A kapun túl

Úgy tartják az álom átjáró más világokba.  Ekkor a lélek elhagyva a fizikai testet (de egy ezüst fényköteggel megtartva a kapcsolatot,) eljuthat ezekre a helyekre, találkozhat más létezőkkel, emberekkel.

Soha ilyen szeretetteli érzéssel nem öleltem édesapámat, mint ebben a rövidke álmomban, ahol Ő kijött a családi házunkból, majd kilépett a kapun és csak ott állt. Én is kiléptem, odamentem hozzá, és valami megmondhatatlan, felé soha meg nem élt, édes szeretettel pusziltam meg arcát. 

Felébredtem. Percekig az álom hatása alatt voltam. 

A múlt átírható,... lélekben nincs idő. 

Az álom pontos üzenetére azonban csak este lettem tudatos, amikor elcsendesedve a nap dolgain merengtem, s eszembe jutott Wichmann Tamás*. Valahonnan a tudatomban megjelent a Szív Szútra mantrája:

OM GATE GATE PARAGATE PARASZAMGATE BODI SZOHA

A Szív Szútrából:

... a Transzcendens Fölismerés nagy mantráját, a szellemi látás mélységes mantráját, e felülmúlhatatlan igét, e páratlan mantrát, e minden szenvedést csillapító, igaz - mert minden hamistól mentes - Transzcendens Fölismerésben kinyilatkoztatott igét... 

Om gaté gaté paragaté paraszamgaté bódhi szváhá

Ez a buddhista Szív, vagy Kapu mantra. 

Jelentése szabad fordításban: 

A kapun túl (a szívemen keresztül) teljesen átmegyek a megvilágosodásba, Buddha, áldj meg engem!

https://www.youtube.com/watch?v=LwGcclCY9mU

Álmomban apám kiment a házból, ami a testet jelenti, (meghalt) majd kilépett, átment a kapun.
A szíven át  találkoztunk, a lélek birodalmában. Nem most először...

*Régen nem hallottam erről a nagyszerű emberről, legendáról Wichmann Tamásról**, aki a Nemzeti Színházban rendezett Év Sportolója Gálán  MÚOSZ - MOB - életműdíjat kapott.

Nem régen, a róla készült dokumentumfilm (Magyar lapát) bemutatóján beszélt nyílt őszinteséggel gyógyíthatatlan betegségéről és a várt, fájdalmaitól megváltó halálról.

- Ott a sötét vár rám, a végtelen sötétség... Nincs mennyország, túlvilág, annyit kaptunk a sorstól, amennyi itt, a Földön jutott nekünk. Ezt kell, kellett tartalommal, élményekkel, felejthetetlen pillanatokkal megtölteni, és akkor könnyebb a búcsú. - válaszolta a riporternek arra a kérdésére, hogy hisz-e a túlvilágban, van-e remény, megnyugvás, hogy odaát valami egészen más várja.

Igazán elgondolkodtatóvá tett a cikk, miután elolvastam.  Ez az egykor jóképű, őserőtől duzzadó, hihetetlen teljesítményekre képes ember, - s mert sikerei a Dunához volt köthető, - különösen kedves volt nekem.

Egy Ikon volt számomra.

Azon töprengtem, vajon nem volt nagyanyja, aki, mikor még kisfiú volt, este összezárta volna a tenyerét egy, a Magasságoshoz szóló ima, fohász erejéig? Tudom  az "átkosban" a szülők keményen dolgoztak, s a rendszer leszoktatta őket a meghitt beszélgetésekről, főleg az imáról!

A komcsi idők ateizmusa, lelketlensége így üthette fel a fejét.
De a nagyanyák ez felett álltak. Az idősödő ember ösztönösen keresi a kapcsolatot Istennel, ez a nőkre hatványozottan igaz. Szóval ezen gondolkodtam, mitől lett ilyen materialista, ilyen lelkét vesztett ez az ember. Talán még gyermekkori súlyos balesete óta nem békült ki Istenével?

A kommunizmus egyik legnagyobb bűne a lelketlenné vált ember. Hogy az emberek elvesztették hitüket, a Teremtővel való egységüket. Azt hiszik, életük végén egy sötét koporsóba zárják őket, aztán az enyészeté lesznek. Ebben a tudatállapotban valóban van mit félni a haláltól. 

Sötétség és férgek!
Minden együttérzésem ezek felé az emberek felé, mert hiszem, tudom, hogy a testbe zárt lélek a halállal felszabadul.

Hálás vagyok a sorsnak, hogy olyan édesanyám, nagyanyám, nagynéném voltak, akik gyermekként esténként összezárták két kis tenyeremet egy "Én istenem, Jó Istenem..." imához, s hogy elvezettek  Máriához, Jézushoz.

Áldott vagyok, mert apám által hitem túllépett a templomok kőfalain...

**https://hu.wikipedia.org/wiki/Wichmann_Tam%C3%A1s

  https://magyarkamargit.blogspot.com/2016/01/kontroll-nelkul-v.html

Amulett

Sokunk kedvenc gyermekkori olvasmánya jutott eszembe, mialatt írtam ezt a blogot. Ki ne emlékezne Gárdonyi Géza Egri csillagok című olvasmányunkra, benne Jumurdzsákra, az amulett gyűrűjére, - ami köré épül a regény jelentős része, - mely az ő szerencséjét, védelmét biztosította.

