tudom, a felhők felett mindig kék az ég, bármikor jöhet egy szél ami elfújja őket és akkor ismét ragyog rám a Nap.
Lássuk azért be, hogy nem is olyan könnyű ilyen lelkülettel élni.

Om, Shanti

csütörtök, január 08, 2015

Sufnudli


"Óriási érték az, amit megteremtek. Legyen az csak egy jó ház egy jó gazdasággal, állatok, melyeket jól gondozunk, gyermekek, akiket jól nevelünk. Tehát  csináljunk valami jót. Ezer ilyen érték van, de a lényeg az, hogy örömmel és szeretettel éljünk, valamit létrehozzunk, részt vegyünk a teremtésben. 
Nagyképűen hangzik ugye? 
Isten azért alkotott bennünket a saját képére, hogy alkossunk- gondolom én."                                                                                                                                               Polcz Alaine





Ma már nem gyakran kezdünk otthon tésztagyúrásba. Különösen, ha kicsit plusz munkás is a dolog, mint a krumplifőzése, hámozása, törése. Mennyivel könnyebb levenni az üzlet polcáról a csomagolt, félkész gnocchit.
Ezt az egyszerű ételt, -ahogy mi hívtuk sufnudli,-  mézzel, mákkal és savanykás szilvalekvárral tettem az asztalra egy könnyű vacsorának. A férjem szerint, -aki nem áll tésztabarát hírében- jót teremtettem.
Mint mondta, gyerekkorában evett ilyent utoljára!!!
Hm..talán én is. De egy dologban biztos vagyok. Hogy édesanyám konyhájában, még gyermekként segédkeztem a kis nudlik készítésében. Ezt a sváb eredetű ételt gyakran készítette négy gyermekének. Elnevezése (a Schupf lökést, taszítást jelent) a készítés közbeni kézmozdulatra utal, ahogy az elvágott tésztácskát egy mozdulattal a lisztes deszkán ellökjük, eltaszítjuk.
Tálalni lehet még vajon pirított morzsával, tejföllel, de finom lehet egy gombás szósszal. Legközelebb azzal készítem. Amolyan olaszos gnocchi feltéttel. Fokhagymát, kis erős paprikát olívaolajon megpirítok, bele a gombát, borsozom, sózom, párolom. Felöntöm húslevessel, forralom, majd a tejszint beleöntve készre főzöm. Ezt öntöm a tésztára.

Kapcsolódva a fenti gondolathoz, örömöt okozott, hogy a téli, ráérősebb időmet egy kis konyhai alkotással töltöttem, valami jót teremtettem. :) :)

Maradt egy kis adósságom, mégpedig az én elkészítési módom.(2 fő részére)

3 szép nagy krumplit (az 1. kép) héjjában puhára főztem, kb 3/4 óra. Még forrón meghámoztam és átnyomtam krumplinyomón a gyúródeszkára. Megsóztam, 2 tojás sárgájával és annyi sima liszttel amennyit a krumpli felvett, hogy a tészta finom lágy maradjon, összedolgoztam a deszkán.
Ezután ketté osztottam a begyúrt tésztát, majd előbb az egyiket rúddá sodortam. Jól megliszteztem alatta a munkalapot, majd késsel rudacskákká vagdostam.  Vágás után rögtön arrább is löktem a nudlit, így meg is kapta végleges sufnudli formáját.(2. kép) A tészta másik felével is ugyanígy jártam el.
Közben vizet forraltam, kis sót tettem bele és a kész nudlikat finoman belecsúsztattam. Mikor feljöttek a víz tetejére, (ez alig pár perc, hiszen főtt krumpli van a tésztában) szűrőkanállal kiszedtem és tálba szedtem. A kifőzést is két részletben ajánlott elvégezni.
Ezután csak a tálalás maradt hátra. Mint említettem, ez alkalommal mákkal, mézzel, lekvárral került az asztalunkra.

P.S.: Most, utólag jut eszembe, hogy a tavaszi, zsenge borsós zöldségleves, vagy egy szárazbableves betétje is lehet ez, mint burgonyagombóc. Hm.. érdemes kipróbálni.


kedd, december 23, 2014

Hitemről

"Kislányom a hit a fontos, nem a vallás." 


Mély igaz szólások maradtak emlékül apámtól. Mint ez is. Mikor ezt mondta, nem értettem ennek az igazát. A különbséget a kettő között. 

Még Csepp voltam, csak Reménység, aki csak valahol a lelke mélyén tudta, hogy Óceánnal lehet Egy.
Ma már tudom, milyen Nagy volt Ő és én milyen kicsi. 
Kívánom minden szerettemnek, kedves rokonomnak, barátomnak, ismerősömnek, hogy legyen hittel teljes az élete! 
Mert, hol hit, ott szeretet, hol szeret, ott béke, hol béke, ott áldás, hol áldás, ott Isten, hol Isten, ott szűkség nincsen. 
Krisztust várva szívemben kívánom, hogy legyen áldott karácsonya és örömteljes új éve mindnyájunknak!

péntek, december 19, 2014

Egy-Én-iség

Valahol azt olvastam, ha levetjük személyiségünk fátylát, előtűnik egyéniségünk. Egy-Én-iségünk.

Hogy mi okozza egyéniségünk elvesztését, az elgondolkodtató, hiszen ezzel születünk. Ekkor még erősek a szellemi gyökereink. Ez egy részt azért van, mert a kisded koronacsakrája még teljesen nyitott állapotban van, más részt az anyai emlőben lévő csakrán keresztül kapcsolódik lelki, szellemi családjához. A szoptatás spirituális táplálás is!, mely megsokszorozza fontosságát.
Az önelfelejtés azzal kezdődik, hogy a felnőttek -kicsit érthető módon- áthangolják őket. Így az égi gyökerek halványulnak, a földiek erősödnek.
Megszabjuk, hogy mit-, mikor-, mennyit lássanak, -gondoljanak, -egyenek, -aludjanak, -játszanak...
   
    Eszembe is jutott egy emlék a kb. fél éves fiamról.
A körülöttem élők szerint sovány volt a fiam. Mint kezdő anyuka, hallgatva rájuk, mindig erőltettem az evést. Egyet a mamának, egyet a papának.... Aztán Róbert Egy-én-isége jól megmutatta, hogy tévedésben vagyok. Egyszer, miután beletuszkoltam az utolsó kanál főzeléket is, kihányta az egészet.
Ezután, majd később Dorka lányomnál ezt a hibát már ritkábban követtem el.

A közösségekben megtanulunk az elvárások szerint viselkedni, egyéniségünk meggyöngül.
Majd változunk a kedvesünk kedvéért, mert nem vagyunk ekkor még olyan bölcsek, hogy tudjuk, az igaz szeretet elfogadó nem pedig átformáló!
Még később az élet taposómalmában, a létfenntartásunkért folytatott pénzhajszában világnézetünk végképp anyagiasult lesz. Elfeledkezünk a bennünk élő Isteni szikráról.

Swami Vivekananda egy történettel illusztrálta ezt.
Egy oroszlánkölyköt, melyet anyja vadászat közben a juhnyáj közé pottyantott, bárányok neveltek fel. Ez azt hitte magáról, hogy ő is bárány. Megtanult bégetni és legelni. Egyszer azonban egy öreg oroszlán amelyik meglátta, hogy bárányként menekül előle, elkapta a grabancát és elmagyarázta neki, hogy nem kell félnie, hiszen ő az állatok királya. Hogy ezt bebizonyítsa, egy tiszta vizű tóhoz vitte, ahol az oroszlánkölyök  megpillantotta magát és soha többé nem félt.

A tiszta vizű tó, a tiszta tudatot szimbolizálja, amiben meglátjuk azt, akik valójában vagyunk.
Az oroszlán pedig a Napot, a spirituális és látható fényt, külső-, belső ragyogást, dicsőséget, hatalmat, erőt, bátorságot, királyságot, nyugalmat, állhatatosságot, becsületességet, fennköltséget, nagylelkűséget, gazdagságot szimbolizálja.

Úgy élünk, mint a történet kis oroszlánja...
Aztán egyszer csak nem érezzük jól magunkat a bőrünkben. Lelkünkben megérezzük a változás szükségességét. Ébredezünk. Egyre többen és egyre mélyebben nézünk a tiszta vizű tóba...
Ez az én életemben is így történt. Apám halálakor találkoztam a halhatatlan lélekkel...

