BÚÉK

Az év utolsó napja nagyszerű alkalom az összegzésre. Pár perces elcsendesedéssel megnézni mire is jutottunk az elmúlt időszakban. Mit tanultunk meg az élet adta leckéinkből, milyen tapasztalatokat szereztünk, miben gyarapodtunk és milyen felismeréseket tettünk ezekkel kapcsolatosan. 

Lehet, hogy ez több időt igényel, mint pár perc, de megéri. 

Így tudjuk megélni és kifejezni hálánkat mindenért, ami épülésünket szolgálta és így fogalmazódhatnak meg az elengedésre váró dolgaink. 

Ez kell, szükséges, hogy le tudjuk vetni a régi gúnyát és egy szebbet, jobbat ölthessünk magunkra.

Bármit is engedünk el, tudnunk kell, hogy az üresedés helyére valamit tudatosan be kell fogadnunk.

Például, legyen bármilyen nem kívánt tulajdonságunk, szélnek ereszthetjük a tenyerünkből, vagy papírra írva elégethetjük, majd képzeletben valamilyen pozitív tulajdonságot fogadunk be. Ha más nem jut eszünkbe, akkor fogadjuk meg, hogy szeretetteljesek leszünk környezetünkkel. 

Ez többet jelent, mint csak az embertársainkkal...

Aztán kérjük a Teremtőt, hogy segítsen, támogasson ebbéli szándékunkban, mert Ő jobbat is tud, mint mi azt el tudjuk képzelni...

Szolgáljon jó tanácsként Szvámi Ráma tanítása: 

"Beszélsz a szeretetről. Mindig vágyakozol a szeretetre. Mindig szeretnéd, ha szeretnének. 

Ha tényleg meg akarod tudni, mi az a szeretet, van egy eligazító mondat: ahogyan az élet azt jelenti, hogy élni, a szeretet azt jelenti, hogy adni." 

Kívánom mindnyájunknak, hogy bármit is adott, búcsúzunk hálával az óévtől, és legyen szeretet-  és örömteljes, áldott  az új esztendőnk!

Karácsony szelleme

"A rongyos istállóban, pásztoroktól körbevéve a Teremtő felfedte egyik nagy titkát: azt, hogy hiába teremtette meg a világot, otthontalan. Emberszív az igazi jászla. Azon kopogtat."
                                                                                                                     Berecz András mesemondó

Advent negyedik hetének üzenete: https://magyarkamargit.blogspot.com/2016/12/advent-iv-bolcsesseg.html

Bátorság

Ady Endre: A Tűz csiholója

Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.

Az első emberi bátorság
Áldassék: a Tűz csiholója,*
Aki az ismeretlen lángra
Úgy nézett, mint jogos adóra.

Mint egy Isten, hóban vacogva
Fogadta szent munkája bérét:
Még ma is minden bátor ember
Csörgedezteti az ő vérét.

Ez a világ nem testálódott
Tegnaphoz húzó rongy pulyáknak:
Legkülömb ember, aki bátor
S csak egy külömb van, aki bátrabb.

S aki mást akar, mint mi most van,
Kényes bőrét gyáván nem óvja:
Mint ős-ősére ütött Isten:
A fölséges Tűz csiholója.

* utalás a görög mitológia alakjára Prométheuszra a titánra, aki ellopta a tüzet az istenektől az emberek javára.

Advent harmadik hetének lelki üzenete:https://magyarkamargit.blogspot.com/2016/12/a-batorsag.html

Geminidák

Egyik nap kicsit később mint szoktam, kora este érkeztem haza. Csípős hideg volt. 

Felnéztem az égre, mert ilyenkor általában felhőtlen, tiszta az ég. Csak úgy sziporkáztak a csillagok. Vettem pár jó mély levegőt, mialatt eldöntöttem, hogy járok egyet. A séta alatt kémleltem az eget. Már fenn volt a Göncöl, a Kassziopeia, fenn ragyogott égboltunk legfényesebb csillaga a Szíriusz,  már mutatta magát az Orion oldalán az Ikrekkel, a Bika csillagkép a Plejádokkal, a Fiastyúkkal.