Igen, a kelet népei régidőktől fogva ismerik és használják a kristályok óvó, védő erejét. 

A hindu asztrológia, a több ezer éves jyotis, és az ayurvéda is említi a kristályokkal való gyógyítást, akár porítva belsőleg, vagy marokkőként, ékszerként viselve.

Kutatok az emlékezetemben, hogy olvastam, vagy hallottam-e ilyent a magyar táltos, vagy sámán gyógyítás esetében. Ilyenről nem tudok ... de gondolok a Magyarországon nagyon is gyakori feltörő hévforrásokra, melyek oldott ásványtartalmuknál fogva különféle problémákra nagyon régóta adnak gyógyírt.

Szent Koronánk is drágakövekkel van ékesítve, valamint a királyi jogar egy nagy, metszett hegyikristály. Sok évvel ezelőtt voltam Szántai Lajos egy előadásán, mely a Magna Corvina, a Szent Korona tanáról szólt, ahonnan pontosan tudom, hogy nem csak anyagi értékük miatt, nem véletlenszerűen kerültek kristályok a koronára.

Hisszük, vagy sem a kristályok mágikusak, gyógyító erővel* bírnak. Még akkor is hatnak ránk, ha mi ebben nem hiszünk. Tudatuk rendezettségükkel felette áll a mi szellemi, lelki meggyőződéseinknek...

Talán indiai utam az, ami miatt ismét erősen fókuszba kerültek a kristályok.

India egy igazi  kristály "nagyhatalom" a szó legjobb értelmében, hegyei ontják a kristályokat.

Emlékszem, az azóta legkedvesebb kristályomat a turmalint (mely sokszínű és nagyon finom energiákat közvetít) egy indiai házaspártól vettem egy börzén, pár hete pedig az apofillit szólított meg, melyet szintén Indiában bányásztak.

Most mégsem ezekről a ritkább, hanem a földkéreg leggyakoribb ásványáról, két rokon kvarckristályról, (SiO2) a jáspisról és az achátról írok.

A jáspisokat gyakorisága és sokszínűsége miatt ősidők óta használják. Készítenek belőle dísztárgyakat, ékszereket. Nagyra tartották mágikus ereje miatt, úgy hitték szellemi védelmet ad cselszövések ellen, valamint, hogy mérsékli a szerelmi csalódást.

Ez az ásványcsoport az élet számos területére gyógyító hatással van. Gondoskodó szeretetükkel gyengéden tisztítják meg gondolatainkat, és oldják ki érzelmi mérgeinket. 

Rámutatnak félelmeinkre, démonainkra, fényt derítenek testi, lelki betegségeinkre. Világossá teszik, milyen körülmények hatására teremtettük azokat.

Szembesítenek környezetünkkel, mely tükörként mutatja meg ki vagyok, mit sugároztam ki.

Támogatnak gondolkodásunkban való változtatni akarásban, erősítik az önbecsülésünket, segítenek megtalálni és megélni a boldogságot.

Vörös jáspis

Ezt a kristályt a hagyományok minden kő anyjaként tisztelték, mert rezgései a föld elemi erejét, bölcsességét, türelmes szeretetét közvetítik. Lelkileg tisztító energiája szerénységre, önzetlenségre, együttérzésre, megértésre, türelemre sarkall. Fejleszti természetes törekvésünket, hogy jót tegyünk.

Fizikai szinten támogatja a keringést, a köldökközpontban serkenti a máj, epe, lép, hasnyálmirigy működését, gyomor-és emésztési panaszokra hoz enyhülést. Görcsoldó. Jó a vesékre, menstruációnál, köszvénynél. Hozzájárul a gyors komplikáció mentes szüléshez. 

A hagyomány szerint hatásos az epilepsziás rohamoknál.

A bőrrel érintkezve, a problémás területre téve használjuk.

Az achát, akárcsak a jáspis szép mintázata miatt nagyon kedvelt féldrágakő. Szelencék, csészék, egyéb dísztárgyak, ékszerek készülnek belőle. A béke, a bátorság, a tisztaság köve. Földel, nyugtatja az elmét, stabilizál, összhangba hozza a pozitív és negatív energiákat. Tisztítja az aurát. Rámutat kárt okozó gondolatainkra, szembesít a felismeréssel, a vonzás törvényével. Támogat a haladásban, mindezt önmagunkkal békében megélve, lassan, de hatékonyan fejti ki hatását. Távol tartja a haragot, a negatív energiákat, hatékony érzelmi rendellenességekre, segít elfogadni a szeretetet.

Ráébreszt értékeinkre, növeli az önbecsülésünket. 

Az arab kultúra szerint szerencsekő, vonzza a gazdagságot, viselője meg tudja különböztetni az igaz és hamis barátot. Védőkő  kígyómarás és villámcsapás ellen.

Mohaachát 

Fokozottan optimista kristály, erősíti a bizalmat, a reményt. Támogatja az önkifejezést, kommunikációt. 

