Igaz!

Namaste 

Avalókitésvara- az együttérzés bódhiszattvája

"Az együttérzés odalép hozzád és ünnepélyesen megveregeti a válladat. Ezzel a létezés és az öntudat teljesen új szintjére invitál téged. Eljött az ideje, hogy tágabb perspektívából éld az életet: abból a perspektívából, melyben ott van az is, hogy segítesz enyhíteni mások szenvedésein. Ám, mielőtt adni tudnál az együttérzés benned lévő mély, gyógyító kútjából, először saját magad számára is tudnod kell tölteni ebből az együttérzésből. 

Akárhogy is gondoltál eddig az együttérzésre, és akárhogyan is gyakoroltad, eljött a forradalom ideje. És ennek a forradalomnak téged kell legelsőként felszabadítania! Miután stabilizáltad és megerősítetted magad az együttérzésben, együttérzéssel."   Amy Sophia Marashinsky

"Az együttérzés nem egy a társfüggőséggel. Az együttérzés nem egyenlő az empátiával. Az együttérzés spontán felelősségérzetet vált ki az irányba, hogy tenni kell valamit a szenvedés enyhítésére.

Csenrézi, XlV. Dalai Láma Őszentsége napi imája: 

Amíg marad tér 

Amíg maradnak érző lények 

Addig maradok én is, 

Hogy elűzzem a nyomorúságot a világból. 

Az együttérzés olyan szeretet, ami sosem akar birtokolni, nem kell viszonozni, és nem méricskél. Minél többet adunk belőle, annál több marad."

Jean Shinoda Bolen; Bennünk élő idősödő istennők 

Az együttérzés az a hajlandóság, hogy megértsük és enyhítsük mások szenvedését, ugyanakkor kedvesek és megértőek legyünk önmagunkkal szemben is. Ez azt jelenti, hogy tudatában kell lenni azoknak a nehézségeknek és küzdelmeknek, amelyekkel mások szembesülhetnek, és együtt érezni velük.

Az együttérzés kulcsfontosságú összetevői:

1.Empátia: mások érzéseinek megértésének és megosztásának képessége.

2. Kedvesség: őszinte vágy, hogy segíts és támogass másokat.

3. Megértés: annak felismerése, hogy mások küzdelmei és szenvedései az élet természetes velejárói.

4. Türelem: képes elviselni és elfogadni a nehéz helyzeteket és érzelmeket.

5. Nem ítélkezés: kritika és hibáztatás elkerülése, helyette támogatás és bátorítás.

 Az együttérzés gyakorlása:

1. Mindfulness: jelen lenni és teljes mértékben elkötelezni magát az aktuális pillanatban.

2. Ön-együttérzés: kedvesen, megértéssel és türelemmel bánni önmagunkkal.

3. Aktív meghallgatás: mások szempontjainak teljes körű figyelembevétele és megértése.

 4. Önkéntesség: mások iránti szolgálat és kedvesség tevékenysége.

 Az együttérzés előnyei:

1. Javított kapcsolatok: az együttérzés erősíti a kötelékeket és elősegíti a mélyebb kapcsolatokat. 

2. Fokozott empátia: az együttérzés segít abban, hogy jobban megértsünk másokat, és jobban kapcsolódjunk hozzájuk.

3. Jobb mentális egészség: az együttérzés csökkenti a stresszt, a szorongást és a depressziót.

4. Nagyobb céltudatosság: az együttérzés értelmet és beteljesülést ad számunkra.

Az együttérzés ápolásával támogatóbb és gondoskodóbb környezetet teremthetünk magunk és a körülöttünk lévők számára. 

Forrás: MI 

Namaste 

Aranykor

Dóri ötlete volt, hogy sóbarlangba menjünk. Óvodás korú unokámnak kifejezetten hasznos, de jót tesz a gégegyulladásom óta még fennálló köhögésemnek, rekedtségemnek, aztán meg erősödik is az immunrendszerünk.
Beültünk a sószobába. Levente csúszdázott, majd kipakolta az autókat, azzal játszott.  Egyedül játszva hamar elunta magát. - Anya játssz velem, - mondta. Anyukája a konyhai játékokhoz hívta, - nézd sütöttem sütit, főztem teát, vigyél a mamáéknak és apunak is. Mindenkit szépen sorban kiszolgált. - Mosogass is el,- mondta Dóri, - de ne folyasd a vizet, mert az pazarlás! Valójában persze nem volt ott víz, csak képletesen. - Bizony nem szabad a vízzel pazarolni. Vannak Afrikában gyerekek, akik szomjaznak, nincs vizük, - mondtam. - Mama én most akkor Afrikába folyatom a vizet, - mondta az alig három éves magát Levente nagyfiúnak aposztrofáló unokám. 
Meghatott ez a mondat! Mert igazából fogalma sincs Afrikáról, a szomjazás mibenlétéről, de a tudatában ott van az együttérzés, a jóindulat!
Ez a jógafilozófia egyik alap gondolata, a jó  megosztása legalább az elmében*.
Remélhetjük, hogy Ő már az "istenek idejének", az Aranykornak** gyermeke!

Őszentsége XIV. Dalai Láma

*https://magyarkamargit.blogspot.com/2015/09/mit-jelent-nekem-joga.html
**https://angyalforras.hu/uj-kor/felemelkedes-5d/az-aranykor
Namaste

Fél-elem és egy-s-ég

Arra ébredek, hogy köhögnöm kell. Szárazon. Öntudatlan, ösztönös első gondolatom, érzésem a félelem. De valaki belülről látja mindezt. Ez csak az elme játéka! A FÉL-ELEM, most erősebben itt van a közös tudatmezőben.

 A LÁTÓ a pillanat töredékrésze alatt megszólal: ERŐS, EGÉSZ-S-ÉGes VAGYOK!

Egy mély lélekzet, SZO-HAM. Érzem, hallom a mantrámat.  Az vagyok én.  

Öntudatomnál vagyok. Felülök. Csak egy korty víz és már minden rendben.

A hála, s az együttérzés gondolatával merülök vissza  a tudattalanba.

Kertmeditáció

Figyelem a kerítésünkre szállt szajkót. Többször körbekémlel, - igen óvatos madár, - majd leszáll a madárfürdetőbe. Előbb iszik, aztán fürdik. Közben le-lerázza magáról a vízcseppeket. Láthatóan élvezi amit csinál. Valamit észlel és huss, már tova is száll az erdőbe.
Kicsit később megint hallom a víz csobogását, szárnycsapkodást. Vigyázva kilesek a télikertből. Egy feketerigó.
Ha elrepül, megyek, kimosom, teszek bele friss vizet, - határozom el, - mert ez még a téli hó, s benne még az őszi elhalt levelek. Aztán kicserélem elől is az itató vizét, amihez inkább csak a macskák  járnak.

Jutalmam egy újabb kis jövevény, egy széncinke. Hosszasan fürdőzik. Az ő öröme az enyém is.  Gyermekien, mosolyogva bámulom. Belefeledkezem a pillanatba. Kis idő elteltével leszáll kedvenc madaram a balkáni gerle. A téli etetéskor kihullt, s azóta kihajtott gabonaszemeket szedegeti. Fent a villanydróton sorára vár egy örvös galamb.
A júdásfára egy szajkó száll. Letör egy ágat, s viszi magával. Fészket épít.
A következő érkező egy kis cinege. Csőre teli apró tollakkal. Ő csak megpihenni jött. Már repül  is gyorsan leendő fészke felé...

Visszavonhatatlanul itt a tavasz.

ÉBRED A VILÁG.

Namaste

A küzdelem

Mottó: "Az ÚR - Mondottam ember: Küzdj és bízva bízzál!"  Madách Imre: Az ember tragédiája

Ez az ember tragédiája... a küzdelem.

Michelangelo: Ádám teremtése Sixstus-kápolna

A most változóban lévő világkép, amit ránk tettek a századok, ezredek, hogy küzdeni kell, ez egy a férfi erő uralta éra, hitrendszer szüleménye. Ilyen  volt a tudatosság.

Pedig megváltónk, a nyugati világ avatára, Jézus Krisztus közel 2000 éve arra tanít, hogy éljünk szerető szívvel. Biztat, legyenek isteni erényeink, mint a hit, remény, szeretet a Szent Lélek ereje által. 

A Teremtő tökéletesnek, EGYnek, androgünnek teremtette az Embert.  

A paradicsomi állapotból, az Istentől való eltávolodás, a sötétség, az egó fátyla miatt lett az egy-s-ég-ből két-s-ég. De Éva nem Ádám oldalbordája! Nem kevésbé fontos a teremtésben, mint párja!

Mióta világ a világ volt ying és yang, univerzumunkban lett Hold és Nap, a Földön  bibe és porzó, nő és férfi...

Rádhá és Krisna

A férfi energia túlsúlya okozta és okozza, a női energia csökkenését világunkban. 

Megszenvedi az egész világ. 

Nézzük nagyban. Északi és déli hemiszféra... Észak a férfi energia. Uralkodik, kizsákmányol,  elnyom. (Kivételt képez Közép-Európa szíve!)

Dél a női energia... Látjuk Afrikát, Indiát, Dél-Amerikát.

Nincs egyensúly, hanem alá - fölé rendelődés van.
Mondják, hogy a Föld a dualitások mezeje, itt ez a lecke, ennek a megtapasztalása. 

Az egyéni tudat, az ÉN vagy-ok korát éljük. Felelősségünk van. Eljött az idő kilépni az elme uralmából, a dualitás energiájából és határozott döntéssel a szív, a lélek rezdüléseire hangolódni, vele egységben élni.

Egyénen belül kell megfogalmaznunk, hogy milyen világot akarunk teremteni.

A jógafilozófia is azt mondja a Teremtő maga a szeretet, a béke, a boldogság, a bölcsesség, a bőség, a harmónia. A szeretet odaadás, tisztelet a természet és minden teremtett lény iránt. 

Ha nagyobb teret adunk a nőies energiáknak, a léleknek, harmóniában, szeretetben és bőségben élhetünk.  

A női nyugtató, tápláló energia minden erőfeszítés kioldásában ott van. Minden születendő teremtője, befogadó.

A női erő gyengédség általi, van benne elengedés- hátralépés képesség, harmónia, lágyság, szépség, tisztaság, odaadás, változékonyság, együttérzés, gyengédség, csend általi határozottság, -bátorság, intuíció, békesség, alázat, önzetlenség.

Nincs benne küzdelem, csak megengedés, táplálás... SZER-ETET.

Fedezzük fel a női energiát magunkban viseljünk akár női, vagy férfi  álruhát, keressük környezetünkben. Ismerkedjünk, ízlelgessük attribútumait...

Namaste

EQ

Véletlenül akadt meg a szemem egy nyilvánosan bejegyzett üzeneten. Elolvastam. Az illető aki írta, kis segítséget kért, hogy kihez fordulhatna megjavíttatni valamit idős szüleinek házánál, mert mint írta: "Sajnos apám már nem használható ilyen munkára."

Elgondolkodtató egy mondat, melyből kiderült számomra, hogy a megöregedett, beteg, 80 éves körüli Pista bácsi, aki tisztességesen ledolgozta az életét, felnevelte gyerekeit, mára már nem tudja elvégezni még a kisebb ház körüli javításokat sem. 

Pedig úgy tudom, hogy 35 - 40 éve bezzeg még a két kezével egy házat épített fel a lányának.

"Nem használható"... 

Egy édesapáról van itt szó, nem egy kicsorbult kapáról...

Érzitek ti is a mondatban megbúvó érzést, az okozott fájdalmat? 

Örök tél

Épp a napokban történt...

Járt nálam egy erdélyi asszony, aki, miután körbenézett a lakásban, azt kérdezte: ... és mondd Margitka, te német vagy, vagy magyar?

