Karma

Életünkben gyakran gondoljuk, hogy más körülmények között boldogabbak lennénk, aztán rájövünk, hogy minden helyzetnek vannak nehézségei. Ez az anyagi világ természete. Az a legbölcsebb, ha hálásan elfogadjuk a saját helyzetünket – a saját karmánkat – és a tapasztalatot a tanítónknak tekintjük, ami segít megoldani a feladatainkat, amelyekre a fejlődésünkhöz van szükség.

(Bhakti Tirtha Swami)

Karma: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Karma

Namaste 

Éberség - Az ŐZ

*Szelíd volt, nagy és erős. Csak feküdt ott... a kíntól mozdulatlanságba merevedve. 

Áradt lényéből a szenvedés. 

Csapdába esett! A bal lábán egy vastag dróthurok fogva tartotta. Mélyen a húsába vágódott. Megpróbáltam elvágni, de nem volt hozzá elég erőm. Egy férfi kéz jött segítségemre. Láttam, ahogy elmetszette a drótot. 

Sikerült felszabadítani mély, fájdalmas kötöttségéből. 

Az ŐZ felszabadult. 

Évek óta érlelődik bennem a szívről, a szívcsakráról való tudásom, mely csakra összeköti bennünk a fizikai és szellemi síkot, s a léleknek, legbensőbb énünknek, Átmannak  otthona. 

Ez, a mellkasunkban lévő energetikai kapu nem pontosan egyezik a biológiai szívünkkel, de mégis nagyon szoros az energetikai kapcsolat közöttük.  Ha blokkolt a szívcsakránk, ha a szívünkben érzett fájdalmaktól falak veszik körül szívünket, nem tudunk áradón szeretni, előbb-utóbb szív, keringési és bőr problémáink lehetnek. A bőr  kapu a  külvilág és a belsőnk között. Sok esetben a karjainkba költözött merevség is ennek a gátoltságnak  köszönhető, hiszen a kar a szív "meghosszabbítása", s azt tartják, amelyik kar ölel,  az sosem bénul meg.

A csakrát támogatja a  nyíló rózsaszínű lótuszvirágon való meditáció, a zöld levélzöldségek fogyasztása, mint például a spenót, káposzta, búzafűlé. A zöld ruha viselése, a nyitott "á" hang zengetése, (lálázás) lágy zongora dallamok hallgatása. Kristályok viselése, mint például a rubin, a rózsakvarc, a larimár, az aventurin,  az olivin. Illóolajok közül a damaszkuszi rózsa és a neroli. A mosoly és nevetés, a szeretet érzése.

Szív mandala:

A jógafilozófia szerint az őz, vagy gazella az éberséget szimbolizálja, ezért ez a csakra állata.

Az éberség, az egó mentesség a szívből, a lélek lakhelyéből ered. Ahogy a Kisherceg mondja: "Jól csak a szívével lát az ember." 

A szívben kell kifejlődni a rálátásnak, a buddhinak, az illúziókon való túllépéshez, a dolgok igaz természetének meglátásához.  Az igaz tudáshoz, a vidjához**. A szívben kell feloldódni, elengedődni  a fájdalmas érzésekhez való ragaszkodásnak; ami megköt, falakat von körénk; így tudunk csak kilépni a dualitásból,  hogy egy lehetőséget lássunk minden helyzetben, mely lelki, szellemi, érzelmi fejlődésünket hivatott szolgálni. 

A falak lebontása fizikai tünetekkel is jár, például égő érzés a szívben, kiütések a szívcsakra környékén. Ez a csakra rezgés emelkedésének következménye.

Egy alkalommal, úgy emlékszem, hogy Access cserén, tisztánlátó társam azt mondta - tudod, hogy olvasztják a szíved körüli pancélt? Vajon hogy fog ez távozni!?-kérdezte. Finom anyagi szinten ez nem olyan gond. A durva anyagi síkon viszont erős testi tüneteim lettek. Egy- két napon belül első és hátsó szívcsakra területén először kevés, majd egyre kiterjedtebb foltban apró, viszkető, fájó, piros kiütéseim lettek. Napokig tartott a méregtelenítésem. Hogy kik, milyen erők segítettek ebben, ne kérdezd. Sosem vagyunk egyedül.. 

Anahata csakra képe:

A csakrában lévő lótuszvirágnak tizenkét szirma van, hat a gerinctől balra és hat jobbra. A szirmok nyitott állapotban az ég felé nyitottak. A tizenkét szirom a  szív tizenkét isteni tulajdonsága: boldogság, béke, harmónia, szeretet, megértés, együttérzés, világosság, tisztaság, egység, könyörületesség, jószívűség, megbocsátás. 

A csakra őseleme a levegő, színét egyes tanítások kéknek írják le. Ehhez a csakrához kapcsolódva tudunk egységet, kiterjedést, szabadságot, isteni szeretetet megélni, és ebben az állapotban tapasztalhatjuk meg belső látásunkkal a gyönyörű azúrkék színt. 

A szeretetnek több szintje van, a szexus, erosz, fília, és agapé. Tudatosságom szerint, akkor azúrkék színű a csakra rezgése, amikor az agapét, az isteni szeretet érzését érezzük. 

Erre a központra összpontosítva fejleszthető írói vénánk, valamint innen indul a szankalpa shakti, a kívánságokat beteljesítő erő. Minél tisztább a csakránk, minél erősebb szívünk magnetikus ereje, annál gyorsabban vonzzuk magunkhoz vágyainkat, kívánságainkat.
A szívcsakra istensége Shiva és felesége Párvati, akik az itt találkozó tudat és természet harmonikus együttműködését személyesítik meg.

Visszatérve az írás elejére, ha azt kérdeznéd, ki volt a férfi, akinek a keze segített? Hát... talán az apámé? Meglehet animus segített animának? 
Shíva segített Párvatinak, vagy Krisna Laksminak?

Namaste, 

Ui.:

Pinkola Estés írja a Farkasokkal futó asszonyokban, hogyha egy nő leszűkített lelki életet él, melyben az alkotás, újítás, kezdeményezés korlátokba ütközik, elkezd "kiszáradni". Nem képes szívvel, lélekkel zabolátlan természete szerint cselekedni. Ilyenkor a nők gyakran álmodnak sérült állatokról. Az ilyen álmok az ösztönös női psziché állapotát, és az ősi természethez fűződő sérült kapcsolatát fejezi ki. 

*Ismeretes, hogy már az ókorban, kr.e. 4. és 3. században használták az álmok gyógyító erejét. 
Az egyik legismertebb gyógyító szentély a görög-római kultúrában Aszklépiosznak a gyógyítás istenének emelt epidavroszi Aszklépion volt, ami kr.u. 5. századig működött. A beteg embereknek egy éjszakát kellett eltölteni az egy forrás közelében lévő szentélyben, ahol álmukban gyógyító üzenetet kaptak egészségük visszanyerése érdekében.

**https://hu.wikipedia.org/wiki/Vidj

Fotók:

http://kamillaharmonia.blogspot.com/2015/09/szivcsakra-mandala.html

https://www.yogaindailylife.org/system/hu/a-csakr%C3%A1k/an%C3%A1hata-csakra

Dum-tak-ketak

A hétvégét egy baranyai kis faluban a Mecsek alján, Mánfán töltöttem egy elvonuláson. 

Elvonulás!?- kérdezte a férjem, -mi az, hogy elvonulás? Hát, tudod, ez nem SPA, nem wellness, hanem elvonulás.  A hétköznapok rutinjából, zajából. 

Na, nem mintha a hétköznapjaim olyan zajosak lennének, és ez a tábor olyan csendesnek ígérkezett volna, hiszen ez egy szakrális dob, ének és transzmeditációs elvonulás volt. Pontosan nem is tudtam mi vár rám ebben a táborban, de hívott valami újnak a kipróbálása, a Mecsek, és az eddig még fel nem fedezett odavezető baranyai út. 

