"Mi az ismeretlenből jövünk, és az ismeretlen felé távozunk.
Aztán újra eljövünk; rengetegszer voltunk már itt eddig is,
és rengetegszer leszünk is még.
Legbenső lényegünk halhatatlan, de a testünk, a megtestesülésünk halandó.
A keret, amiben vagyunk,
a házunk, a testünk, az elménk mind-mind anyagi eredetűek.
Ezek elfáradnak, megöregszenek, végül meghalnak.
De a tudatod - amit Bodhidharma is és Buddha is úgy neveznek, hogy
"elme-nélküliség",-
az valami olyasmi, ami túl van testen és elmén. Túl van mindenen;
az elme-nélküliség örökkévaló.
Egyszer csak megnyilvánul, majd újra eltűnik az ismeretlenbe.
Ez a mozgás az ismeretlenből az ismertbe és az ismertből az ismeretlenbe vég nélkül folytatódik, egészen addig, amíg meg nem világosodsz.
Akkor az az utolsó életed.
Akkor ez a virág nem tér vissza többé.
Az a virág, amelyik tudatára ébredt önmagának, többé nem kell, hogy visszatérjen, mert az élet nem más, mint egy iskola, ahol tanulnunk kell.
Ha megtanultad a leckét, akkor túljutottál a káprázaton.
Az ismertből - most először - nem az ismeretlen, hanem
a megismerhetetlen felé veszed az utad."
Osho
Osho
Namaste
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése