A távolság nem csak teret teremt az emberek között… feltárja az igazságot.
Amikor valaki már nincs jelen a mindennapi életedben, elkezded tisztán látni a dolgokat – nem a ragaszkodás, nem a megszokás révén, hanem a tudatosság révén.
Néha rájössz, mennyire szereted őket. Hogyan adott melegséget, értelmet és örömet a jelenlétük.
És megérted, hogy soha nem ők voltak a problémák… ők részét képezték a békédnek.
De néha… könnyebben érzed magad.
Nyugodtabbnak.
Inkább megint önmagadnak.
És ez a felismerés kellemetlen lehet –mert megmutatja, mit tűrtél el, mit tévesztettél szemelől, és mennyi békét áldoztál fel csendben.
Nem minden hiány veszteség. Némelyik tanulság.
És nem akkor jön a tisztánlátás, amikor minden közel van, hanem akkor, amikor elég távolság van ahhoz, hogy végre láss.
Tehát ne rohanj minden rést betölteni.
Ülj a csendben.
Figyelj arra, amit tanít.
Mert ebben a térben nemcsak őket érted meg jobban, –
hanem önmagadat is.
Namaste
Forrás: Buddhism
