péntek, november 20, 2026

Csoda

„Ahogy fent, úgy lent, ahogy kint, úgy bent.„
Hermész Triszmegisztosz, Smaragdtábla

Borús őszi reggel. Nehezen ébredek.
Felkelek, elhúzom a függönyt. Kimegyek a mosdóba, majd visszabújok  az ágyamba,  és csak bámulok kifelé. Az alig pár napja még sárgán ragyogó erdő mára már teljesen kopasz, és komor.

Elengedés.. 

A kicsit távolabb álló erdeifenyők sötétzöldjébe kapaszkodik a szemem. 

Nini. Mozdul az erdő. Egy kis mókus. 🐿️  Ugrál egyik ágról a másikra. 
Mosolyt csal az arcomra, ahogy lompos kis farkincája zászlóként lobog utána. 
Lefelé,  a föld felé veszi az irányt. 
Felülök. Még követni akarom a tekintetemmel.
Ragaszkodás..

Bezzeg ő! A pillanatnak élve valahol már messze jár.

Hétköznapi csoda történt. Még a Nap is kisütött. 🌞



Namaste 

kedd, november 17, 2026

Radha-Krisna

Miért említik Radha nevét Krisnáé előtt? 

Az istenségnél is hatalmasabb szerelem titka

Miért mondják hívek milliói azt, hogy „Radha-Krisna”, és nem azt, hogy „Krisna-Radha”?
Mert Radha egy olyan hatalmas, tiszta és feltétel nélküli szerelmet testesít meg, amelyen keresztül még az Isteni is megjelenik – éppen az ő odaadása révén.

Krisnát az isteni tudat megtestesítőjeként tisztelik, ám Radha valami rendkívülire világít rá: a szerelem nem csupán két lény közötti érzés, hanem magának az elválasztottságnak a megszűnése.

Radha nem azért szerette Krisnát, hogy birtokolja őt. Szerelme olyannyira teljes volt, hogy a szerető és a szeretett közötti különbség egyszerűen eltűnt. A bhakti legmélyebb hagyományaiban Radha és Krisna nem két különálló valóság, hanem egyetlen örök igazság két megnyilvánulása.

Ez az isteni szerelem misztériuma: amikor az odaadás teljessé válik, a hívő és az Isteni elválaszthatatlanná lesznek.


Forrás: A Radha-Krisna bhakti hagyomány

vasárnap, november 01, 2026

Hála

"Amit nem tudtam megadni, menj és keresd meg a Világban!" 


Ősök napjával zártuk októbert, és mindenszentekkel kezdjük novembert, az őszutót.

Most ez a több mint száz éves fotó jött szembe velem. Őseim, anyai felmenőim. Déd- és nagyszüleim. Édesanyám még talán csak egy gondolat, egy kis álomszikra volt ekkor, 1921-ben.


Még mennyi öröm és nehézség várt rájuk az elkövetkezendő években..

Szeretettel és hálával emlékezem rájuk. Kaszdorf és Eőry dédanyáimra, Szommer dédapámra. Szommer ómamámra (mennyi gyöngéd törődés, szeretet!) és Schneider  ópapámra. Emma tántimra, aki csak pár hónapos a fotón. 

Mennyi  mindent alkottak, teremtettek nekünk szorgos kezeik.. 

Nincsenek fotóim apai felmenőimről, de éppoly hálával vagyok feléjük.

Az ő nehézségek idején való kitartásuk,  élni akarásuk, életbe vetett bizalmuk nélkül nem lennék, és nem az lennék aki vagyok.

✨ 🕯️ ✨🕯️✨🕯️✨🕯️✨🕯️✨🕯️✨🕯️✨ 

Namaste