2013. december 30., hétfő

Csokraink


A spirituális keresők előbb-utóbb szembetalálkoznak azzal a ténnyel, hogy lényünk sokkal több a fizikai testünktől. Vannak finomabb rétegeink, melyekkel a kapcsolatot egy finomenergetikai rendszeren, a csakrákon keresztül tartjuk. Ez a szanszkrit szó kereket (csokrot) jelent, utalva formájára és tulajdonságára, hogy itt energiaforgás, örvénylés zajlik.
A csakrák az étertestünkben találhatóak és a fizikai testünkhöz az endokrin rendszerünkön keresztül kapcsolódnak.
Hét  fő csakránk van:

  1. Muládhára - gyökérközpont 
  2. Szvádhisthána - szakrális központ
  3. Manipura - köldök központ
  4. Anáhata - szívközpont
  5. Vishuddhi - torokközpont
  6. Ágjá - harmadikszem-központ 
  7. Szahaszrára - fejtetőközpont

Az életenergia az elsőtől halad fölfelé és optimálisan nyitott állapotukban a környező testrészeket energiával látják el. A csakrákon nem csak felveszünk, hanem le is adunk energiát, ennek legszebb példája  a teljesen nyitott  Anáhata (szív) csakra  elfogadó szeretete,  a Krisztusi gyógyító erő, de energia leadás a Reiki gyógyító erő is.
Számomra talán legfontosabb Muládhára csakráról való ismereteimet, gondolataimat osztom meg veletek.




Magyarul nem véletlenűl gyökércsakraként emlegetett központunk, az ősökhöz, a földhöz, a gyökereinkhez való kapcsolódásunk helye. Az állati (ösztön) és az emberi tudat határa. Előző életeink tapasztalatai itt tárolódnak el, ezen keresztül hatnak ránk a karmikus élmények.
A gerincoszlop alján a gát és a végbélnyílás között található.
A föld energiája tölti. Színe a vörös, ami a saktira, a felfelé törekvő energiára utal.
Harmonikus működése esetén egészséges a kapcsolat az anyagi világgal, vitalitás, spirituális fejlődés a jellemző. Egészségesek, erősek vagyunk, két lábbal állunk a földön.
Túlműködés esetén erős egoizmus, agresszió, düh, túlzott anyagiasság jellemző.
Alulműködés esetén csekély az önbizalom, szenvedélybetegségek, félelem jellemző.

 A Muládhára csakra

Istene Shíva (a Hold) az "állatok ura" (Pashupati Maha deva)  jelképezve az ösztönvilág feletti győzelmet, mint lelki fejlődést.

Jelképe a négylevelű lótusz, ez utal a csakrában gyökeredző belső funkciókra, melyek: a szellem (manasz), az értelem (buddhi), a tudat (csitta) és az ego (ahamkára) működése.

Állata a hétormányú elefánt, a bölcsesség jelképe.
A hét ormány a föld hét kincsét (sapta dhatu) szimbolizálja, melyek a következők:

  1.  reproduktív szövetek
  2.  csontvelő és idegrendszeri szövetek
  3.  csont
  4.  zsírszövet
  5.  izomszövet
  6.  alakos vérsejtek
  7.  plazma, bőr                                                            

Ezek adják az ember anyagbaszállását, a testetöltést.

Mantrái a szanszkrit LAM, és a magyar EGÉSZSÉG szavunk.

Erősíti ezt a csakrát az Ú hang zengetése és a dobolásdobpergés hallgatása.

Megerősítései : Értékes vagyok; Szerethető vagyok; Biztonságban vagyok;
Szükségleteim kielégítődnek; Mindkét  lábbal a földön állok.

Ez utóbbi megerősítések különösen fontosak a szellemi úton járóknak. Az álmok, tervek megvalósításához földeltnek kell lenni, nem szabad "elszállni". A földelést a természettel, az anyafölddel való kapcsolat adja. Ez azt is jelenti, hogy szeretjük a testünket, elismerjük szükségleteit, törekszünk tudatos kielégítésére. Önmagunk szeretete vezet el mások tiszteletéhez, szeretetéhez.
Földeléshez használható eszenciák vannak  a kristályokban, az illóolajokban, a földszínekben és a földben termő zöldségekben. Ha valaki túlzottan el van zárva a természettől, segíthet  földelésén pl. a füstkvarc, mely ennek a csakrának a kristálya. Emellett viseljen szép földszínű  ruhákat, illatosítsa a levegőt szegfűolajjal, cédrussal. Étrendjébe gyakrabban  tegye pl. a sárgarépát, burgonyát, földimogyorót, ha nem vegetáriánus a húsokat.
Földeletlenségünk egyik jele az utazási betegség!

A Muládhára csakrához kapcsolódó életkorok : 0-7 év, 49-56 év. /Váradi Tibor: Szellemtudomány/
Érdekesnek tartottam ezt megjegyezni, mert ebben is fellelhető a magyar népmesék mágikus száma, mely az én életemben oly sokatmondó, valamint azt, hogy éppen 49-56 között vagyok és ezt a csakrát tartottam most fontosnak az életemben.
E csakrában ül Shíva gyermeke, Ganesha, az Akadályok Elhárítója, a hindu mitológia egyik legkedvesebb istensége, aki a földelemet uralja, emlékeztetve bennünket, hogy lábunk a földből gyökeredzik.
Mikor valaki már a dharma útját járja Ganesha segítségével elhárulnak az akadályok a vállalkozó elől és az égi kapuk megnyílásával elérkezik életébe a bőség; viszont, ha valaki a karma (ego) útján jár, komoly akadályokat gördíthet elé.



Talán mondanom sem kell, hogy érdemesebb a dharma útját, a ránk szabott életutat követni, hiszen itt  hatalmas erőkről, isteni beavatkozásokról van szó.

Egy kép, vagy egy kis házi oltár Ganeshának szentelve segítségünkre lehet.

Végezetül azt gondolom, hogy a  bőség először  a szívünkben, lelkünk lakhelyében kell, hogy megszülessen s ez majd tükörként jelenik meg  külvilágunkban, bennünk, emberi kapcsolatainkban, vagy anyagi gazdagságunkban.
A Muládhára csakrából az Erő és nem az erőszak kell, hogy megnyilvánuljon.
Ez az út a szívünkön át vezet.
Mivel mindenkivel egyek vagyunk, céljaink eléréséhez miért is gázolnánk át éppen önmagunkon.


Ezekkel a gondolatokkal kívánok egészséggel, bőséggel teli boldog új esztendőt mindnyájatoknak!

Namaste,  Margit

2013. december 16., hétfő

A teljesség keresése

Mottó:

"Születésünk csak álom s feledés:

létünk csillaga, lelkünk, mely velünk kél, 
messziről ered, és véget nem mivelünk ér: 
nem teljesen emléktelen, és nem egészen védtelen
jövünk az Istenből, ki otthonunk..." Wordsworth
                                           

Az aktuális blogíráson meditálva, ez jutott eszembe: a teljességet miért is keresnénk kívül, a teljesség mi magunk vagyunk. 


 Álmomban jött el,

-épp negyvenkilenc voltam-
 Fehérlófia.

E  3  soros versem tömör, egy tényt közöl. 

Mikor 49 voltam(7x7) és ezt megírtam, előtte volt egy álmom. Egy csikó figyelőn néz egy hófehér lóra. Majd a hófehér ló pegazusként az égbe száll.  Ez a csikó én voltam s a fehér ló apám. Mikor felébredtem azonnal újraolvastam a Fehérlófia mesét. Mint minden magyar népmese ez is egy lelki beavatás, tele archetípusokkal.
Ki ne ismerné e mesét?! De valami hibádzott az álmomban,- gondoltam. Fehérló egy kanca, én pedig apámmal álmodtam. Aztán jött a felismerés. A táplálás női minőség és habár édesapám ekkor fizikailag nem élt már köztünk, 3 éve halott volt, de ugye táplálni lehet szellemileg is valakit...

Bevallom nektek, azóta, ha szembenézek magammal a tükörben sokszor könnyezem és mély alázatot érzek.
Jankovics Marcell: Fehérlófia

Nos, ez a szellemi, lelki kapcsolat azóta is tart.
Magyarság ( MAGság) tudatom belőle fakad. Ezért e név: Magyarka.



Budapest


Mikor megláttam ezt a  fotót, azonnal  megtetszett és megosztottam fb-on. De miért?! Olyan szürke, benne a ködbevesző Lánchíd és  a Bazilika. Majd eltelt pár nap s jött egy válasz. Hogy mi tetszik? Ami átsugárzik rajta. Krisztus és Széchenyi a legnagyobb magyar szellemisége.  

Fontos, hogy meglássuk minden szürkeség mögött a meglévő  Fényt!

Széchenyi István; Hallgasd meg imámat (részlet)


                  Mindenható Isten, hallgasd meg imámat.

                  Töltsd el szívemet
                  angyali tiszta szeretettel embertársaim,
                  hazám és honfitársaim iránt.
                  Világosíts fel lángszellemeddel 
                  és erős ésszel!



Bakos Attilát olvasom.  Csak  pár napja, hogy ezt a nekem talán legkedvesebb Petőfi idézetet találtam a Kőtörő fűben.


Petőfi Sándor: Sors, nyiss nekem tért...(részlet)


Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek

Az emberiségért valamit!
Ne hamvadjon ki haszon nélkűl e
Nemes láng, mely úgy hevít.

Láng van szívemben, égbűl-eredt láng, 

Fölforraló minden csepp vért;
Minden szív-ütésem egy imádság
A világ boldogságáért.


A Mohács-szigeten születtem, Sárosban. Édesapám erdész volt s én egy erdészházban születtem, csak egy karnyújtásnyira a Dunától.


József Attila: A Dunánál (részlet)


Én úgy vagyok, hogy már százezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen. 
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit száz ezer ős szemlélget velem.
Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak,
öltek, öleltek, tették, ami kell.
Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
Enyém a mult és övék a jelen. 
Verset irunk - ők fogják a ceruzámat
s én érzem őket és emlékezem.

Anyám kún volt, az apám félig székely,

félig román, vagy tán egészen az.
Anyám szájából édes volt az étel,
apám szájából szép volt az igaz.
Mikor mozdulok, ők ölelik egymást.
Elszomorodom néha emiatt-
ez az elmulás. Ebből vagyok."Meglásd,
ha majd nem leszünk!..."- megszólítanak.

Megszólítanak, mert ők én vagyok már;

gyenge létemre így vagyok erős,
ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,
mert őssejtig vagyok minden ős-
az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik:
apám s anyámmá válok boldogon,
s apám, anyám maga is ketté oszlik
s lelkes Eggyé én így szaporodom! 

Ebbe a kis önvallomásba loptam be a szent hármasságot magába foglaló verseket, hiszen a hármasság a teljesség.


Kívánok Krisztusi szeretettel teljes, áldott karácsonyi ünnepeket mindnyájunknak!


 Namaste, Üdv: Margit


http://www.youtube.com/watch?v=hG4uIE_yzlI