Mit mondhattam volna mást, mint amit a szívem diktált, amit az ereimben érzek, hogy egyrészt  magyar vagyok, másrészt nagyon is német...

Örök tél

Az első perc végén gördült végig az első könnycsepp az arcomon. Nem, nem akartam sírni, de mintha azalatt az egy perc alatt előre az egész történet döbbenetét megéreztem volna, elárasztottak az érzelmek és mire a filmben a vonat idegen földre érkezett, már megállíthatatlanul patakokban folytak a könnyeim.

Sok mindenre magyarázatot adott nekem ez a film.  Anyai ágon német felmenőim voltak, akiket még Mária Terézia telepített be a Duna forrásvidékéről a török időkben megcsappant (megölt és elhurcolt) magyar lakosság helyére; egyrészt a földeket megművelni, másrészt az iparosodást fellendíteni.

Írom, voltak, hiszen már két éve annak, hogy az édesanyám is meghalt.

Nekik nem kellett a gulágot elszenvedni, mert voltak olyan szerencsések, hogy a bólyi patika padlásán megbújva átvészelték azt, az 1944-es filmbéli időszakot. Az ómamám mesélte, hogy a szinte teljesen sváb lakosságú Bólyról a fiatal lányokat, asszonyokat, - a férfiakat már jóval előbb elvitték katonának a frontra - összeszedték az oroszok és vitték őket. Senki sem tudta hová, miért. 

Most láthattuk... Mesélte, hogy volt pár szerencsés lány, aki útközben meg tudott szökni. 

A film végén azt írják, hogy a hazatérteknek megtiltották, hogy beszéljenek az átélt borzalmakról...

A film befejeződése, az ötvenes évek elején játszódik. Mi, a testvéreimmel ekkortól születtünk.

Vegyes, magyar - német  családban.

Hogy és mit köszönhetek ennek a filmnek?

Elsősorban, hogy felmentést tudok adni édesapámnak, aki számomra most már teljesen érthető módon nem engedte a német szót a házban, pedig édesanyámnak nagy fájdalma volt, hogy gyermekeit nem taníthatta az anyanyelvére. 
Minden tiszteletem édesanyámé, aki bár velünk otthon nem beszélt németül, de nem tagadta meg származását és a faluban, ahová férjhezmenetele után került, igenis beszélt a svábokkal németül! Bátorította őket.

Máig emlékszem, csodálkozva kérdeztem tőle: hogy-hogy tud ez, vagy az a néni, bácsi németül? Mire ő elmondta, - azért kislányom mert sváb, csak magyarosítania kellett a nevét...

És még valami fontos dolog. Attól, hogy nem beszéltek a borzalmakról, még a fájdalmuk, szenvedésük ott volt, ott van a kollektív tudatmezőben. Érzéseik bennünk is rezegnek. Most, hogy reflektorfénybe kerültek ezek az események, feljönnek az elfojtások és lassan elengedődhetnek.

Ugye nincs kollektív bűnösség...?!

BÚÉK 2017

Azon töröm a fejemet mit is kívánhatnék az új évre. Mindenkinek.
Vajon mi az, amire mindnyájunknak egyaránt a legnagyobb szüksége van?

Hát persze a szeretet, a béke, az ölelés, a magabiztosság, a kitartás, a kreativitás, az életerő, a vidámság, a humor, a türelem, az együttérzés, az igazságosság, az éberség, a nyitottság, a bizalom - olvasom Erika posztjánál, aki arra kért bennünket, - ismerőseit, barátait - hogy a 2017-es esztendőre küldjünk egy egyszavas, pozitív üzenetet neki és önmagunknak - mind nagyon fontosak.
Én az igazságosságot tartottam fontosnak.

Utóbb olvasva a listát, érzem ezek szép és jó szavak, de valahogy mindez még együtt is kevés.
Mégis mitől kevés mindez és mi az, amitől több lesz?!

Mi a megtestesült egyéni lelkek (a jivatman) egónktól vezérelve nem tudunk igazán önzetlenül szeretni, ölelni, nem tudunk kellően kitartóak lenni, bizalommal egymás felé fordulni, elvesztjük életerőnket, humorunkat, türelmünket, békességünket, magabiztosságunkat, nyitottságunkat, s mert nem vagyunk éberek nem látjuk az igazságot, nem vagyunk együttérzőek. Ezért kevés mindez.

Amitől több lesz úgy érzem, az az isteni kegyelem, a Paramatman,* Felsőlélek kegyelme, aki a szívünkben, a lelki világunkban él, törekvésünkkel Őt elérve a legnagyobb tudást és szeretetet kaphatjuk s aki tulajdonságainkat átalakítja, jellemünket megtisztítja.

Erre van szüksége az emberiségnek, az isteni kegyelemre... Szerintem.

Isteni kegyelemben teljes, áldott, békés, boldog új esztendőt kívánok mindnyájatoknak!

Namaste


*https://hu.wikipedia.org/wiki/Param%C3%A1tma

  https://www.srichinmoy.org/magyar/forrasok/konyvtar/kerdesek_es_valaszok/kegyelem

  http://magyarkamargit.blogspot.hu/2016/11/az-igazsag.html

  https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%9A%C3%89K

Kontroll nélkül VI

"Autentikusnak lenni annyi, mint őszintének lenni önmagadhoz és a világhoz.

Az autentikus részed karizmatikus és elragadó. Amikor autentikus vagy és megtanulsz igazán beleszeretni saját magadba, mindenkit le fog nyűgözni a belőled áradó egyediség, lélekfény és tisztaság."  Osho

Nyugodt délelőtt, az orvosi rendelő emeletén ülök, várom, hogy az üzemorvos behívjon.
Közben nézelődök. Egy "nagypocakos", roma kismama érkezik férjével, időpontot kér a nőgyógyászatra. 

-Legközelebb július 5-ére tudok adni,-hangzik a válasz. 

-De én akkora már kivagyok írva, lehet megszülök! - mondja.

-Jó, akkor jöjjön június 28-án.

-Na, talán addig kibírom, mert 30-ára vagyok kiírva.

Csak hallgatom a párbeszédet, érzem ezt az elképesztő lélektelenséget.

Felállok, a recepciós pulthoz lépek, és megkérem a kisasszonyt, hogy találjon már valami megoldást. 

A válasza, hogy Ő csak egy recepciós. Mire én azt mondtam neki, hogy van telefon a keze ügyében, hívja fel a nőgyógyászt.

Hívott a doktornő, bementem a rendelőbe. Szokásos rutin, éves üzemorvosi vizsgálat, kedélyes pár szó után ismét a folyosón vagyok. Mielőtt lelépek a lépcsőn megfordulok, hogy lássam a nőgyógyászra várókat. Ott ül a kismama. Mosolyogva csak mutatom a felemelt hüvelykujjamat. 

Ők visszamosolyognak.

Ugyanitt...

Hófehér eü.ruhában lépkedett a fiatalember. Belépett a recepcióhoz, leguggolt, keresett valamit. Végig kedves mosoly volt az arcán. 

Már az elmúlt alkalommal is elámultam a Bátorságán, amikor láttam, ahogy a lépcsőhöz érve megfontoltan elindult lefelé. Ma, mikorra én végeztem, Ő már az utcán parkoló autómnál állt. Cigizett, miközben mosolyogva egy fiatal lánnyal beszélgetett. Aztán eloltotta a cigijét, tapogatva nyúlt a letámasztott fehér botjáért és  mosollyal az arcán elindul vissza...

Ikerlángok, lélekcsaládok

Ha körültekintőek vagyunk érdekes rokoni szálakat vehetünk észre magunk körül. Ne gondolj éppen vér szerinti rokonságra...

http://angyalforras.hu/Magikus-lenyek/IKERLELKEK

 https://www.youtube.com/watch?v=3EQe20S6QQI

Vízöntőkor

Pihenek, munka után hazaérve. Átfutnak rajtam a napi események. Óhatatlanul eszembe jutnak a migránsok, hiszen hallani róluk a médiában és a közbeszédben. Mondanak mindenfélét.

