péntek, november 28, 2025

péntek, november 21, 2025

Amerika Velencéjében

Mikor Floridából, Fort Lauderdale-ből küldtük gyerekeinknek a napi élménybeszámolónkat, Dóri azt írta: hát a végén még ki akartok költözni majd... DE OTT SINCS ÁM KOLBÁSZBÓL A KERÍTÉS! 😅😂
Nincs valóban. De mégis, annyira más, nyugodtabb, elfogadóbb, gondtalanabbnak tűnő világ az ott.

Szombati napunk vizes program volt. Délelőtt floridai vendéglátónk Kopár István* bemutatta vitorlását, amivel indul a kövekező földkerülő versenyen. Ezután, míg ő a hajóját intézte, mi Everglades**-be mentünk - ami egy gazdag élővilágú hatalmas trópusi mocsárvidék - aligátorlesre. 



Ezt követően  Istvánnal és feleségével Évivel Fort Lauderdale-be hajtottunk. Átszálltunk vendéglátónk kis hajójába, hogy megcsodálhassuk Amerika Velencéjét. 





Mennyi szépség, és szemmel látható gazdagság. Gyönyörű, szemetkápráztató villák, yachtok, mindenütt zeneszó, fürdőzés, életvidámság a csatornákban. És ebben a fényűző, egyfajta gazdagságban láttam mérhetetlen pazarlást is. Csodálatos 30-40 éve épült villákat bontatnak le az új tulajdonosok, csakhogy a mai divatos minimál stílusban újraépíttessék.

Már szinte kezdett alkonyodni, mindannyian éhesek voltunk. Ideje volt vacsorázni. Kikötöttünk a LD Riverside Hotelnél és felkapaszkodtunk az étterem szintjére. Szombat volt, és "happy hours". Igazi nyári cheers hangulat. Rengetegen voltak.  Szerencsére rövid időn belül kaptunk asztalt, kint a csatorna mellett. Megvacsoráztunk. A kellemes hangulatú vacsora  után búcsúképpen mégegyszer koccintottunk a  jól sikerült napunk  örömére. 


                   


Sötétedésben indultunk vissza és ekkor láttuk csak igazán, hogy milyen csodálatos fényekkel is készülnek a közelgő ünnepekre, a Veteránok napjára és a Hálaadásra. 
December elejétől pedig már  karácsonyra, Christmas dayre díszítik a karácsonyfáikat, házaikat. Városaik a már filmekből, reklámokból ismert fényárban úsznak majd. 

Felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk ma is. 
Igazán hálatelt szívvel hajtottam  álomra a  fejemet. 


kedd, október 14, 2025

Diana Keaton

„Ne add fel magad. Ezért hibázol itt-ott; túl sokat teszel, vagy túl keveset. Csak érezd jól magad. Mosolyogj. És folyamatosan használj rúzst.”

"A legjobb dolog, amit tehetsz, hogy nem próbálsz olyanná válni, mint bárki más."

Diane Keaton
1946-2025







péntek, október 03, 2025

A szeretet a kulcs

NE ÉREZD MAGAD MEGSÉRTVE

Ha valaki meg akar sebezni, figyeld meg a fájdalmat, amit rejteget.
Ha valaki hazudni akar neked, figyeld meg az űrt, amit magában hordoz.
Ha valaki el akar árulni, figyeld meg a magányt, amit cipel.
Ha valaki gúnyolódik rajtad, figyeld meg a traumákat, amiket zárva tart.
Ha valaki lenéz téged, figyeld meg, milyen nagy a nyomorúsága.
Ha valaki irigyel, figyeld meg a belső frusztrációját.

Ne érezd magad megsértve mások hibái miatt: dolgozz a sajátjaidon, javítsd magad, amennyire csak tudod, és légy kedves, nagylelkű azokkal, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.

Ne az egódat tápláld, hanem kezdd el a lelkedet erősíteni.



💫 A SZERETET A KULCS 💫


Namaste 

Forrás: Toni Roderic

csütörtök, szeptember 25, 2025

A Lét (Sat, szanszkit: सत्) csodái

Otthon voltam pár napot. Dunafalván. A nővéremnél voltam látogatóba. 
Most olyan más volt minden, annyira másként éltem meg az ottlétet. Kívül semmi nem változott, és mégis, mintha egy másik  dimenzióba érkeztem volna meg...

A gazdag ősz megérlelte gyümölcseit. Kati megkért leszüretelném-e az almát.  Örömmel vállaltam. Kitudja milyen régen nem csináltam már ilyent. Élveztem a gyümölcs illatát, ízét. Az alma csutkáit látva Kati meg is jegyezte, hogy fütyültetnie kellett volna engem. Tudjátok, mint, ahogy Nyilas Misinek a Légy jó mindhaláligban.  