..Mint kinőtt ruhát levetünk magunkról régi szokásokat, tevékenységeket, sok esetben még kapcsolatokat is.
Nem kell sajnálni... hagyni kell menni.
Egyre több gondot fordítunk önmagunkra, lelkünkre, szellemünkre, kezdjük tartalmasabban élni életünket.
Eszünkbe jutnak megvalósításra váró álmok, rég elfeledett kedvtelések, vagy jönnek merőben újak.

Már felnőttek gyerekeim, több lett a szabadidőm, így beiratkoztam nyelviskolába és vonzott az alternatív gyógyászat is. Valaha gyógyszertárban dolgoztam így láttam, hogy az emberek elfeledve nagyszüleik ősi gyógyító praktikáit minden panaszukkal orvoshoz futnak és a gyógyszerektől várják felépülésüket. Pedig tudjuk, hogy van más út is a gyógyulás felé.
Holisztikus gyógymódokat tanultam, majd elvégeztem egy ayurvédikus jógaoktató tanfolyamot.
A jógaoktatás lelkiekben kiteljesít. Azok az anyai, tápláló energiák melyek családom számára már esetleg terhesek lennének, így levezetődnek.

A jóga és az ayurvéda ősidők óta egybeforrt tudomány.
A jóga jelentése: egyesülés. Ez egy spirituális út, egy ösvény, mely elvezet Egy-Én-iségünkhöz, a Legfelső Lélekhez. A jóga mely nem csak pózokból áll, - vannak légzőgyakorlatok, mantrázások, szertartások, imák, meditáció - segít megteremteni a test, a lélek és a szellem egységét.
Ez megkönnyíti a mindennapi gondok, próbatételek leküzdését.
Az Ayurvéda az Élet Tudománya szerint a harmónia maga az Egész-s-Ég.
Megismertem és megtanultam meglátni magamban és körülöttem mindenben a Teremtett Világ felépítését adó öt elemet (éter, levegő, tűz, víz, föld).
Például az étert a zenében, a levegő elemet a szélben, a tűz elemet egy hirtelen haragú emberben, a víz elemet a mozdulatok lágyságában és a föld elemet az elefántban.

Megértettem, hogy természetünk, Prakritink által, hogyan is vagyunk különbözőek, mégis egyek.
Ma már tudom, hogy gyermekem nem sovány volt, hanem, -mint jómagam is- vata alkat. Ez azt is jelenti sok egyéb fizikai és mentális jellemző mellett, hogy ő vékony csontozatú, nyúlánk személy. Ma 32 évesen is.
Megértettem az ayurvéda által azt is, hogy valaki például miért nem szereti a forró, vagy csípős ételt, miért meleg a keze még a leghidegebb időben is, míg én forrón és csípősen szeretem az ételeket és a kezem még kesztyűben is fázik. Hogy mindenki egy külön Egy-Én-iség. Így a pitta alkat sajátossága, hogy sok benne a tűz. Miért kellene azt még fokozni? Viszont én mint levegős, vata alkat, fázós vagyok. Azért szeretem jó melegen, csípősen az ételeket, mert ezzel fokozom a tűz elemet magamban.
Aztán azt is megtudtam, hogy a mackós, kapha alkatúak általában nagyon melegszívűek, nyugodt, stabil személyiségek.

Tehát, egyéniségünk megtalálásában segítségünkre lehet az Ayurvéda több ezer éves tapasztalati tudása.
Szeretnék mindenkit bátorítani, hogy az önmegismeréshez használja ennek a tudománynak kincsestárát.
Neten lehet találni úgynevezett dosha tesztet. Ezt kitöltve megismerhetjük biológiai alkatunkat. Kitöltéséhez javasolt egy jó ismerősünk bevonása is, aki az általunk kitöltött tesztet átnézve, segít önmagunkat objektíven látni.

Aztán nem marad más hátra, mint saját alkatunknak megfelelően ayurvédikus tanácsot keresni egészségmegőrzés, étkezés, sport, sőt akár még hobbit illetően is.
Megtalálva a harmóniát önmagunkkal és a természettel, nagy lépést tehetünk Egy-Én-iségünk felé.




Namaste,

http://www.harmonet.hu/ezoteria/812-az-emberi-termeszet-%28a-hinduizmus-szellemeben%29.html

http://halamiszteriuma.blogspot.hu/2012/09/osho-beidegzodesek.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81jurv%C3%A9da#mediaviewer/File:Ayurveda_humors_hu.png