De, az együttérzés oldaláról nézve, egy vers jut eszembe a csodálatos, zseni József Attilától;

       
 HAZÁM

..."Sok urunk nem volt rest, se kába,
birtokát óvni ellenünk
s kitántorgott Amerikába
másfél millió emberünk.

...S mégis, magyarnak számkivetve,
lelkem sikoltva megriad -
édes Hazám, fogadj szivedbe,
hadd legyek hűséges fiad!....

...Adtál földmívest a tengernek,

adj emberséget az embernek.
Adj magyarságot a magyarnak,...

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/hazam.htm

Volt már példa, több is történelmünkben, hogy hazát elhagyni kényszerült számos magyar, egyszerűen a megélhetése végett.

Például csak alig pár éve, a Svájci hitelesek, és azok akik azért kényszerültek elhagyni szülőföldünket, mert valami percemberkék kivágatták az almafákat, szőlőültetvényeket, levágattak, marhákat, teheneket, megszabták hány tojást tojhatnak a tyúkok, és lassan azt is, hogy hol, mikor kukorékoljanak a kakasok. Most például, még egy jó hónapig előbb kell nekik ébreszteni, aztán alhatnak ők is tovább egy órával.

Hm... szinte nincs család, akit ne érintett volna valamilyen mértékben mindez.

Akik nekivágnak a nagyvilágnak új, jobb életet remélnek. Egyszerűen csak élhető életet akarnak, mert az aszály, és még ki tudja mi miatt élhetetlen lett szülőföldjük, ahonnan most "kitántorogni" kényszerülnek, és nem hiszem, hogy mindezt könnyedén teszik. 

Ha most azt kérdezed miért lett a blog címe "Vízöntőkor"?

Egy új kor hajnalán vagyunk. Egy 26000 éves ciklus (1 Nap év) végén és egy új elején. 

Miről is szól a Vízöntőkor. Az érzelmekről, melyek áramlanak akár a víz. A tudatosodásról, az ébredésről, a felelősségvállalásról. Hogy egyre több ember tudja, érzi gondolatainak teremtő hatalmát. Arról, hogy egyre többen vagyunk akik átvesszük, érezzük a másik ember érzéseit. Tudatosul bennünk, hogy bármi történik a Földön, az Univerzumban, az bennünk is történik.

Az Upanishadok, az óind bölcselet azt mondja, "Tat tvam asi" "Az a Te művészeted (műved)". Azok vagyunk amit gondolunk magunkról. Mi vagyunk a végső Én és Te mindenben, nemcsak Én Az, Te is Az. Az isteni mindenkiben ott van, a másik tudata is isteni.

Nem kell egy tragédia közelében lennünk, elég, ha látjuk, vagy hallunk a szenvedésről, áramlik hozzánk az elszenvedők fájdalma. Persze az öröm is, de őszintén, melyik média beszél a szép és nemes dolgokról?

Együttérzőbbek lettünk. Már nem csak a személyes dolgok érintik meg lelkünket, érzelmi testünket, hanem kitágulva tudatunk, finom érzékelésünk által megérezzük mások érzéseit.

Ez a kor erről szól. Hogy észrevegyük mindennel és mindenkivel egyek vagyunk. Az Ő boldogsága az enyém is, bennem is a boldogság húrjait rezegteti, és az Ő fájdalma az enyém is, bennem is a fájdalom húrjait rezegteti meg.

Legyünk együttérzők a menekültekkel. Mit értek ez alatt?  Egyszerűen küldjünk szeretetet nekik.

Miután a szeretetet térben és időben végtelenül küldhetjük, én küldöm egyben minden magyar embernek is, aki valaha nyomorúsága végett el kellett hagyja szülőföldünket. 

Hálát adok a Teremtőnek, hogy fedél van a fejem felett, meleg ágyban kelhetek, hogy ehetek, ha megéhezem, befűthetek, ha fázom és kívánom ezt az alap jólétet minden embernek!

Namaste