Az első hó öröme

Ma reggel mielőtt elmentem vásárolni, kimentem felfüggeszteni madáreleséget az etetőre, hogy a kis kékcinkéknek kedvezzek. Az évek során megfigyeltem, hogy ők szeretnek leginkább függeszkedve csipegetni. Ahogy kiléptem az udvarra, éreztem havas eső esik.
Hm..."a kutya nem eszi meg a telet" szokták mondani, ha későn fordul téliesre az idő.
Márpedig megint kicsit késve érkezett.

Emlékezem, míg nagyanyám élt, a halottak napjára nevelt krizantémjait mindig "felöltöztette" fagy ellen, idén pedig még a muskátlijaim és a krizantémjaim is, míg ma rá nem hullt a hó, szépen virultak.

Gyermeki örömmel fogadom mindig az első hóesést.
Mintha a mennyek tisztasága borítaná be ilyenkor rövid ideig a földet, hogy aztán ismét besározódjék.

Az első hónál felhívjuk egymást édesanyámmal és nővéremmel, hogy ezt elújságoljuk egymásnak. Nekünk ez hír...

Fotó:Bozsó Krisztián