Ahogy csodáltam égistennőt Nutot, egy hullócsillagot láttam nagy, hosszú fénycsóvával az Ikrek és Orion felől zuhanni.

Tudjátok! Ha hullócsillagot látunk kívánhatunk valamit, ami teljesül, de csak akkor, ha nem áruljuk el senkinek.       
Én kívántam...

A téli égbolt leglátványosabb meteorrajáról az Ikrek csillagkép felől hulló Geminidákról:
https://kiderul.startlap.hu/idojaras-hirek/erkezik-az-ev-leglatvanyosabb-meteorzapora-a-geminidak/

Bál a Vajdaságban

Palicsin jártunk, így volt szerencsénk megint megtapasztalni a schengeni határon való átkelés minden kellemetlenségét. Másfél - kétórás várakozás, a 6-7 kapuból csak 4 -ban volt beléptetés, holott igen erős a forgalom a Balkán Európa között.

Na, csak semmi zsörtölődés, türelem, türelem! - intettem magamat, holott tisztán láttam az évtizedek alatt, itt semmit nem javult emberietlenséget...

Inkább fölemeltem az ég felé a tekintetemet és csodáltam a közeli Tiszáról és a tavakról felszálló darvakat. Hallgattam kurrogásukat és figyeltem ahogy ezek a csodálatos, hatalmas madarak spirálisan egyre magasabbra és magasabbra emelkednek, majd a vezér madár után szépen besorolva V alakban felveszik vonulási alakzatukat.

Éppen mostanában olvastam, hogy idén évtizedek óta nem tapasztalt mennyiségű, becsülten 160 ezer  madár érkezett, hogy a hosszú vándorútjuk során megpihenjenek hazánkban.

Tekintsük ezt szerencsének! 

Ugyanis a Japán mitológia szerint a darumadár a jószerencse, az áldás, a béke, a hűség, a becsület jelképe, de mindenképpen valaminek a beteljesülését fejezi ki.

A magyarságnak is mindig fontos volt. Ott van a koronázási palástunkon, megjelenik címereinkben, pénzen és az életfa mellett is. Nálunk a hűség és az éberség madara. Gyakran ábrázolják kővel a csőrében. Ez a vezérdarvakra jellemző, hogyha elaludna, felébred, ha elejti a követ.

Bálozni voltunk a Vajdaságban. A zenészek húzták a talp alá valót; egy magyar dal, egy szerb dal, ahogyan itt ez illik; mi pedig roptuk a táncot hajnalig. A csárdás és a kóló, a pop és a rock jól megfértek egy fedél alatt.

Tudjátok az elcsatolt országrészek magyarsága nagy tanításokat képes adni. Az elfogadásról, ami nem a beletörődést jelenti. A népek egymás iránti toleranciájáról, az alkalmazkodásról, a megmaradásról. A vajdaságot jellemző sokszor kettős, hármas identitás (magyar, sváb, szerb) melletti magyarnak való megmaradásról.

Hajnalodott. Indulni készültünk. Már felöltözve mentünk elköszönni a vendéglátóinkhoz.

Ne! Ne! Még ne menjetek! Most jön a legjobb! - mondta Timike és már húzott is vissza bennünket.

A zenekar előtt álltak a vajdaságiak. A fiatal zenészek már húzták az "Ott ahol zúg a négy folyó" című dalt.

Mindenki énekelt.

https://www.youtube.com/watch?v=b-TyigVyfIk

Ma van advent első vasárnapja. Gyújtsunk egy gyertyát, és ne feledjük, hogy advent első hetének lelki gyakorlata az igazságosság. Elsősorban önmagunkkal legyünk igazságosak, a többi jön magától. Áldott adventi napokat, ünnepet kívánok!