szombat, július 11, 2026

So Ham

"A csend gyógyít. A csend olyan, mint a tükör. Beletekintve minden világos. A tükör nem vádol, nem kritizál, hanem segít a dolgokat olyannak látni, amilyenek azok valójában. Olyan diagnózist tár elénk, amely megszabadít a helytelen gondolkodásmódtól. Hogyan teszi ezt a csend? A csend felszínre hozza az énünk eredeti békéjét, a velünk született isteni békét. Amikor ezt meghívjuk, a béke átjárja az egész lényünket, az összes egyensúlytalanságot harmonizálja és meggyógyítja. A csend teljessé tesz és feltölt; gyengéden és mégis erőteljesen aktívvá tesz." (Anthony Strano)

"Ne rohanj a külvilágba az érzékek segítségével, hanem hagyd, hogy az elméd befelé haladjon. Mit kell tenned ehhez? Finoman emlékezz a mantrádra." (Szvámi Ráma)


csütörtök, július 02, 2026

Valenciában

Indulás előtt beszaladtam a fiamékhoz elköszönni.
Jó utat, jó nyaralást kívántak, és felesége Szilvi még hozzátette: csak vigyázzatok a gin-tonikkal, mert a spanyolok szeretik jó sok ginnel felönteni.
Így aztán mottóm is lehetne ehhez az írásomhoz az a felirat, amit Valenciában a strandon egy pocakos pasi rózsaszínű pólóján olvastam. 

"Let the fun, BE-GIN" 

Megvallom gin-tonikot nem ittam, de az biztos, hogy a spanyolok nem spórolnak  a fehér rummal  sem a Mohitóban, és a cantreau-vel sem a fehérboros Sangriában.


Nemrégiben olvastam valahol, hogy a narancs nem egy szín, a narancs egy hangulat. 
Talán ezért vettem valami belső suggalatra egy narancssárga nyári ruhát. 
Ez a szín élénk, meleg, energikus, ami a vidámságot, a napfényt, és  a kreativitást szimbolizálja.  Mindezekért annyira tudom társítani Spanyolországhoz, és most aktuálisan Valenciához.  Még a lobogójuk is  sárga és piros, amiből ez a szín keveredik.

Lenyűgözött ez a város. A 9 km hosszú Turia park, (ami egy kiszáradt folyómederből van kialakítva) a csodás, hatalmasra nőtt virágait ontó leandereivel, a különleges jakarandáival, melyen még itt-ott felfedezhető volt lila virága, a már termését érlelő majomkenyérfáival, a püspöklila murvafürtjeivel, vagy ahogy jobban ismerjük a bougaivillae-ivel. De még annyi szép ismert és ismeretlen növény  díszíti ezeket a tereket. Például nagyon sok eperfa van, ami utal a valamikori selyemhernyó tenyésztésre, és az ebből adódó selyemgyártásra. Valencia egykor Európa selyemnagyhatalma volt. 


Remek jó bicikliutak, sétányok, futópályák, színes játszóterek, kutyafuttatók vannak. Sok a zöld felület a piknikezni, fűbe leheveredni vágyóknak. A tapasztaltak szerint élnek is a valenciaiak és a turisták ezekkel lehetőségekkel. 
Fantasztikus a Művészetek és Tudományok Városa, ami elképesztően modern épületek együttese. Itt található az opera, a planetárium,  a mozi, a tudományos múzeum, az akvárium. Valamint egy növényekkel beültetett sétány, ami alatt parkolóház van.



Hihetetlen kreativitású épületek. Csak ámultunk rendkívüli látványosságukon. Mindegyik épület mellett halvány akvamarinkék vizesmedencék segítik a felfrissülést. 
Esténként nagyon sokan időznek itt. Csodálatos, ahogy a lemenő Nap fényei megcsillannak az opera épületének falain. 


   
Hemisféric 

Nem  autót, hanem inkább biciklit béreltünk,  mert biztonsággal lehet  azzal közlekedni. Az óvárosba azonban sétálva mentünk.
A beach 20-25 percre volt az opera melletti szállásunktól. Fele út a Turia parkban,   a másik fele a több helyen faárnyékos  városi bicikliutakon.
A Bioparkba való eljutás már húzósabb volt. Jó egy órás volt az odaút kisebb megállásokkal a Turia park látnivalóinál. 



 
A meleg ellenére is  élveztem a bringázást, és minden fáradságot megért az élmény, ami a Bioparkban fogadott. 






Átvettük az itteni ritmust. Esténként jó későn, 9-10-kor mentünk vacsorázni. Egyszer sem kellett csalódnunk az ételek, italok minőségében.  
A strand sem okozott csalódást.  Napsütés,  26 fokos tenger,  hideg italok, kellemes szél. 


Jó volt Valenciában!