Különös szeretettel szedtem a kisebbik fát, ami még az anyu kertjéből való.
Magoncként hozta nővérem ide, ebbe az udvarba és kedvenc almafajtám az aranyló golden terem rajta. Nem csak azért szeretem ezt, mert jó édes, szemben a másik, gyakoribb fajtával a savanykás jonatánnal, hanem, mert számomra ez volt az Aranyalmafa. Az egyik legkedvesebb mesekönyvemből, Az Ezeregyéjszaka legszebb meséi-ből.  Ezen a fán ült és énekekelt a bülbül*, éjszakai mesélésre hívva Seherezádét.
A szüret közben kicsit meg volt szólítva  gyermeki énem...

Még nagyon melegek a nappalok, így estefelé vittük ki nővérem kis szálkásszőrű tacsiját a Duna partra. Had futkosson szabadon! Itt legfeljebb egy két vadkacsát és sirályt zavar. Meg a vakondtúrásokat. 
A part homokjában szarvas és őz nyomokat láttunk. Éjjel  ide jönnek  le inni a közeli Papkerterdőből. 
Erről emlékem bukkant elő. Amikor kis tizenéves gyermekként apunál voltam ebben az erdőben, vízért küldött egy közeli tanyánál lévő kúthoz. A két fehér üveget a gémeskútból megtöltöttem friss, hideg vízzel. Ahogy az egyenetlen töltésen bicikliztem, össze-össze koccant a két üveg a szatyorban. Egy nagyobb gödör után egyszercsak pukkanás hallatszott. Eltört, szerencsére csak az egyik üveg. Megszeppenve érkeztem vissza apámhoz, aki megvigasztalt, hogy nem olyan egyszerű biciklivel tele üvegeket szállítani.

Szeptember van. Szarvasbőgés ideje.
Megvártuk nővéremmel a sötétedést és autóval indultunk Tiser erdő közelébe. Párzási- és vadász szezon van. Ezt tudva megálltunk Kútsebes után. A bikák hangja kilóméterekre száll. Mögöttünk Papfejszebokra, jobbra Tiser.
Fél tíz felé hallottuk meg az első bőgést. 





E
gy bika hangja uralta a teret. Messziről, a falutól följebb a Duna mellől hallatszott. Mi maradtunk, és innen hallgattuk, erről az alig fényszennyezet helyről, miközben bámultuk a csillagokat.  
A Perseidák meteorraj még aktív. A hullócsillagokat látva belesuttogtam az éjszakába a kívánságaimat.. 

Másnap este megint kimentünk szarvasbőgésre. Most a töltésen le dél felé mentünk. Elhagyva a falut, megálltunk a kiserdő mellett. 
Újhold volt. Az erdő csendjében és sötétjében csak halkan beszélgettünk. - Milyen győnyörűen látszik a Tejút! Látod ott rajta az a Hattyú. És csak csodáltam a többit is, a ragyogó Göncölt, a Delfint, a Corona Boreálist, és a már lemenőben lévő Oroszlánt. A nővéremnek ez nem olyan csoda. Ő mindig ilyen tisztán láthatja a csillagokat. 
A csendben váratlanul rémisztő hangosan szólt egy kuvik hangja az erdő felett. Összerázkódtam.

Kati szólt, - gyere, szentjánosbogarak. A hosszú fűben itt-ott felvillanva pislákolt még egy-két szentjánosbogár. Öröm volt látni őket! Régi emlékeket csaltak elő.
Tíz óra volt, mikor haza indultunk. Ezen az estén elmaradt a bőgés.
Otthon aztán már hálóruhában, bebugyolálva magamat egy meleg plédbe, kiültem a teraszra. 
Mintegy varázsütésre megszólalt egy bika.  Magam elé képzelve királyi fenségét, még hallgattam egy ideig, majd aludni mentem.

4 óra körül felébredtem. Ha már felébredtem, fel is keltem. Kimentem.  
A leereszkedett hajnali égbolton megjelenő Orion és Szíriusz ámulatbaejtő látványa fogadott. Tőle jobbra a Bika a Plejádokkal, balra pedig Pollux és Castor fényeskedett az Ikrekben. A szarvasbőgés egészen közelről még most is szólt. 
Fáztam. Bementem, de már nem aludtam vissza. Meditáltam, hallgattam az ébredő madarak halk, majd egyre bátrabban szóló énekét. Hat órakor ismét kimentem. Most a madarakkal együtt a Napot köszönthettem.  Láttam, ahogy keleten a hatalmas nyárfák között előbújt narancsszínű ruhájában. 

Megtelt a lelkem ezekkel az igazi csodákkal... 

Mégis miért volt most annyira más minden? 

Közeleg a szülinapom. Olyan szépen idéződtek meg a szüleim. Anyám, aki egy igazi Demeter volt, az őszi kert bőségével és magával a születésemmel. Apu az erdővel, a természet gyógyító zöldjével, annak erejével. 
Puhán körbeölelték  lényemet.

Mit is kívánhatnék születésnapomra mást, mint amit érdemlek. A legtöbbet! 
A Lét Urának kegyét.


Namaste,

*bülbül a perzsa bulbul török kiejtése, mely  csodás hangú madarat, fülemülét jelent.

P.S. 
Vad Írisz
Ezzel az esszenciával a befejezetlenség és az elkülönlés érzése feloldódik, és átalakul a természettel való egység tudatává, - hogy alkotó átalakulásunk felé haladva bízzunk a természet erőinek támogatásában.

vasárnap, szeptember 14, 2025

Gyógyító Buddha

Gyógyító Buddha 

Gyógyító Buddha mantra 


TEYATA OM BEKANZE BEKANZE 
MAHA BEKANZE RADZA SAMUD GATE SOHA

„Hívom a Gyógyító Buddhát (az Orvoslás Királyát), hogy a legfelsőbb magasságokból alászállva szüntessen meg minden betegséget és szellemi tudatlanságot.”

Bhaisadzsjaguru [tibeti nevén Szangye Menla] az orvostudomány királya a mahájána, és a vadzsrajána irányzatokban. A lápisz lazuli színű buddha a történelmi Buddha gyógyító aspektusát fejezi ki. Ezt a drágakövet hagyományosan valami ritka vagy tiszta dolog, eszme szimbolizálására használták. Ez a kék fény pozitív és gyógyító hatással bír. De úgyis mondhatnánk, hogy szimbolikus formája a mélykék színű misztikus HUM szótagból keletkezik. A Gyógyító Buddha szerzetesi köntöst hord, és keresztbe tett lábbal ül egy lótuszvirágon, és egy fehér holdkorongon. A bal keze ölében nyugszik, meditációs tartásban, benne egy gyógyító nektárral teli tálat tart. A jobb kezét ajándékozó (nagylelkűség) tartásban tartja, vagy egy Arura gyümölcsöt fog [Myrobalan], ami minden betegség univerzális ellenszere. Ez a keze a gyógyítás relatív szintjét (gyógyító sziddhi képességek) szimbolizálja, azaz a még meg nem világosodott lények számtalan betegsége ellen használható gyógyító módszereket. A bal keze az ölében nyugszik tenyérrel felfelé, benne egy koldulócsésze [patra] a hosszú élet és egészség nektárjával együtt, amely a megvilágosodást, az abszolút sziddhit képviseli. 

A rajta való meditáció nemcsak a tünetinek tekinthető betegségeken segít, hanem azok alapvető okait, a három tudati mérget is eltávolítja: kötődés, ellenszenv, nem tudás. 
Minden jót megtesz, amit az adott lény karmája megenged. Bár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Gyógyítás Alapvető Szellemisége (Lényünk Központi Magva) mindannyiunk számára elérhető. A tiszta lápiszkék fény felold minden betegséget, fájdalmat, és a szenvedés okát szünteti meg. 
A mantra elmondása elválasztja az elmét a túlnyomó negatív gondolatoktól, a múlt traumáitól és a bizonytalanságtól való félelemtől. Buddha ezen aspektusát tartják az „Orvosok Királyának”, a legfelsőbb, legnagyobb gyógyítónak. Az együttérzésen alapuló önzetlen, szeretetteljes szolgálat mintaképe is egyben. 

A mantra szövegének értelmezése:

Teyata [szanszkrit: tadyathā]: Nem képezi a mantra szerves részét, inkább egyfajta bevezetés, valami olyasmit jelent, hogy „ez így van”, „ennélfogva”, „ily módon kifejtve”, „ekképpen összefoglalva”. 

ÓM: Az ÓM MANI PADME HUM mantrához hasonlóan Buddha tiszta testét, beszédét és gondolkodását szimbolizálja.

Bekandze: „Kiküszöbölni, megszüntetni, eltávolítani”. 

Maha Bekandze: A „nagy eltávolítás”. Szangye Menla a Legfőbb Gyógyító, aki nem csupán a betegségeket képes feloldani, hanem a halál és újraszületés fájdalmait is, melyeket a karma és a zavaros érzelmek okoznak.

Radza: Király (mármint az Orvoslás Királya). 

Samud Gate: Tökéletesen megszabadult lény, aki elérte a Legfelsőbbet, akinek bölcsessége, és jósága olyan széles, mint az óceán.

Soha: Az ima odaadással, és tiszta szándékkal való felajánlása, amely által megalapozzuk a szívben az áldást.

A Gyógyító Buddha napokon  illik tenni az egészségünkért, és így 100-szoros áldás száll tetteinkre. 
A mai nap Gyógyító Buddha nap.💙💚🙏 

Gyógyító Buddha 

A képeket szerzetesek készítették névtelenül.

Forrás: internet

Namaste

kedd, szeptember 09, 2025

Tiszteld az életet


 💫 Mielőtt levágnál egy ágat a fáról vagy leszakítanál egy virágot, szólj a fa vagy a növény szellemének, hogy el tudja vonni az energiáját onnan, és ne érezze olyan erősen a vágást.


💫 Amikor a természetben jársz, és szeretnél elvinni egy követ a folyóból, kérdezd meg a folyó őrzőjét, megengedi-e, hogy magaddal vidd egyik szent kövét.


💫 Ha hegyet kell másznod, vagy az erdőn, dzsungelen át zarándokolnod, mindig kérj engedélyt a hely szellemeitől és őrzőitől. Akkor is szólítsd őket tisztelettel, ha nem érzed, nem hallod és nem látod őket. Lépj be minden térbe alázattal, hiszen a Természet mindig lát, hall és érez téged.


💫Minden mozdulat, amit a mikrokozmoszban teszel, hatalmas következményekkel bír a makrokozmoszban.


 💫 Ha közel kerülsz a növényekhez, köszönd meg nekik a gyógyító erőt, amit hordoznak számodra.


💫 Tiszteld az életet annak minden formájában, és légy tudatában, hogy minden lény a saját küldetését teljesíti. Semmi sem született csupán arra, hogy kitöltse az üres teret. Mindannyian itt vagyunk, hogy emlékezzünk küldetésünkre, arra, kik is vagyunk valójában, és felébredjünk a szent álomból, hogy visszatérhessünk az Otthonba… ☯

Forrás: fb.

Fotó: Bien.hu 


vasárnap, augusztus 31, 2025

Kontroll nélkül

"Autentikusnak lenni annyi, mint őszintének lenni önmagadhoz és a világhoz.

Az autentikus részed karizmatikus és elragadó. Amikor autentikus vagy és megtanulsz igazán beleszeretni saját magadba, mindenkit le fog nyűgözni a belőled áradó egyediség, lélekfény és tisztaság."  Osho

Gondtalan vidámsággal teli volt a korfui nyaralásunk.
A dél-keleti parton foglaltunk szállást. Meleg, homokos, lassan mélyülő türkizkék tenger. Kis hullámok és ragyogó napsütés. Zöld pázsit,  több száz éves olaj- és eukaliptuszfák árnyéka, tavernák. Beach bárokban szolidan zene. Igazi mediterrán hangulat. 
Miután tavasszal utazós, kirándulós programjaink voltak, most csak pihenni, nyaralni akartunk. Egy napra, azért mégis béreltünk autót. Meg akartuk nézni Sziszi királynő palotáját, az Achilleiont, Korfu belvárosát, a Kaizer trónja kilátót. És, ha már úgyis úton voltunk, átmentünk a túlsó partra.  Nem akartuk kihagyni a nyugati part egyik szenzációs strandját,  Paraliát Glyfadánál. Jobb ötletünk nem is lehetett volna, mert épp az nap borzasztó kánikula volt. A tenger itt hűvös volt, jó nagy hullámokkal. 
Visítottam, mint egy gyerek, amikor egy egy nagy hullám átcsapott felettem. 
Nem is emlékszem mikor tudtam ilyen önfeledt lenni, így élvezni a pillanat örömét. 
Semmi kontroll nem volt.

Egyszer egy jógás ismerősömmel beszélgettünk arról, hogy nem is olyan könnyű jól nyaralni. Lehet, hogy külsőleg minden feltétele megvan ennek: pénz, egészség, jó hely, jó idő, mindezek ellenére az ember ezt nem képes igazán élvezni. Van úgy, hogy valami terheltség, valami belső, megmondhatatlan gát, blokk az oka. Valami láthatatlan fék, ami alacsony rezgésen tartja az embert. Lehetnek gyermekkorból, felnőttként szerzett, vagy akár előző életből hozott blokkoló események, amik nem engedik az öröm, a gondtalanság, a felszabadultság megélését.
Ha valaki rálát az életében erre, érdemes  holisztikus, vagy egyéb segítséget kérni. 
Mert azért születtünk, hogy boldogok legyünk, s mert születésünk okán megérdemeljük, hogy örömben, életerőnk teljében éljünk. Tartozunk ezzel a szüleinknek, nagyszüleinknek, akik háborúktól, forradalomtól, kitelepítésektől, málenykíj robottól szenvedtek a szörnyű  XX. században.
És persze tartozunk vele önmagunknak...

Achilleion

Namaste