A forrás vizében ültem én.
Láttam, amint a platánfa hólepte ágára
Egy fekete varjú érkezett.
Vele szemben, ott a magasban
Egy kivilágított ablak volt,
A varjú a párkányra rebbent,
S csőrével, mint valami titkos kódot,
Melyet csak kevesen értenek
Kop-kop-kop! - csak kopogott.
Bentről válasz nem érkezett...
A felszálló pára fátylat vont szememre,
Pedig a Forrás maga voltam Én.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése