Szuperholdas késő őszi délutánom

Ma kicsit előbb jöttem haza a munkából, hogy férjem kérésére almás pitét süssek. 

Húúú, de régen csináltam. A melegítő fahéjjal ez egy igazi őszi, téli süti. Lehet rá reszelni egy kis gyömbért is, a tésztájába pedig apróra vagdosott diót szórni, úgy még finomabb. Sőőőt, én egy finom indiai fűszerkeveréket is szórok az almára, garam maszalát, és az alma alá nem kekszet reszelek, hanem zabpelyhet szórok. 

Mikor hazaérkeztem, - a hideg idő beköszöntétől szokás szerint - az utca szinte összes macskája megjelent. Épp ma vettem nekik új eleséget, gyorsan megetettem őket, majd bepakoltam az autóból, hogy kezdjem a benti teendőimet. 

Átöltözés után kipakoltam a sütihez valókat a munkapultra, majd a dióhoz érkezve eszembe jutott, hogy diópucoláskor félretettem a rosszakat a cinkék etetéséhez. Fogtam azt, gyorsan összedaraboltam és kiszórtam a madáretetőbe. 

Míg daraboltam a diót, az édesanyám jutott eszembe. Tőle tanultam, hogy eltegyem a rossz szemeket a madaraknak. Ez is egy örökségem tőle. 

Láttam Őt magam előtt, ahogy gondosan aprítja a diót, hogy minél több madárnak jusson, majd lassan kimegy, az etetőbe beszórja az eleséget. Beérkezve elhúzza a függönyét és az ablak közelébe ülve, a szobából lesi a madarakat, ahogy érkeznek csipegetni. Így múlatta téli délutánjait...

Sütés közben velem maradt. A gondolataimban. Láttam, ahogy reszeli az almás pitéhez az almát és a csutkákról lerágja a még maradék almát. Mosolygok azon, hogy én is épp így csinálom. És még mennyi mindent csinálok úgy, ahogy tőle lestem el. Van valaki aki tudja...

Elkészült a süti. Mint általában, most is jól sikerült. 

Ezután jól felöltöztem és kimentem levegőzni. Ma Szuperhold van. A telehold gyógyító, elengedést segítő energiáit ki kell használni.
Csodálatos szép volt a holdfelkelte.

Közeleg advent. Az ünnepi hangulat megteremtéséhez nekem is fontosak a külsőségek. A színek: a piros-fehér-zöld. A díszítő tárgyak: szép teríték, gyertyák, az Emma tántimtól kapott kis diótörő hercegem. Az illatok: a narancs, a fahéj, a szegfűszeg és a fenyő illata. Az ünnep esti zenéje: a mennyből az angyal is, de már inkább Michael Buble karácsonyi válogatása. A  finom menü, a végén gubával, bejglivel és apró sütikkel. 

De a bensőséges ünnepi hangulathoz  mind ez kevés. Ahhoz kell valami több. Olyasmi amit anyám nagyon tudott. És, hogy tudott, azt igazolta az, hogy a barátaink mindig megjelentek szenteste nálunk. Szenteste. Hogy majd onnan megyünk éjféli misére, de ez az ami többnyire elmaradt. 

Volt ott nálunk valami a térben. 

Gondolkoztál már azon, hogy valójában mit jelent a karácsony? Miért ez a SZERETET ünnepe? Hogy mi az ÖRÖM? Hogy mi okoz  örömöt? Tartós örömöt.

Hááát! Javaslom kedves olvasóm mélázz el ezen! Szánj rá egy kis időt!

Talán megtalálod az öröm, a szeretet, a meghittség forrását. Belül.

Namaste,