Az első hó öröme

Ma reggel mielőtt elmentem vásárolni, kimentem felfüggeszteni madáreleséget az etetőre, hogy a kis kékcinkéknek kedvezzek. Az évek során megfigyeltem, hogy ők szeretnek leginkább függeszkedve csipegetni. Ahogy kiléptem az udvarra, éreztem havas eső esik.
Hm..."a kutya nem eszi meg a telet" szokták mondani, ha későn fordul téliesre az idő.
Márpedig megint kicsit késve érkezett.

Emlékezem, míg nagyanyám élt, a halottak napjára nevelt krizantémjait mindig "felöltöztette" fagy ellen, idén pedig még a muskátlijaim és a krizantémjaim is, míg ma rá nem hullt a hó, szépen virultak.

Gyermeki örömmel fogadom mindig az első hóesést.
Mintha a mennyek tisztasága borítaná be ilyenkor rövid ideig a földet, hogy aztán ismét besározódjék.

Az első hónál felhívjuk egymást édesanyámmal és nővéremmel, hogy ezt elújságoljuk egymásnak. Nekünk ez hír...

Fotó:Bozsó Krisztián

Bátorság

"A bátorság néha csak egy csendes mondat a nap végén,- holnap újra megpróbálom."


Namaste

Győzelem

Életünkben minden helyzet feletti győzelem, önmagunkon való győzelem.
Mindez annak tükrében igaz, hogy a problémát, helyzetet saját elménk teremtette.

Namaste

Jó kérdés

"Ma már nem értjük, hogy az Isten-ember kapcsolat nem egy felhők felett trónoló Atya és a porban élő teremtmény kapcsolata, hanem a legbensőbb Önmagunkkal való viszonyunk." Müller Péter

De valójában van viszonyunk, keressük a kapcsolatot Önmagunkkal?! Hiányzik a ma emberének az Istenélmény? Vagy megelégszünk a személyiségünk valóságában való léttel?

Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése, Sixtus-kápolna, részlet
 

Namaste

Mintha Petőfi Sándor ült volna be közénk

"A vers az, amit mondani kell."

Ezt válaszolta egyik találkozón egy falusi kisiskolás, amikor a tanítója sugallta kérdést, melynek veleje az lett volna, hogy mi a vers, ijedtemben - mint a háborús történetek katonája a még föl nem robbant gránátot -, ijedtemben visszadobtam:

- Hát te mondd meg, szerinted: mi a vers?

- A vers az - kapaszkodott tekintetembe bátorításért -, amit mondani kell.

Derültség tarajlott végig a termen. Csak mi ketten álltunk megilletődve.

Ő egy kicsit a bumerángtól szabadulás könnyebbségével, s hálásan is ugyanakkor, amiért nem nevettem ki. Én meg annak a súlya alatt, hogy ez a kisfiú kimondta, amit én régóta sejdítek, hiszek s el-elmondok, ha nem is ilyen egyszerűen.

A vers az, amit mondani kell.

Mintha valami távoli, az idők kezdetétől hirtelen ideért fuvallat legyintett volna meg.

Mintha Homérosz riadt volna föl bóbiskolásából, s nyitotta volna rám fénnyel teli világtalan szemét.

Mintha a Gutenberg óta könyvbe száműzött versek, poémák egyszerre mind hazaszabadultak, pódiumra, képernyőre álltak volna, hangszalagon masírozva vagy hanglemezek körmeneteiben énekeltek volna.

Mintha Petőfi Sándor ült volna be közénk.

A vers az, amit mondani kell.

                                       Kányádi Sándor

Vannak vidékek

   Kányádi Sándor

...vannak vidékek viselem
   akár a bőrt a testemen
   meggyötörten is gyönyörű
   tájak ahol a keserű
   számban édessé ízesül
  vannak vidékek legbelül
                            
                          

Nimród

Nem lennék apám lánya és nem lennék Magyarka, ha erről a napról megfeledkeznék!

Ma 11.11. Nimród napja van.

A Nimród férfinév eredete bizonytalan, jelentése: vadász.
Régi magyar mondákban, mint a magyarok ősapja, Hunor és Magor atyja szerepel.
A magyar királyi oklevelekben szereplő ősök között, Attila Nimród unokájának vallja magát.

Őseink azt tartották, hogy Nimród, halála után az égbe szállt, szelleme máig onnan vigyázza népünket.

Az egyik legszebb téli csillagképünk.
Ha decemberben, este nyolc után felnézünk az égboltra, láthatjuk felkelni a keleti égbolton ezt a gyönyörű, nekünk magyaroknak Nimród, egyébként Orionként ismert csillagképet.

 Namaste 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nimr%C3%B3d_(keresztn%C3%A9v)

A világon minden élőlény találjon békére

Van úgy, hogy napokig egy zeneszámot hallgatok. Szinte érzem, ahogy átjár, telítődök vele, valami történik általa lelkem szubtilis anyagában.

Ez valóban így is van, hiszen az egész világ rezgés. Nem csak szavakkal, cselekedetekkel, hanem egy finomabb szinten rezgésünkkel is hatunk egymásra. Ki-ki a sajátjával...
Leginkább úgy tudnám ezt érzékeltetni a látható világban, ahogy a vízbe hulló esőcseppek által keltett hullámok egymásba áramolnak. Pontosan így áramolnak az érzéseink is át egymáson és ugye nem kérdés, hogy a zene érzéseket fejez ki és közvetít.

Békés ember vagyok, az ayurvéda nyelvén ezt szattvikusnak nevezzük.
Oly erős volt életemben a dualitás, hogy megtanultam semleges elmével tekinteni a világra.
No, persze ez nem sikerül mindig, de mégis egyre jellemzőbb, hogy számomra a dolgok nem jók, vagy rosszak, hanem megtörténnek, vannak.
Miért írok erről?

Szombaton volt jógatanárom hívószavára összegyűltünk páran volt MAS-jóga tanítványok egy közös jógázásra, beszélgetésre, majd elköltöttünk egy közös ebédet egy indiai étteremben. 
Ezután elköszöntünk egymástól és én sétálva indultam a kőrúti Metró felé.
Egy keleti áruk boltja mellett vitt utam, persze, hogy nem tudtam kihagyni. Bementem, mert nagyon szeretem ezeket a kézműves termékeket.
Nézegettem a buggyos nadrágokat, majd a szép bambusz selyem stólákat.
A fiatal eladónő eközben telefonált. Talán még szemkontaktus sem volt köztünk, de a beszélgetésnek akaratlanul is fültanúja voltam.
Egyszer szinte sírva azt mondta,- olyan nyomorult vagyok...
Ekkor nem is gondolkodva a dolgon, felé fordulva csak annyit mondtam,- ilyent soha ne mondj magadról. 
Bocsánat,- mondta a telefonba, majd rám nézett nagy könnyes szemeivel és megkérdezte mit mondtam.
Elismételtem. Ő hamar elköszönve letette a telefont és csak annyit mondott ismét,- de én tényleg olyan nyomorult vagyok.
Ekkor csendesen azt mondtam neki,- nem, nem vagy nyomorult, fogalmad sincs milyen csodálatos lélek vagy! Az egód az, ami nyomorultul érzi magát. 
Talán még mondtam neki pár szót a befelé fordulásról és a lélekről. 
Felállt és tárt karokkal hozzám lépett. Átöleltük egymást. Sírt. Az volt az érzésem, hogy valami hatalmas kő hullt le a szívéről. 

A tükörbe néztem...

Próbálgattam arcomhoz a választott sálakat. Ő néhány lépés távolságból csak figyelt, majd megszólalt,- te olyan nyugalmat árasztasz magadból. Igen, tudom- mondtam mosolyogva.

Letettem a stólákat és a nadrágot is vissza akasztottam a helyére, mondván, hogy meggondoltam, nincs is szükségem ezekre.
Már kifelé indultam. Ahogy a kristályokkal teli asztal mellett elmentem, még megjegyeztem, hogy viseljen citrin kristályt, mert annak támogatásával növelheti önbizalmát.

Kilépve a kőrútra egy nagyot sóhajtottam. Felnéztem a ragyogó kék égre és az, mosolyt csalt arcomra...

LOKAH SAMASTA SUKHINO BHAVANTU

https://www.youtube.com/watch?v=wpyVPChmH_Y

Jelentése: "A világon minden élőlény találjon békére."
A mantra ismétlése segít harmóniában élni a környezettel, segít megvalósítani békés szerepünket az Univerzumban, ráhangol a másokkal való békés együttélésre.

Namaste

Forrás:http://ayurvedika.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=813%3Amagikus-mantrak&catid=68%3Agondolatok&Itemid=114&lang=hu

Lélektükör

"Nem az számít, ki mit gondol – rólad…

Az számít, ki szeret – téged. Nem az a fontos, aki arcával mosolyog csak Rád, az a fontos, aki lelkével teszi. Nem az számít, aki mindent tud rólad, az számít, aki szívedet ismeri. Nem az a fontos, aki szemével néz téged, csak az, aki szívével lát....  Nem az a fontos, aki a hiányt nézi benned, csak az, aki kincseidet látja. Ne azzal foglalkozz, aki saját képére akar formálni…

…csak azzal, aki a sajátodra."

                                                Csitáry-Hock Tamás