Mentálisan tudatossá tesz, gyorsítja a felfogást, segít rendezni a gondolatainkat, s mint általában a zöld kristályok nyugalmat, egyensúlyt teremt az elmében, így enyhíti a stresszt.  Fizikailag tisztítja a szöveteket, nyirokrendszert, serkenti az emésztést. Gyógyítja a gyomrot, szemet, köhögés, megfázás, fertőzések esetén hatásos kiegészítő kezelést nyújt. Lázat csillapít, gyorsítja a felépülést.

Méhet, szülést, születést támogató, a változás, az új dolgok kezdetének  ásványa.

Úgy tartják a mohaachát felfrissíti a lelket, képessé tesz arra, hogy mindenben meglássuk a szépet. Erőssé, kitartóvá tesz abban, hogy ne adjunk fel semmit.

Támogatja az időjárás-változás és környezetszennyezés okozta panaszokat. Rendkívül ajánlott azoknak akik mezőgazdaságban dolgoznak, és, vagy kapcsolatban állnak növényekkel.

*https://magyarkamargit.blogspot.com/2014/08/a-holisztikus-gyogyitas-fele.html

  https://magyarkamargit.blogspot.com/2016/07/saint-germain-hez-kozel.html

Forrás: Judy Hall, Hazel Raven

Namaste

Marigold - alias büdöske

Előttem vannak a pillanatok, - a kedvesen mosolygó emberek, az olajosan csillogó kakaóbarna  arcok, a kíváncsi, meleg szemek, - mikor Keralában megérkeztünk a tengerpartra.

Kedves fogadtatás volt, ahogy a nyakunkba akasztották az áldást osztó sárga virágfüzért, majd  egy finom üdítőre  invitáltak a Marari La Plage recepcióján. 

Mikor India virágaira gondolok, először a lelki tisztaságot, a békét, tudást, megvilágosodást jelképező lótusz jut eszembe. Másodszor az elragadó szépségű, érzéki illatú, egzotikus frangipáni, melyet  mentális feszültségoldó, optimizmust adó illatanyaga miatt előszeretettel használnak az aromaterápiában szerte a világban. Aztán a virágok királynője, a pompás rózsa és a bódító illatú jázmin, s csak ezek után jut eszembe az egyébként úton-útfélen látható genda, angol nevén marigold, (Mária aranya). A magyarul bársonyvirágnak, közönségesebb nevén büdöskének nevezett hétköznapi virágot a tradicionális India leginkább a színei miatt favorizálja. A sárga a napsütés színe, amely erőt ad, a tudást, bőséget, békét, örömöt, boldogságot jelképezi. Nem véletlen, hogy Krisna és Ganésa is sárga ruhát visel. A másik színe, a narancssárga, mely egyesíti magában a sárgát és a vöröset, a tüzet, a tűz általi megtisztulást szimbolizálja.

A hindu ünnepségek, szertartások elképzelhetetlenek nélküle.

Sokféleképpen - füzérekbe fűzve, levéltányérkákba helyezve, szirmait Istenségeik lábához szórva, -találkozhatunk vele. Rishikesben járva, magam is vettem kis áldozati tálkát és engedtem rituálisan útjára a Gangeszen. 

Ganesa virágfüzérrel Marariban

Érdemes még tudni...

Ez a már-már büdös illata miatt nálunk a virágoskertekben közönségesnek tartott virág, egyébként 

nagyon jó bio-növényvédőszer. Felhasználják társas ültetéshez a paradicsom, a padlizsán, a paprika mellé, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy elriasztja a rovarokat és a fonálférgeket. Kell tudni viszont, hogy a gyökerei által termelt antibakteriális anyag miatt pillangósvirágúak (hüvelyesek) mellé nem szabad ültetni. 

Szirmait felhasználják salátákba, rizsételekbe, levesekbe, teákba, de jótékony hatású gyulladt, pattanásos bőrre. Kinyert színét ételfestékként hasznosítják.

Namaste

Kiteljesedés

"Csak csendben enyéssz el önmagadban, tűnj el!
Ez annyira csodálatos!
A formád még itt van, de benne: nincs senki.
De ne beszélj erről senkinek.
Csak légy a világ békessége, a fény és az öröm, mely a láthatatlan Önvalóból ragyog." Mooji

Körülbelül 900 km/h sebességgel már Dohától Cochin felé tartott a gépünk. Jól esett a vacsora utáni elcsendesedés. Lekapcsolták a fényeket. Kelet felé haladva már egyébként is az éjszakában jártunk. Fogtam a takarómat, a párnámat, felálltam és előrébb mentem a gépen, ahol jóval kevesebben ültek. Választottam baloldalon egy ablak melletti kettős helyet és bekuckóztam. Próbáltam aludni, de az űr minduntalan vonzotta tekintetemet. Mi az a rendkívüli fényes csillag?
Hogy többet lássak, mint egy kíváncsi gyermek az üveghez dugtam az orromat. 

Még jó, hogy szigetelt az ablak, hiszen kint tízezer méteren -56C° van, - mondtam mosolyogva magamban.

Ahogy kémleltem a sötét éjt, az Oriont  láttam meg jobbra. Ez a ragyogó téli csillagkép nekünk magyaroknak Nimród ősapánkat, az égi nyilast, a hinduknak Shívát, a jóga istenét jelképezi.

- ÁHÁ! Az alatta elhelyezkedő Szíriusz, a legfényesebb bolygó, a kékek bolygója kíséri utamat...

A kelet bölcsei úgy tartják, ha felnézünk a csillagos égre, s a minden-s-ég részének érezzük magunkat, akkor solár plexusunk, vagy köldökcsakránk harmonikusan működik. 

A csakra megfelelő működése esetén belső Napunkon, a plexuson keresztül életerővel lát el a Nap.

Ekkor békében, összhangban élünk a világgal, tiszteletben tartunk másokat, fejlődünk az élet adta leckékből, ami aztán személyiségünk kiteljesedéséhez vezet. 

Az étertesten keresztül beáramló egyre több kozmikus fény megvéd a külvilág negatív hatásaitól, elérjük természetes létállapotunkat, életünk örömtelivé, boldoggá, elégedetté, szeretetteljessé válik.

S, miután nem olyan régen egy ismerősöm a kiteljesedésem megtalálását kívánta, megfogalmaztam és tudatosítottam magamnak: a kiteljesedést nekem már nem kívül kell keresnem.

Kiteljesednem az egy-s-ég felé kell... 

Namaste

Csakrákról, energiatestről:https://magyarkamargit.blogspot.com/2014/05/az-ekszer-varos.html

Keralában, Isten országában

Lassan leküzdöm a jetlag-et. A 4 és fél óra eltérés Kerala és Budapest között egyáltalán nem jelentett problémát odaérkezésünkkor, de hazaérkezve erősen megéreztem.
Talán a lélek teszi, kicsit még ott maradt Indiában.

India szavakkal, képekkel nem kifejezhetően csodás. 

Pontosan ahogy a reklámok mondják. India hihetetlenül csodás.

S, hogy mit hoztam Indiából magammal? Ízeket, illatokat, színeket, hangulatot. 

A munnari piac színeit, a maszalák és friss egzotikus gyümölcsök ízeit, a teaültetvények, esőerdők, rizsföldek zöldjeit, a lagúnákon hajózás nyugalmát, a tenger mellett töltött napok hajnalainak  hangjait, nap- és holdkelték valamint a naplementék látványát, a frangepáni és más gyönyörű "neve nincs" virágok illatát, Marari La Plage személyzetének kedvességét, az időnként kobraként lecsapó olajzöld tenger dübörgését, a benne játszó delfinek élményét, az egyszerű falusi halászok csendes, kommunikatív mosolyát, és nem mellesleg vezetőink Gergő és Loka finom, nyugodt egyéniségének tapasztalatát.

Hoztam azonban kézzelfoghatóbb dolgokat is az ájurvéda hazájából. Illatos fűszereket, mint a szerecsendió, szegfűszeg, bors, vanília, valamint a fűszerek királyát, a sáfrányt, amit én sokkal inkább a fűszerek királynőjének mondanék, hiszen egy virág bibéjéről van szó, így többszörösen is női minőségeket hordoz magában. 

Évezredek óta használják... Keleten a fűszerek (a bennük található antioxidánsok, nyomelemek stb.) gyógyszerek. Az ételek magukban hordják az egészséget.  

Sáfránnyal lehet fűszerezni leveseket, tej- és rizsételeket. Finoman, szinte csak leheletnyi mennyiségekkel.
Az ájurvéda tridosikus fűszernek tartja, egyensúlyba hozza a dósákat, mert édes, csípős, keserű (váta, pitta, kapha) ugyanakkor szattvikus.  Az ájurvéda szerint javítja emésztést, tisztítja a légzőszerveket, ereket, nyirokrendszert, májat, vesét, nyugtatóan hat a szívre és az idegrendszerre.

Étvágycsökkenő. Serkenti az agysejtek tevékenységét, az endorfin kiválasztást, jótékony hangulatjavító, afrodiziákum. 

Igazi rasayana* fűszer.

Buddha távozása óta, a lámák, a szerzetesek, a szádhuk** sáfránnyal festett ruhát viselnek, ami szimbolizálja a szattvát, a lelki energiák magas szintű koncentráltságát.

Nem mellesleg megjegyzik, hogy szép lesz tőle a bőr.

Az indiai nők bőre ragyogásának is ez az egyik titka. A másik az olaj. Igen a sáfrány és az olaj használata az, amitől olyan ragyogó és sima az indiai nők arca. 

A szállásunkon a Marari La Plage-on  ájurvédikus kezeléseket is igénybe vehettünk. 

Éltünk a lehetőségekkel. Az egyik csodálatosan látványos kezelés éppen arcmasszázs volt, pakolással. Persze, hogy tartalmazott sáfrányt.

Próbáljátok ki a fűszerek királynőjének hidratáló, anti-aging, fényvédő, gyulladáscsökkentő hatását. 

Legyen az én karácsonyi ajándékom nőtársaimnak egy pár recept, amelyek ajánlottak pakolásként, lemosóként. 

1 evőkanál nyers tejbe áztassunk 2-3 szál sáfrányt, keverjünk hozzá 1 evőkanál szantálfa port. Masszírozzuk pár percig az előzőleg megtisztított arcbőrön, nyakon. 20 perc után mossuk le. Ragyogó, sima lesz a bőr.

Pattanásos bőrre kevés tejben 3-4 szál sáfrányt kell áztatni pár óráig, majd felvinni az arcra, nyakra. Tartós használata lágyítja, fehéríti a bőrt, megszünteti a pattanások keletkezését.

Olajban, (olíva, szezám, kókusz, mandula, napraforgó) vagy ghíben áztatott sáfránnyal masszírozott arcbőr keringése javul, a zsírsavaktól táplált, sáfránytól ragyogó lesz a bőr.

1 ek. organikus, termelői mézben  áztassunk pár óráig 2-3 szál sáfrányt, masszírozzuk  a bőrbe, majd 5-10 perc után mossuk le. A mézben található antioxidánsok segítenek az érett bőr sötét foltjaitól megszabadulni. Ez a pakolás fokozza a bőr hidratáltságát, a sáfránnyal együtt ragyogóvá teszi a bőrt. 

Közben érdemes meditálni a méz és a sáfrány éterikus csodáján...

Hetente 2-3 -szor használhatók ezek a kezelések. Ne feledjük, hogy ezek bevált, több ezer éves szépségápolási tanácsok.

Van még egy meglepetésem számotokra. Egy indiai maszala recept.

Legkedvesebb maszalám a bindi vagy okra maszala, de az okra beszerzése nem olyan egyszerű, úgyhogy én cukkíniből készítem. 

Felaprítom a kb. 25 dkg zsenge saláta cukkínit kisujjnyi darabokra és azt olajon, vagy vajon, (ghín) roppanósra átsütöm, majd félreteszem egy tálkába. Ha kell, teszek még olajat (ghít) a serpenyőbe. 

Ebben üvegesre dinsztelek egy apróra vágott hagymát, teszek bele 1-2 zúzott fokhagymát és egy hüvelykujjnyi reszelt gyömbért, chilli szeletkéket, (opcionális!) pírítom, amíg a fokhagyma illata jól érződik. Ekkor beleteszem a hámozott, apróra vágott, kimagozott 2-3 paradicsomot, sózom. Ha kell öntök hozzá vizet és főzöm amíg mártás nem lesz.  Dobok bele 8-10 szem kesudiót, teszek bele 1/4 teáskanál kurkumát, 1 evőkanál garam masala fűszerkeveréket. Mehet még egy kis koriander és, vagy curry. 

Elfőzöm a levét.  Öntök hozzá tejszínt, forralok rajta egyet, majd botmixerrel elaprítom benne a kesudiót. Mivel most télen savanyú a paradicsom, én tettem bele egy kis barnacukrot, csak éppen, hogy elvegye a túlzott savasságot.

Ha ízletes a maszalánk, beledobom a félretett cukkínit, összemelegítem és már tálalható is a finom, illatos és tápláló, magas tápértékű basmati rizzsel. 

Akkor igazán jó, ha szaftos, jól érezhetően vajas, ezért a végén dobhatunk bele nyugodtan egy darabka vajat.

Ha valaki hússal szeretné, a csirkefalatokat süsse meg, majd a végén adja hozzá a kész maszalához, forralja össze és tálalja. 

Kerala képekben:

A képekért hálás köszönetem Medvegy Gergőnek, a jógatábor vezetőjének, a Selfness YOGA alapítójának.

*http://ayurvedika.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=748:rasayana-a-megfiatalodas-mveszete&catid=49:ayurveda-altalaban&Itemid=166
**https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1dhu

Multidimenzionális nemzedék

Mottó: Jól csak a szívével lát az ember

- ...és mondd Margitka, szerinted, hol van az elfogadás és az önfeladás között a határvonal egy párkapcsolatban? - kérdezte az egyik kedves nő-vérem. Elmeséltem egy két helyzetet, ami amolyan példabeszéd volt. Mint egykor nagyanyám tette: a gyufával nem szabad játszani, mert egyszer ez, meg ez véletlenül felgyújtotta a ..., vigyázz a kutyát ne engedd az arcodhoz, ha játszotok, mert véletlenül belekap az arcodba és örök sebet hagy, mint ennek, vagy annak...

Talán csak ez a szó nem hangzott el: Tudatosság!

A tudatosság egyfajta éberséget jelent. Amikor tudatosak vagyunk egy helyzetre, látjuk, hogy nem áldozatok vagyunk, hanem vállalt lélekfeladatunkat teljesítjük be.

A szívünkkel látunk tisztán. Ekkor éberek, ego mentesek vagyunk. Nem véletlenül az éber őz, a gazella a szívcsakra állata.

És igen! Szabad akarat van. Mindig lehet, kell döntést hozni életünk, sorsunk felől. Ha nem tetszik, amit a tükörben látunk, változtassunk. Magunkon! A gondolkodásunkon. Fogalmazzuk meg, mi az ami nekünk fontos és jó! Használjuk az elhatározás erejét, a szankalpa saktit: meg fogom tenni, felkészült vagyok rá, hogy megtegyem, kitartó vagyok, szabad akaratomból meg tudom tenni.

Így lehet, kell a karmát, a sorsot megváltoztatni.

Nem egy perc alatt... Mert még nem vagyunk olyan, - ahogy  őseink mondták, - magasak, magosak, mágusok.

Ahogy növekszik a tudatosság, emelkedik a föld rezgésszintje, úgy lesznek újabb és újabb érzékszerveinken túli tapasztalásaink, a szubtilis, finomabb részeink által.

Különösen igaz ez a fiatalabb korosztályra. Az idősebb korosztály még nagyon anyagban van, három dimenzió létezik számukra.

Valahogy úgy kell elképzelni a magasabb dimenziókban való létezést, mint például a telepátiát. Gondoltunk valamit és az megtörténik, gondoltunk valakire és találkozunk vele, vagy felhív éppen akkor.

Ez a finom érzékelésünkből adódik. Ugyancsak így hallhatunk, láthatunk, érezhetünk. 

A még alig pár hetes unokám Levente sokat sírt. A babáknak hozzá kell szokni a földi léthez. Meg kell tanulni a testüknek megemészteni az anyatejet, sok ismeretlen inger éri az idegrendszerüket, amihez lassan szoknak hozzá.

Szóval Levente sokat sírt és néha megkértek a szülei, hogy menjek dajkálni, hogy éjjel tudjanak kicsit pihenni. Ringattam, énekeltem neki, de néha ez mit sem használt...

Esténként mikor lefekszem, elcsendesedek, befelé figyelek. Lehet ezt meditációnak is nevezni.

Ebben a csendben hallottam párszor Levente keserves sírását. Majd később, mikor elmúlt két hónapos, már jól ismertük egymást, már ismerősen nézett a szemembe. Ha dajkáltam és énekeltem neki, olykor mosolygott és le nem vette rólam a tekintetét. Egyik este, a csendemben megérkezett Levente, az energiája. Egyszerűen csak odabújt hozzám...

Most, hogy elkezdődött nála a fogzás, tudatosan zöld fényt képzelek köré, ami gyógyító energia.

Talán van aki ezeket a dolgokat, tapasztalásokat furcsának, akár hihetetlennek tartja.

De a világ multidimenzionális! A mai indigó- , kristály-, és szivárványgyerekek többet tapasztalnak a világból. Ők látnak. A lelkükkel a lelkünket. Pontosan érzik érzéseinket, kimondatlan gondolatainkat. És sokszor átveszik mindezt. Tükröznek.

Legyünk velük őszinték, mondjuk el, ha gondjaink vannak, hiszen ők azt megérzik, és frusztráltak lesznek ettől. Magyarázzuk el, mit miért csináljanak, vagy ne csináljanak. Legyen velük egy nagyon őszinte kommunikációnk.

És játsszunk velük sokat, a bennünk élő gyermekért...

Namaste

A csillaggyerekekről:
https://magyarkamargit.blogspot.com/2015/10/a-harmadik-erezred-gyermekei.html
https://csillaggyermekek.eoldal.hu/cikkek/indigo-kristaly-es-szivarvany-gyerekek.html

Finomtestünkről:
https://magyarkamargit.blogspot.com/2014/05/az-ekszer-varos.html

A létről
https://magyarkamargit.blogspot.com/2016/06/a-megismerhetetlen-fele.html

A lágy kenyér

Ez az írás, most csak látszólag rólam szól...

Felújítás után, közben vagyunk a fakereskedésünk irodájában. Elvállaltam a takarítást, mondván időmből kitelik. Nem mintha nem hívhattunk volna valakit, hiszen otthon mindig volt egy mrs. Liptonom, - csak azért nem írom Mabelt, mert ugyan ő a takarító a Csengetett Mylord-ban, de ő rendkívül elesett és az én segítségem nagyon is életrevaló, olyan mrs. Lipton alkat,- aki ez idő tájt csak ritkán jár hozzánk, mert most lányomnak van nagyobb szűksége rá.  

Ezúton is kifejezem hálánkat Magdinak, aki közel 20 éve támasza családunknak.

Szóval, senkit nem akartunk hívni takarítani a sok irat és más egyéb okok miatt, így ma délelőtt dolgozóba mentem. Előbb megetettem az állatokat, a cane corsónkat, Lizyt és Mimikét, a cicát. Nem is cica ő, hanem egy vadmacska! A játék hevében egy pillanat alatt szétharapta és karmolta a kezemet. 

Vagy fél éve, mióta nem dolgozom, most láthattam, hogy a teritoriális harcokban hogy megedződött. 

Szóval a takarítás. Ablak pucolás, csempe tisztítás, felmosás, festék pöttyök vakarása, hiszen tudjátok...

Közben a Rádió 1-en zene szólt a telefonomon. Dél körül Dóri hívott, hogy a Bonjourban van, hozzon-e valamit.

Hozott egy indiai csájt, egy vajas croissant, és egy málnás tortaszeletet. Miután elment, leültem pihenni, enni, majd ment a munka tovább. Aztán egyszer csak egy nagyobb huzat becsapta az ajtót. Általában ugye ez nem olyan nagy gond. De, erre az ajtóra csak a festése után kerül majd fel a rendes kilincs. Szóval belül nem volt kilincs! Gondolkodtam... Telefon kint szól a másik helyiségben, semmi eszköz, amivel megoldhatnám a helyzetet. Mérlegeltem. Bárhogy is lesz, legkésőbb reggel rám találnak. De ahogy ismerem a fiamat, jön rövidesen. Mindig a munkán jár az esze. Vasárnap is gyakran látjuk az autóját a telep előtt. Körbenéz, leltároz, az állatokat rendezi, stb. 