Pénteken délelőtt indultam, hűvös, borús, őszi időben. Az autópályán, kiérve a besorolásokból, körgyűrűből bekapcsoltam a tempomatot és egy kényelmes tempóban tartottam délnek. Volt időm szemlélődni, befogadni az egyre színesebb tájat. A berkenyék, borbolyák vörösét, az akácok sárgáját,  nyárfák sárguló ezüstjét, és a tölgyek, platánok, juharok már itt-ott barnába menő zöldjét, a még száron lévő kukorica fakó barnáját.

Milyen harmóniában vagyok a természettel,- jegyeztem meg magamnak az öltözékemre nézve. Nem is érezném magamat jól, ha nem így lenne.
Szekszárdhoz érve lehajtottam az autópályáról a 6-osra. Rátértem az ismeretlen útra. A Szekszárdi-dombság, majd a Mecsek dombjainak ölelésében haladtam tovább. Bonyhád, Hidas, Mecseknádasd, Zengővárkony, Hosszúhetény, Pécsvárad, Ófalu, Óbánya mind-mind névről jól ismert települések. Aztán beérkeztem Pécsre, innen északnak haladva a Mecsek kacskaringóiban egyszer csak előbukkant Mánfa. 

Két óra volt és igazi hegyvidéki nyirkos hideg, mikor megérkeztem az Elvonulási Központ elé. A Mecsek egyáltalán nem a mediterrán arcát mutatta. Cili a szervező, a program háziasszonya a kapuban várt, fogadott bennünket, érkezőket. A szobák elfoglalása után 3 órakor kezdődött a program. Ismerkedés egymással, a dobokkal, éneklés, vacsora, dobolás, majd éber, alvás nélküli éjszaka. 30 ember dobolt egyszerre, a rezgések, a feléledt tűz úgy kimosott, kiégetett mindent az elmémből, olyan éberré tett, hogy nem volt szüksége a szervezetemnek alvásra. Reggel hét órakor már ott ültünk a mantrameditáción és együtt énekeltünk Ölvedi Gábor egyedi torokhangú énekével. Napközben dob ritmusokat gyakoroltunk, ebéd után pedig erdei meditációra mentünk. De milyen ebéd után! Majdnem a mohóság vétkébe esve ettünk, mert olyan finom vega ételeket szolgáltak fel. Kellett repetázni! Visszaérkezve az erdőből, szakrális magyar énekeket énekeltünk dobokkal kísérve, este Gábor koncertet adott, majd transzdobolás, tánc következett. Tizenegy körül volt vége a nap hivatalos részének, de többen még ott maradtak a Dharma teremben beszélgetni, meditálni. 

A vasárnap ismét hétkor indult, mantrameditáció, dobolás, daltanulás. Ebéd után zárókör, három órakor indulás haza. Este igazából még nem voltam itthon. Ismeritek milyen az, amikor minden gondolatunk, érzésünk máshol jár. Este az ágyban még dallamok és ritmusok jöttek,- csillagom, révészem... aztán pedig dumtak tak-ketak, dumtak-ketak tak-ke,  dum dum dum, taktak, dum, tak tak tak, tak.

Az itthoni dobolás gyakorlásról? Egyedül!? Dög unalom! Inkább esetleg majd  tavasszal egy másik  dobolós táborban. 

Namaste

Dharma* - धर्म - Rend

Fotó: Nicholas Tinelli, Nepál

A hinduk vallásuk alapjául szolgáló elvet szanátana dharmának, (örök rend, vagy örök törvény) nevezik. A dharma hitelességre való törekvés, az élet összhangba hozása olyan magasabb rendű elvekkel, igazságokkal, cselekvésekkel, melyek szeretethez, boldogsághoz, jobb újjászületéshez, vagy akár  móksához, a születés és halál örök körforgásából való megszabaduláshoz vezetnek. 

Aki a dharmája szerint él, az jól él. Életében elégedettség, anyagi bőség van, ami egyáltalán nem jelenti a nyugati világ mértéktelen, egoista, felhalmozó gazdagságát. 

