Mottó: Jól csak a szívével lát az ember
- ...és mondd Margitka, szerinted, hol van az elfogadás és az önfeladás között a határvonal egy párkapcsolatban? - kérdezte az egyik kedves nő-vérem. Elmeséltem egy két helyzetet, ami amolyan példabeszéd volt. Mint egykor nagyanyám tette: a gyufával nem szabad játszani, mert egyszer ez, meg ez véletlenül felgyújtotta a ..., vigyázz a kutyát ne engedd az arcodhoz, ha játszotok, mert véletlenül belekap az arcodba és örök sebet hagy, mint ennek, vagy annak...
Talán csak ez a szó nem hangzott el: Tudatosság!
A tudatosság egyfajta éberséget jelent. Amikor tudatosak vagyunk egy helyzetre, látjuk, hogy nem áldozatok vagyunk, hanem vállalt lélekfeladatunkat teljesítjük be.
A szívünkkel látunk tisztán. Ekkor éberek, ego mentesek vagyunk. Nem véletlenül az éber őz, a gazella a szívcsakra állata.
És igen! Szabad akarat van. Mindig lehet, kell döntést hozni életünk, sorsunk felől. Ha nem tetszik, amit a tükörben látunk, változtassunk. Magunkon! A gondolkodásunkon. Fogalmazzuk meg, mi az ami nekünk fontos és jó! Használjuk az elhatározás erejét, a szankalpa saktit: meg fogom tenni, felkészült vagyok rá, hogy megtegyem, kitartó vagyok, szabad akaratomból meg tudom tenni.
Így lehet, kell a karmát, a sorsot megváltoztatni.
Nem egy perc alatt... Mert még nem vagyunk olyan, - ahogy őseink mondták, - magasak, magosak, mágusok.
Ahogy növekszik a tudatosság, emelkedik a föld rezgésszintje, úgy lesznek újabb és újabb érzékszerveinken túli tapasztalásaink, a szubtilis, finomabb részeink által.
Különösen igaz ez a fiatalabb korosztályra. Az idősebb korosztály még nagyon anyagban van, három dimenzió létezik számukra.
Valahogy úgy kell elképzelni a magasabb dimenziókban való létezést, mint például a telepátiát. Gondoltunk valamit és az megtörténik, gondoltunk valakire és találkozunk vele, vagy felhív éppen akkor.
Ez a finom érzékelésünkből adódik. Ugyancsak így hallhatunk, láthatunk, érezhetünk.
A még alig pár hetes unokám Levente sokat sírt. A babáknak hozzá kell szokni a földi léthez. Meg kell tanulni a testüknek megemészteni az anyatejet, sok ismeretlen inger éri az idegrendszerüket, amihez lassan szoknak hozzá.
Szóval Levente sokat sírt és néha megkértek a szülei, hogy menjek dajkálni, hogy éjjel tudjanak kicsit pihenni. Ringattam, énekeltem neki, de néha ez mit sem használt...
Esténként mikor lefekszem, elcsendesedek, befelé figyelek. Lehet ezt meditációnak is nevezni.
Ebben a csendben hallottam párszor Levente keserves sírását. Majd később, mikor elmúlt két hónapos, már jól ismertük egymást, már ismerősen nézett a szemembe. Ha dajkáltam és énekeltem neki, olykor mosolygott és le nem vette rólam a tekintetét. Egyik este, a csendemben megérkezett Levente, az energiája. Egyszerűen csak odabújt hozzám...
Most, hogy elkezdődött nála a fogzás, tudatosan zöld fényt képzelek köré, ami gyógyító energia.
Talán van aki ezeket a dolgokat, tapasztalásokat furcsának, akár hihetetlennek tartja.
De a világ multidimenzionális! A mai indigó- , kristály-, és szivárványgyerekek többet tapasztalnak a világból. Ők látnak. A lelkükkel a lelkünket. Pontosan érzik érzéseinket, kimondatlan gondolatainkat. És sokszor átveszik mindezt. Tükröznek.
Legyünk velük őszinték, mondjuk el, ha gondjaink vannak, hiszen ők azt megérzik, és frusztráltak lesznek ettől. Magyarázzuk el, mit miért csináljanak, vagy ne csináljanak. Legyen velük egy nagyon őszinte kommunikációnk.
És játsszunk velük sokat, a bennünk élő gyermekért...
Namaste
A csillaggyerekekről:
https://magyarkamargit.blogspot.com/2015/10/a-harmadik-erezred-gyermekei.html
https://csillaggyermekek.eoldal.hu/cikkek/indigo-kristaly-es-szivarvany-gyerekek.html
Finomtestünkről:
https://magyarkamargit.blogspot.com/2014/05/az-ekszer-varos.html
A létről
https://magyarkamargit.blogspot.com/2016/06/a-megismerhetetlen-fele.html
