Somogyvámoson

Anakronisztikus volt látni a dombról a két fehér ökör húzta szekeret, ahogy lassan, komótosan haladtak a völgyben. Volt ebben a képben számomra valami időtlenség...

Somogyvámoson voltam egy jógatáborban, a  Rádhé Resortban, a Krisna völgy mellett. 

Itt, mintha megállt volna az idő. Valóban érezhető békesség és csend honolt az egész tájon.

A szabad órákban az üdülőhely medencéje mellett napoztam. A vízben rendszerint az itt nyaraló tizenéves fiúk és apáik pólóztak. Közben semmi a másutt megszokott agresszió, anyázás, semmi durvaság.  Volt konfliktus helyzet, mert egy fiú szó nélkül beállt erősíteni az egyik csapatot, és gólt szereztek ez idő alatt. Békésen megbeszélték a dolgokat. 
Krisnások.

De vajon mitől mások, mitől ilyen békések?  

Pedig ők is ennek a társadalomnak a tagjai, köztünk élnek. Csak egy kicsit másként...

Nos, a magyarázat az elme uralása.

Így ír erről a Kriya jóga mestere:

"...Alakítsd át az elmédet meditáción és imán keresztül, ezzel életed is átalakul.

Ahogy már tudod, sok folyónk szennyezett. Ki szennyezte be? Isten gyönyörű folyókat teremtett, de mi beszennyeztük azokat. A gondolatok az elménkben úgy folynak, akárcsak a folyók. Annak ellenére, hogy a gondolatok folyóját beszennyeztük, ellenőrizhetjük és kontroll alatt tarthatjuk azokat. Az ima és a meditáció azok az eszközök, amelyekkel ellenőrizhetjük az elme szennyeződését, átváltoztatva egy békés, szerető elmévé - egy virágzó, gyönyörű elmévé. Ilyen állapotban az életünk békéssé, szeretettel telivé és teljessé válik. 

Az ima és meditáció az elméddel foglalkozik: cseréld le a gondolkodási módod és az életed is megváltozik. Emlékezz, az elme nem más, mint a gondolatok áramlása. Ezért rendíthetetlen elhatározással állítsd: "Megváltoztatom ezt az áramlást."

Hajthatatlan vággyal a nektár felé vezérelve, a pillangó egyik virágról a másikra repül. Amikor rátalál egyre, amely az édes kincset rejti, akkor finoman leszáll, és mialatt üdvözülten élvezi a nektárt, teljesen mozdulatlanná válik. Hasonlóan, a mi nyugtalan elménk is olyan, mint a csapkodó pillangó, ide-oda száll a folytonos törekvésben, hogy megtalálja a boldogság és béke édességét - mi azonban csak akkor fogjuk élvezni az isteni nektárt, ha a meditációban és az imában elmerülünk, elménk elcsendesül és megnyugszik..."      Paramahamsa Prajnanananda            

Namaste