Az elért anyagi javakkal ki tudja elégíteni vágyait, melyek uraltak. Az emberi vágyak ugyanis határtalanok. Ez különösen igaz a nőkre, egyszerűen azért, mert ilyen a női lélek felépítése.

Aztán kielégülve vágyainktól, meglátva és elfogadva egy magasabb rendezői elvet, a szellemiek szerint, a mulandó értékektől megszabadult lélekkel éljük az életünket.

Ez egy védikus életút.

Aki nem követi a dharma útját, számtalan akadály gördül az útjába. 

A kérdés az lehet, hogy miként találjunk rá saját dharmánkra?

Mi "nyugati" emberek nagyon elszakadtunk a természettől. Mértéket, és értéket vesztettünk Nincs olyan lelki vezetőnk, gurunk, aki akár napi szinten jó tanácsadónk, vezetőnk lehetne. 

Vagy mégis? 

Olvasva a Bennünk élő isteneket, válaszokat találunk. 

Jung szerint meg kell találni a bennünk élő gyermeket. Meg kell keresni, befelé kell menni magunkba. Vissza kell menni a gyermekkorunkba. Mit szerettünk csinálni? Mi volt az, ami örömmel töltötte el azt a gyermeket? Mi adott neki enyhülést, megnyugvást, békét, ha bármi érte a világban?

Jean Shinona:

... az istenek ismerete csak egy eszköz arra, hogy hitelesek lehessünk, értéke abban rejlik, hogy azt tudjuk mondani: "Ez fontos nekem" és ez alapján cselekszünk is.

...nem kell ismerned a mítoszodat (archetipus), az a fontos, hogy éld meg.

Hogyan?

A következő párbeszédben Joseph  Cambell  mítoszkutató elmondja nekünk:

- Hogyan ismerheti meg valaki saját mítoszát? - ... Cambell maga is egy kérdéssel válaszolt:

- Hol érzi ön a legnagyobb harmóniában magát, és mi az ön számára a legnagyobb boldogság?

- Nem tudom, nem vagyok biztos benne.

- Találja meg - mondta Cambell. - És kövesse azt!

" A harmónia nem más, mint a jó úton haladni, olyan munkát végezni, ami leköt, ugyanakkor összeegyeztethető személyes értékrendünkkel is, ráadásul még tehetségünk is van hozzá. Harmónia az, amikor együtt vagyunk partnerünkkel, barátainkkal, (vagy éppen egyedül), vagy együtt vagyunk állatokkal, vagy a természettel, egy bizonyos városban élünk, vagy vidéken, és amikor az az érzésünk, hogy minden a helyén van. Harmónia az is, ha nagy fájdalmat érzünk. A harmónia gátlásoktól mentes, öntudatlan sponteneitás, mint a kitörő nevetés, és az előtörő könnyek. Harmóniát ott találunk, ahol a viselkedés és a hit összeér, ahol a belső archetipikus és a külső élet egymás kifejeződései, valamint amikor hűek vagyunk önmagunkhoz... Ilyenkor azt érezzük, hogy amit csinálunk, akármennyire átlagos is, megszentelt. Ilyenkor érezzük meg, valami isteninek vagyunk a részesei, ami bennünk és mindenhol jelen van."

Forrás: Jean Shinona: Bennünk élő istenek

*https://hu.wikipedia.org/wiki/Dharma_(vall%C3%A1s)
**https://www.symbolonintezet.hu/szimbologia-a-tankerek/

Namaste

Felelősségvállalás

Igen, látom és tapasztalom, hogy van egy fiatal nagyon spirituális nemzedék, aki felelősséget vállal minden teremtéséért. Lássuk csak a legutóbbi tapasztalatomat.


Beiratkoztam egy, a város másik felén lévő festőkurzusra, ahová P+R közlekedek.

Péntek kora délután. A 3-as metrón végig zsúfoltság, de a végállomáshoz közeledve, megfogyatkozik a tömeg. Ekkor leül mellém egy fiatal, fekete srác. Megjelenése, öltözete egyszerű, rendezett: dzseki, farmer, tornacipő, rövidre vágott fekete haj. Nincs más nála csak egy mobil. Azt bámulja.
Semmi rendkívüli.
Vagyis... Nagyon is rendkívüli. Ahogy rápillantok a kijelzőjére, a Srí Yantrát látom rajta.

Srí Yantra

Mi ez, ha nem felelősségvállalás önmagunkért, a sorsunkért! Magasabb erőkhöz fordulni sorsunk jobbá fordulásáért. Hinni a harmónia erejében, hinni abban, hogy a Teremtő egyaránt szeret mindnyájunkat, hinni, hogy bőség van...
Hinni a teremtő lélek erejében...

Srí Yantráról:https://szinekesszavakblog.wordpress.com/2016/07/03/a-sri-yantra-rejtelye/

Yantrákról:http://www.yantra-home.hu/?p=97

Az erkölcsi mérce

Sok jelentős, üzenet értékű álmom volt már. Amiről most írok az apánk halála után a szülői házunkban játszódik. 

A nyári konyhában beszélgetek nővéremmel (a témája most nem lényeges), egyszer csak megjelenik a hófehér hajú apánk és a konyha ablakába letesz egy érett, piros paradicsomot. Ránk néz, majd csak ennyit mond: mindent méltósággal...

Az Élet bizony sokszor megpróbál. Méltatlan helyzetek elé állít, amikor belül érezzük, hogy itt valami nincs rendben. Lehet ez egy meg nem tartott ígéret, egy megkerülés, és még sorolhatnám... Ilyen esetekben érezhetünk haragot, dühöt, sértettséget, de ez mit sem segít a belső elégedetlenség érzésünkön. Kereshetjük a magyarázatot az ok-okozat törvényében, hogy valamivel "kiérdemeltük" azt a viselkedést, de ez is mit sem segít belső nyugalmunk helyreállításán.

Egy dolog ami helyrebillent. A méltóságunk tudata. Az Önmagunk értékében való hitünk...

A méltánytalan viselkedést úgy lehet elfogadni, hogy az ember feldolgozza, megemészti, megérti és tudatosítja, hogy az ő erkölcsi mércéje nem egyezik a vele szemben méltánytalanságot elkövetőével. Egyszerűen CSAK látni kell, hogy a saját erkölcsi mércénk magasabb, magasabbra tettük a lécet és azt nem mindenki tudja megugrani...Sőt! A lécet még a szüleink tették magasra, mert tőlük hozzuk az értékrendünket. Ahogy Popper Péter írja valahol: mindenkinek van egy törvénye (dharma), nem tudunk másként cselekedni. 

Aztán ott van még a vonzás törvénye, minél tisztességesebb valaki, bevonzza a tisztességtelent. Mert ahol fény van, ott árnyék is van...az árnyék pedig akkor tűnik el, ha fénybe borítjuk. Magyarán, cseppet sem azonosulva vele, elfogadjuk, hogy a másik eltévedt egy túl sötét erdőben...

Amikor ezek a felismerések megtörténnek, az ember mellől lemorzsolódnak a  méltatlan kapcsolatok.

A dolgok megemésztéséhez, a tisztánlátáshoz (transzformáció, átalakítás, szilárd anyagból energia) szükség van a tűzre. Szellemi tűzre.

 A jóga és az ayurvéda egy több ezer éves tapasztalati rendszer. A jóga lélektudomány,  az ayurvéda élettudomány. 

Nem hit rendszer. Megtapasztalhatod jótékony hatásait akkor is, ha nem hiszel sem istenben, sem hazában.

Alább két írásom szól a tűz elem fontosságáról, és arról, hogy miként állíthatjuk a tüzet szellemünk szolgálatába. 

A harmadikban apám néma tanításáról is van szó. Arról, hogy a méltóságteljes cselekvés, -magatartás, -megjelenés tiszteletet ébreszt, ami visszahat az egyénre, a cselekedetei értékét, jelentőségét növelve a személy önérzetét, önbizalmát növeli.

