" Az ember testi értelemben törékeny és esendő. De van egy hatalmas fegyvere a teremtésben, amit az elefánt fej szimbolizál. Mivel Indiában ez a leghatalmasabb állat, ezért a feje az emberi értelemre utaló jel.
Egyik lábát felhúzva tartja, ami a transzcendenciára, a lelki-szellemi megvilágosodás lehetőségére utal. A másik a földön nyugszik, ezzel jelezve a fölvállalt kötelességet és sorsot (dharma). Körülötte ételek, melyek az érzéktárgyak szimbólumai és egy meghunyászkodó patkány, a világi élvezetvágy megszelídítésének formája. Más ábrázolásokon, sokszor magán ezen a patkányon lovagol, de ugyanezzel a jelentéstartalommal. A hatalmas elefántfülek, a tanulás szimbólumai, mert a leghitelesebb tanulási forma, a megvilágosodott mesterek odaadó hallgatása. A hatalmas fej a visszatükröződés (manana), a reflexió, az ok és okozat törvényének megértése. Az eredeti lelki információ fénytörést szenvedve, prizmákon, bizonyos finom-fizikai szűrőkön át lép be az anyagi világba, nehezen legyőzhető illúziót teremtve. Ezért az ormány az emberi értelem, a megkülönböztető képesség szimbóluma. Erő és finomság, durva és finomfizikai tudás, hiszen ugyanaz az ormány képes egy fát kitépni gyökerestül, vagy fölvenni a porból egy leesett gombostűt.
A hatalmas pocak képes megemészteni a boldogságot és a boldogtalanságot egyaránt. Nem zavarják már az ellentétpárok, egyik törött agyara a szenvedés, a másik ép agyara a boldogság ismeretének szimbóluma.
Kuvéra a gazdagság és bőség félistene meghívta egy alkalommal Ganesát vacsorára. Hihetetlen kitartással fölfalta az egész vendégsereg számára készített ételt, s majd miután ez elfogyott elkezdte megenni az étkezés tárgyi kellékeit. Végül apja, Siva lépett közbe, s megkínálta egy tál általa készített sült rizzsel, s ettől Ganésa étvágya lecsillapodott. A jógikus mese lényege az, hogy az ember nem elégülhet ki vágyainak szüntelen beteljesítésével, sőt azok inkább az őrületig fokozódnak. A megoldás az Isteni Sivától kapott rizs, melyet már alaposan megsütöttek, azaz olyan legyőzött, megemésztett vágyak szimbóluma, mely többé már nem tud kicsírázni. Az út tehát, saját vágyaink megfékezésén keresztül vezet. Az ember soha nem lehet boldog, csupán önző, anyagi érzékei kielégítése által.
Ganésának négy karja van, ezek a tudat négy rétegét, az elmét (manasz), az értelmet (buddhi), a hamis egót (ahamkára) és a tudattalan vagy mély elmét (csitta) szimbolizálják. Az egyik kezében kis bárdot tart, a testi vágyak legyőzésének eszközét. A másikban összetekert kötelet, a kitartó istenkereső ember kimentésének szimbóluma. A harmadik kezében rizsgombócot (modaka) tart, mely lelki keresésének jutalmát jelenti. Végül a negyedik kezében egy lótuszvirág (padma) látható, a sikeres, végső önmegvalósítás szimbólumaként.
Ganésa tehát a Brahmanhoz való visszatérés lehetséges útját magyarázza el a felsorolt képírási tartalmak kibonthatósága által."
Forrás: Bakos Attila; Kőtörő fű
Foto: Pinterest
Még Ganésáról:
http://bhaktikutir.hu/ganesha-chaturthi/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése