![]() |
| Harkányfürdő |
csütörtök, október 22, 2026
Rida-rida*
kedd, december 23, 2025
Roráté*
"Harmatozzatok egek onnan felülről..."
Schäffer Erzsébet: Hajnali rorátéim
Hová lettek azok a hajnalok? Ki keltett, finoman rázogatva minket az ágyból? Hogyan hagytuk oda a meleg dunyhát a vaksötét szobában? Mosdottunk a jeges lavórban, kapkodva szedtük hideg göncünket, nem adott még meleget a sparhelt. De valaki nálunk is korábban kelt. Pattogva égett a gyújtós a kihűlt platni alatt, s ebben a pattogásban benne volt a forró reggeli tej ígérete, az olajban sült pirítósé... Ha majd hazaérünk... Hogyhogy nem bántuk akkoriban, hogy a pirítós nehéz szaga betölti a konyhát...
Nyikorgott a kiskapu, a sötétben meg a ködben nem láttunk a szomszéd házig se, legfeljebb nagykendős öregasszony-árnyakat, azokat is majd csak a templom felé vivő kaptatón, ahol lehagytuk őket halk csókolommal, hogy együtt érjünk a tótlikiakkal, meg a Hanfland felől jövőkkel a templom elé.
Szuttyogott a latyak magas szárú cipőink talpa alatt, vagy törtük a tócsák szemére fagyott hófehér szemfödelet, s hányszor ropogott a hajnali hó a lábunk nyomán szikrázón, fehéren. Hogyan volt, hogy gyerekkorunkban, gyakorta már adventkor előreküldte szakadó dunyháit az ég...
Akkor már várakoztunk. Ki tudja, hogyan fogalmazta meg a gyerekszív azokon a decemberi hajnalokon, hogy mire vágyik, míg tapossa egyik reggelt a másik után.
-Az egy tett, hogy eljöttök a rorátéra. Azt nem mindenki teszi meg, látjátok... Hogy felkel hajnalban, ruhát ölt, s elmegy a templomba. Ahhoz ember kell, s akarat, gyerekeim...-
péntek, június 03, 2022
A madárfészek
Letisztultság jut róla eszembe.
A mauzóleumban lévő ravatalnál állva meglepő volt a térben és időben való utazásom. Apám ravatala, temetése villant fel előttem. Nem anyué, vagy a többieké akiket innen kísértünk utolsó útjukra, hanem az, mielőtt apa nyugvóhelyéhez indultunk, egy hirtelen, erős szél fuvallata eldöntötte a fejfáját. Majd a tor alatt, november negyedikén, szépen elkezdett hullani a hó.
S, ha sírok, ha fáj? Mert igenis fáj! Csak felteszem a kérdést. Kié ez az érzés? Jó, hogy eszközként használom az Accesst. Tudatosul, hogy csak az ego, a jivatman szenved, a lélek örök fényben él.
Valamint sokszor mantrázom:
Hiszem a mondást, miszerint, ha egy kapu becsukódik, kinyílik egy másik.
Namaste
Nevető Buddha: https://youtu.be/yZgyBPsutBY
*https://femina.hu/ezo/bolhacirkusz/
**Access Consciousness mantra
hétfő, július 02, 2018
Casablanca
![]() |
| Mária vizitációja Erzsébetnél |
![]() |
| Casablancában az óceánparton |
Fotó: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sarl%C3%B3s_Boldogasszony
hétfő, május 07, 2018
Istenanyáim napja
![]() |
| Déméter, az anyaság, termékenység görög istennője |
Végül gyertyát gyújtottam. Nem csak anyáimnak, hiszen apáim nélkül nem lehetnék itt, e Földön...
Namaste
kedd, május 30, 2017
Kontroll nélkül
Ma már persze Csíksomlyón a világ minden részéről összegyűlnek a megmaradásunkért zarándokló magyarok, nem csak a katolikus csángók és csikiek.
Vagyok, aki vagyok
Mint ősapám Ménrót Istenként tisztelem a Napot,
Ki minden reggel, mikor felkel, hogy szeretjük-e nem kérdi tőlünk,
De áldó sugara nélkül mivé válna Földünk?
A másik, mára mantrámmá vált gondolatom egy napsütötte délután, a munkahelyem teraszán ülve született.
Ülök a ragyogó napsugárban,
Gondolkodom ki is vagyok valójában.
Érzem a Fénytől áthatottan,
Vagyok Aki Vagyok
S örökké voltam...
hétfő, szeptember 12, 2016
India mottója
Valami napok óta ült a lelkemen, valami megfogalmazatlan szeptemberi szomorúság és amíg valami megfogalmazatlan, nem tudatos, az ember nem tud magán segíteni.
Tudom a békémet magamban teremtem meg és Szatgurum sok évvel ezelőtt megszólított, vezetve vagyok. De mégis! Elgondolkodtató, hogy a sors úgy hozta, hogy épp Vrindávanba megyek, Krsna szülőhelyére, hiszen Krsnában a Legfelsőbbet a Szatgurunkat tisztelhetjük...
Még be sem léptem az erdőbe, eszembe villant a napok óta tartó szomorúságom oka. Az idei születésnapomon már nem hallhatom édesanyám köszöntő szavait...
Továbblépek...
Asóka, India híres királyának sorai jutnak eszembe, amit napközben olvastam a neten, miközben Indiáról tudakozódtam.
Mert Mária is vagyok? - kérdezem hirtelen, hiszen épp ma szeptember 12-e van Szűz Mária neve napja. Védőszentem után második keresztnevem Mária, valamint apám mindig így szólított: Márika.
Lelkünkben összerezgünk...
http://filosz.hu/szatguru/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vrind%C3%A1van