A tapasztalat mondatja velem...

http://magyarkamargit.blogspot.hu/2014/01/ferjem-elment-barataival-kihasznalom-az.html

http://magyarkamargit.blogspot.hu/2014/03/az-ot-elem-jogaban.html
http://magyarkamargit.blogspot.hu/2016/08/par-nap-otthon.html

Namaste

Minden Akadályok Elhárítója

Ganesha Chaturthi

" Az ember testi értelemben törékeny és esendő. De van egy hatalmas fegyvere a teremtésben, amit az elefánt fej szimbolizál. Mivel Indiában ez a leghatalmasabb állat, ezért a feje az emberi értelemre utaló jel.

Egyik lábát felhúzva tartja, ami a transzcendenciára, a lelki-szellemi megvilágosodás lehetőségére utal. A másik a földön nyugszik, ezzel jelezve a fölvállalt kötelességet és sorsot (dharma). Körülötte ételek, melyek az érzéktárgyak szimbólumai és egy meghunyászkodó patkány, a világi élvezetvágy megszelídítésének formája. Más ábrázolásokon, sokszor magán ezen a patkányon lovagol, de ugyanezzel a jelentéstartalommal. A hatalmas elefántfülek, a tanulás szimbólumai, mert a leghitelesebb tanulási forma, a megvilágosodott mesterek odaadó hallgatása. A hatalmas fej a visszatükröződés (manana), a reflexió, az ok és okozat törvényének megértése. Az eredeti lelki információ fénytörést szenvedve, prizmákon, bizonyos finom-fizikai szűrőkön át lép be az anyagi világba, nehezen legyőzhető illúziót teremtve. Ezért az ormány az emberi értelem, a megkülönböztető képesség szimbóluma. Erő és finomság, durva és finomfizikai tudás, hiszen ugyanaz az ormány képes egy fát kitépni gyökerestül, vagy fölvenni a porból egy leesett gombostűt.

A hatalmas pocak képes megemészteni a boldogságot és a boldogtalanságot egyaránt. Nem zavarják már az ellentétpárok, egyik törött agyara a szenvedés, a másik ép agyara a boldogság ismeretének szimbóluma. 

Kuvéra a gazdagság és bőség félistene meghívta egy alkalommal Ganesát vacsorára. Hihetetlen kitartással fölfalta az egész vendégsereg számára készített ételt, s majd miután ez elfogyott elkezdte megenni az étkezés tárgyi kellékeit. Végül apja, Siva lépett közbe, s megkínálta egy tál általa készített sült rizzsel, s ettől Ganésa étvágya lecsillapodott. A jógikus mese lényege az, hogy az ember nem elégülhet ki vágyainak szüntelen beteljesítésével, sőt azok inkább az őrületig fokozódnak. A megoldás  az Isteni Sivától kapott rizs, melyet már alaposan megsütöttek, azaz olyan legyőzött, megemésztett vágyak szimbóluma, mely többé már nem tud kicsírázni. Az út tehát, saját vágyaink megfékezésén keresztül vezet. Az ember soha nem lehet boldog, csupán önző, anyagi érzékei kielégítése által.

Ganésának négy karja van, ezek a tudat négy rétegét, az elmét (manasz), az értelmet (buddhi), a hamis egót (ahamkára) és a tudattalan vagy mély elmét (csitta) szimbolizálják. Az egyik kezében kis bárdot tart, a testi vágyak legyőzésének eszközét. A másikban összetekert kötelet, a kitartó istenkereső ember kimentésének szimbóluma. A harmadik kezében rizsgombócot (modaka) tart, mely lelki keresésének jutalmát jelenti. Végül a negyedik kezében egy lótuszvirág (padma) látható, a sikeres, végső önmegvalósítás szimbólumaként.

Ganésa tehát a Brahmanhoz való visszatérés lehetséges útját magyarázza el a felsorolt képírási tartalmak kibonthatósága által."

Forrás: Bakos Attila; Kőtörő fű

Foto: Pinterest

Még Ganésáról:

http://magyarkamargit.blogspot.hu/2013/12/csokraink.html

                               http://bhaktikutir.hu/ganesha-chaturthi/