De, ha mégsem jönne, éhes nem vagyok, megfagyni nem fogok, mondjuk melegem sem lesz, az is biztos. 

Folytattam a takarítást. Közben járt az agyam. Eszembe jutott, hogy ugyan kicsi az ablak, de azon épp kiférhetek. Igen ám, de oda fel kell jutnom. Próbáltam a lépkedőről amiről takarítottam, de az alacsony volt, nem volt elég erőm felhúzni magamat. Aztán eszembe jutott, hogy a hűtőről ki tudok mászni. Az ablak alá toltam, arról kimásztam a hátsó tetőre, onnan a targoncára és már a földön is voltam. Előrementem, leültem az irodában. Sírtam. Emlékek jöttek a mélyből. El  kellett engednem a helyzetet. 

Pontosan láttam magamat végig a szituban. Semmi kétségbeesés, vagy ilyenek. 

Ezt hívják úgy: LÉLEKjelenlét.

Felhívtam a fiamat, elmeséltem mi történt. - Jajj, anya! Kimentettünk volna, mert éppen most indulunk Szilvivel oda...

Még együtt voltunk ott egy ideig, majd hazamentek és én is hazajöttem. 

Egyedül vagyok itthon, a férjem szicíliai motortúráról van úton hazafelé.

Lefürödtem, majd készültem vacsorázni. Reggel vettem friss, ropogós fehér kenyeret, finom muskotályos szőlőt, őszibarackot. Ezt kívántam enni. Lágy, vajas kenyér gyümölccsel. Olyan régen ettem ilyent. Vágtam a férjemnek vett fehér kenyérből, megmostam a gyümölcsöket, szépen az asztalra tettem és leültem vacsorázni. 

Ahogy ettem ezt az egyszerű, paraszti ételt, messze repültem térben és időben. 

Egyre nehezebben csúsztak a falatok a torkomon. 

-Tudjátok! Ilyenkor, és ezért szoktak a pohárhoz nyúlni az emberek! Amikor nehezen csúszik le valami a torkukon! Mikor már nem tudják lenyelni ami történik velük!

Nem, én nem nyúltam pohárhoz! Ezt csak megemlítem, hogy tudjátok, hogy a lelkileg gyengébb emberek ezért nyúlnak sokszor pohár után...

Súlyos könnyek az arcomon. Engedtem őket. A mátrixban semmi sem történik véletlenül.
Tudatosnak kell lenni az érzéseinket illetően!

Lélekben ott voltam az apámmal 2005-ben, mikor, - ahogy Ő mesélt róla, -  a "kádbetegsége" volt. 

Az úgy történt, hogy már vagy 25 éve egyedül élt, soha nem történt vele olyan, amit nem tudott volna kezelni. Erős volt szellemileg, lelkileg és fizikailag is. De 2005 őszén, egyik este beült a fürdőkádba és mikor ki akart onnan jönni, nem tudott. Nem volt rá képes! 

Másnap dél körül az ebédet kiszállító gondozó szólt a polgármesternek, hogy Józsi bácsi nem nyitott ajtót, pedig nem jelezte, hogy elmegy valahová. 

Rátörték az ajtót. Mentőt hívtak. Addigra a testvéreim is leértek Bajáról. Pisti testvérem a karjaiban vitte a mentőhöz. Azt mesélte, hogy az addigra halálosan kimerült, átfagyott apám azt mondogatta neki - fiam még nem halok meg, még nem halok meg. Látott Ő mindent. A félelmet a gyermeke szemében, hogy elveszíti az apját.

Még egy évet élt ezután az eset után. A következő év tavaszán, mikor egyszer  meglátogattam, külön kérése volt, - kislányom én a saját ágyamban szeretnék meghalni. 

A nővérem volt az, aki ezt megadta neki. Bezárta Baján a "Mentatár" ajtaját, nem törődött azzal, hogy mi lesz, ha nem lesz bevétele, ő haldokló apja mellett töltötte az utolsó heteket.

Aztán 2008. Bólyba repített az emlékezés. A 87 éves tántim mellé, aki bement a fürdőszobájába, majd a rossz kilincs a kezében maradt, és nem tudott kimenni onnan. Másnap reggel a szomszéd Györgyi látta, hogy Emma néninél még nincs felhúzva a roló, gond lehet, hát betörtek hozzá. 

Neki nem voltak gyermekei, (ha csak nem mi négyen, a húga gyermekei), mert vallásháborút hirdetett az édesanyja, így nem mehetett hozzá 8 vagy 9 évig Sanyi bácsihoz, későbbi férjéhez, mert az református volt. Közben elszálltak az évek, idősek lettek a gyerekvállaláshoz.

Emma tántinak nővérem és anyám viselte gondját a haláláig, ami ezután az eset után kb. fél évvel következett be.

Édesanyám nem maradt egyedül, a nővérem lehúzta a gyógynövény üzletének a rolóját, és utolsó évét, éveit vele töltötte.

A legnagyobb hálám ezért Neki szól.

Ne hagyjátok egyedül a szüleiteket! A társadalom szerveződése tehet róla, úgy alakította, hogy külön élnek a generációk. Ritka a nagycsalád, ahol három, akár négy generáció együtt él. Pedig ez egy szükséges jó. Valahogy vissza kellene ezt csinálni. Persze nem könnyű a városokban, a panelekben. De a falvakban sem, ahol nincs munka, a fiatalok elhagyni kényszerülnek szülőhelyüket, otthonaikat.

Nem rólam szól ez az írás! Bízom Teremtőmben! Ő tudja, mit kell még megtapasztalnom ebben az életben, mielőtt magához szólít.

De ti, fiatalok és korosabbak, ne hagyjátok magára az idős szüleiteket!

Szeressétek magatokhoz Őket! Bármily' módon!

Szuper étel

Ma egy szuper ételt, granolát készítettem. Vajon megsütöttem a zabpelyhet, -korpát, tettem bele szezámmagot, chia magot, szórtam bele kókuszreszeléket, pici sót, vanília őrleményt, fahéjat és együtt átforrósítottam az egészet. Ezek voltak itthon hozzá. Az elmaradhatatlan pirított mogyorót, aszalványokat, mint például a mazsola, áfonya utóbb keverem bele.

Fotó:https://www.viblance.com/mi-is-az-a-granola-mirol-ismerheted-fel-az-igazan-jo-granolat/

                                     

A mézet tudatosan hagytam ki. Az Ayurvéda, magyarul az Élet Tudománya, minden orvoslás anyja, mely  körülbelül 5000 éves tapasztalati tudással rendelkezik, azt javasolja, hogy a mézet ne melegítsük 60 C° fölé, mert nagyon nehezen eltávolítható salakot (ama) képez a testben. Ez a salak elzárja a szöveti csatornákat (strotas) és ezzel a sült méz elrontja az egyébként szuper, szattvikus, megfiatalító (rasayana) táplálékunkat.

Reggelente, mikor kedvem tartja, ezt fogyasztom egy kis görög joghurtba keverve. A mézet ekkor csorgatom hozzá. Készíthetek ebből mascarponés, joghurtos, gyümölcsös pohárdesszertet is.

A kiadós eső, szél, lehűlés visszavonhatatlanul meghozta az őszt.

Az évszakváltások megkívánják testünk salaktalanítását, így ez a szeptember is.

Pár napig javasolt csak meleg, kásás ételek fogyasztása. Lehet barnarizs, vagy egyéb gabonakása.

Talán a legjobb a kicseri, ez a könnyen emészthető, minden testtípusú embernek ajánlott ayurvédikus étel, aminek számtalan receptje megtalálható a világhálón.

Aztán jöhetnek könnyű zöldség-  és -krémlevesek, majd visszatérhetünk a megszokott kosztra. 

A tüdő után a bőrünk a legnagyobb méregtelenítő felületünk, ezért nem árt egy jó bőrradír sem a testünknek.

Talán az őszi évszakváltás van ránk a legkellemetlenebb hatással. Erős szelek lehűlést, csapadékot hoznak, egyre kevesebb a napsütés, a  föld az esőtől egyre nehezebbé, ragacsosabbá, az időjárás  nyálkássá válik és ezek a minőségek törvényszerűen bennünk is megjelennek.

Fogyasszunk főtt, sült meleg ételeket, használjunk  melegítő fűszereket, mint például erős paprika, bors, csombor, gyömbér, kurkuma, fahéj, szegfűszeg, babér. Ezek közt van, ami jó baktérium és vírusölő hatással bír, sőt immunerősítő is.

Gyújtsunk tüzet magunk körül, (akárcsak egy mécsest) ami melegséget ad lelkileg is.

Védjük a kihűléstől leginkább a lábunkat, nyakunkat, fejünket.

A borongós időjárás, az egyre hosszabb, sötét esték sokszor lehangolóak.

Kell, hogy tudatosítsunk életünkben öröm pillanatokat.

Például az év, az évszak, vagy az adott nap legszebb pillanatát. Mert kell, hogy legyenek ilyenek.

Ezek az életünk öröm forrásai.

Ez a "gyakorlat", az öröm pillanat tudatosítása, arra is megtaníthat, hogy ne másoktól várjuk, hogy örömöt szerezzen nekünk, hanem találjuk azt meg mi magunk.

Lehet ez egy nyári naplemente emléke, az őszi színes táj, gyermekünk arca, saját tükörképünk látványa, kedvesünk mosolya, vagy csak egy gondolatban való találkozás vele.

Egy séta közben látott madárraj, azok csivitelése, kedvenc állatunk üdvözlése, egy nyíló virág látványa és még mennyi szép pillanat lehet és van életünkben ami mellett csak úgy elmegyünk, nem tudatosítva azokat.

Aztán, miért is ne lehetne ez egy triviális dolog, mint egy jó étel élménye, mikor kimerülten, farkaséhesen végre előttünk az étel.

Jut is eszembe a mai cukkinikrémleves a pirított, teljes kiőrlésű lenmagos zsemlével, amit főztem.

Ajánlom magamat! :) Olvassátok el ezeket a régebbi írásaimat!

https://magyarkamargit.blogspot.com/2014/09/to-folott-suttogo-szel.html

https://magyarkamargit.blogspot.com/2018/09/teazas-kicsit-maskent.html

https://magyarkamargit.blogspot.com/2016/02/nem-csak-bojti-idoszak-miatt-jutott.html