A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gangesz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gangesz. Összes bejegyzés megjelenítése

csütörtök, január 16, 2020

Marigold - alias büdöske


Előttem vannak a pillanatok, - a kedvesen mosolygó emberek, az olajosan csillogó kakaóbarna  arcok, a kíváncsi, meleg szemek, - mikor Keralában megérkeztünk a tengerpartra.
Kedves fogadtatás volt, ahogy a nyakunkba akasztották az áldást osztó sárga virágfüzért, majd  egy finom üdítőre  invitáltak a Marari La Plage recepcióján. 


Mikor India virágaira gondolok, először a lelki tisztaságot, a békét, tudást, megvilágosodást jelképező lótusz jut eszembe. Másodszor az elragadó szépségű, érzéki illatú, egzotikus frangipáni, melyet  mentális feszültségoldó, optimizmust adó illatanyaga miatt előszeretettel használnak az aromaterápiában szerte a világban. Aztán a virágok királynője, a pompás rózsa és a bódító illatú jázmin, s csak ezek után jut eszembe az egyébként úton-útfélen látható genda, angol nevén marigold, (Mária aranya). A magyarul bársonyvirágnak, közönségesebb nevén büdöskének nevezett hétköznapi virágot a tradicionális India leginkább a színei miatt favorizálja. A sárga a napsütés színe, amely erőt ad, a tudást, bőséget, békét, örömöt, boldogságot jelképezi. Nem véletlen, hogy Krisna és Ganésa is sárga ruhát visel. A másik színe, a narancssárga, mely egyesíti magában a sárgát és a vöröset, a tüzet, a tűz általi megtisztulást szimbolizálja.

A hindu ünnepségek, szertartások elképzelhetetlenek nélküle.


Sokféleképpen - füzérekbe fűzve, levéltányérkákba helyezve, szirmait Istenségeik lábához szórva, -találkozhatunk vele. Rishikesben járva, magam is vettem kis áldozati tálkát és engedtem rituálisan útjára a Gangeszen. 

Ganesa virágfüzérrel Marariban



Érdemes még tudni...
Ez a már-már büdös illata miatt nálunk a virágoskertekben közönségesnek tartott virág, egyébként 
nagyon jó bio-növényvédőszer. Felhasználják társas ültetéshez a paradicsom, a padlizsán, a paprika mellé, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy elriasztja a rovarokat és a fonálférgeket. Kell tudni viszont, hogy a gyökerei által termelt antibakteriális anyag miatt pillangósvirágúak (hüvelyesek) mellé nem szabad ültetni. 

Szirmait felhasználják salátákba, rizsételekbe, levesekbe, teákba, de jótékony hatású gyulladt, pattanásos bőrre. Kinyert színét ételfestékként hasznosítják.

Namaste

szombat, április 16, 2016

Ráma Navami

Tegnap este  a Bharata Kultúrtérben voltam India egyik legnagyobb ünnepének szertartásán, pudzsáján a Ráma Navamin. Ez az ünnep a Visnu Avatara,* Ráma Isten Király születésnapjának ünnepe. 
Ráma a legősibb hindu eposznak a Rámajánának** hőse. 
Valahogy úgy képzeld el ezt a történetet, mint a mi Arany Jánostól származó Rege a csodaszarvasról erdetmondánkat, csak pár ezer évvel korábbi történet. 
A szertartáson ott volt Paramadvaiti Swámí Maharádzs, akinek most jelent meg magyar nyelven egy könyve, amelynek magyar címe: India Gangesz-parti mosolya

Az ajánlás szerint : " a könyv magában rejti India megigéző erejét, a Gangesz ősi morajlását, a mesterek örök érvényű bölcsességét." 

De miért és hogyan kerülök én Indiához ilyen közel, én aki annyira magyarnak érzem magam lelkemben? -teszem fel egyre többször a kérdést.  Persze tudom, hogy a lélek sem nem magyar, sem nem indiai, vagy hottentotta.

A válasz a tudatban rejlik. A tudat életeken átívelő, örök.

Nos, kinyitottam Paramadvaita Swámí könyvét és a következő idézetet találtam az első lapon:

"Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gyarapítására, mint a magyar társadalom az ősi indiai kultúra tárházában." Kőrösi Csoma Sándor

Kőrösi tudta, mert sok évig élt keleten, kereste az őshazát, ahonnan Attila*** népe, mi magyarok származunk. 
Küldetése volt ez. 
"Így ér véget majd küldetésem, ha egyszer be tudom majd bizonyítani, hogy ellentétben a finn-magyar elmélet mellett kardoskodók megnyilatkozásaival, a magyar nép igenis Attila népe."

Érdekességként említem, hogy bár a legtöbb írás nem említi, de Attila, hun királyunk az Indiai Bihorban született.