A következő címkéjű bejegyzések mutatása: újjászületés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: újjászületés. Összes bejegyzés megjelenítése

szombat, május 04, 2024

Blueprint

Tegnap este sétálni mentem, s ahogy  felnéztem az égre, egy fecske repült el fölöttem. Az első amit idén láttam. Megis állapítottam, hogy igaz a mondás, miszerint egy fecske nem csinál nyarat. Még kell, hogy jöjjenek. Nem mintha  várnám már, mert gyönyörű a tavasz. Az évszakok közül talán a legszebb. Minden éled, minden zöld, illatos turbolya, vérehulló fecskefű, gólyaorr, fűfélék  bodza- és egyéb bokrok borítják az erdő alját. Fent virágzó akác, mézes, édes illata betölti a levegőt. Friss zölddel hajt fenyő, a tölgy, a nyár és a juhar is lombot bontott már. Madarak énekétől, méhek döngésétől hangos az erdő. Lassan a bodza is virágba borul.  Aztán a napokban, ahogy a kertben pihentem gyurgyalagok, vagy más néven  méhészmadarak énekére lettem figyelmes. Már ők is visszaérkeztek Afrikából. És ma május elsején a kakukk is megszólalt. 

A tavasz a megújulásé. Szeretek ilyenkor gyógynövény teát inni. Jók ilyenkor a fanyar ízek, friss hajtások. Frissen, vagy szárítva az akác, a vadrózsa, a bodza, a kerti kakukkfű, a menta mind nagyon hasznosak. Most is használom őket vízhajtó, nyákoldó, hurutoldó, enyhe hashajtó, emésztést serkentő, gyulladás csökkentő hatásukért. Majdnem mind az erdő ajándéka.

Pár hete beteg lettem. Valami vírus. Köhögés napokig, majd nátha nélkül bedugult a fülem. Házi gyógymódok, semmi javulás. Valami belső hang késztetett, hogy elmenjek orvoshoz. A doktornő sürgősségi beutalót adott, mert okozhatott a vírus hallóideg károsodást. Azonnal irány a Délpesti, fülészeti ambulancia. A rendelő zsúfolt volt a betegektől. Mint mindenki, én is türelemmel vártam a soromra. Végre dél körül bekerültem. Vizsgálatok. A kórházi doktornő bizakodó volt, nincs gond a hallóideggel, de legyen a biztonság kedvéért audiológiai kontroll. Eredmény: hallóideg károsodás. Nem lehetett késlekedni, azonnali szteroidkezelésre volt szükség. Infúzió, lökésterápia. A szteroid stresszhormon, nyomja a cukrot, vérnyomást, ezért a kontrollálás végett bentfekvős. A doktornő látva lelkiállapotomat megnyugtatott, a kezelés a tapasztalatok szerint igen eredményes.

Minden flottul ment. EKG, majd felvettek az osztályra. Délután 4-kor már lement az első infúzió. 

A nővéreknek láthatóan sok a dolguk, de kedvesek, figyelmesek. A kezelések után lementem a lerobbant kórház parkjába sétálni. Szedtem virágokat, többek között orgonát, gyöngyvirágot. Gondoltam illatuk feldobja a hangulatomat. 

Mennyi emlék tört elő. Itt szültem '82-ben az akkor még teljesen új kórházban  az első gyermekemet, a fiamat, majd' 86-ban Csernobil után májusban itt feküdtem, hogy megakadályozzák vetélésemet. Aztán ez a kis lélek nyolc hónaposan visszafordult. Még ennyi év után is nehéz leírni, elment a szív hangja, itt szültem meg holtan. Durva volt neki ez a világ. Aztán egy évre rá itt született a lányom,  harmadik gyermekem.

Emlékek...

Mennyi áldást adott ez a kórház, és közel negyven év után ilyen áldatlan állapotban látni rossz érzés.  Szó szerint omladozó zuhanyozó a betegszobában. Nem akarom részletezni, mert az itt dolgozóknak ez még kellemetlenebb lehet. 

Milyen gondviselő az, aki télikabátot vesz a gyereknek, pedig cipője nincs?! Ez folyik országos szinten. Elgondolkodtató...   

A kezelésem eredményességét illetően; a zárójelentést kiadó doktornő azt mondta,  gyógyulásom az osztály egyik sikersztorija. Hálás is vagyok érte nagyon. 


Azt olvastam nemrég, hogy az élet nem önMAGunk megtalálásáról, hanem önMAGunk megalkotásáról szól. Hogy rendelkezünk azzal a képességgel, azzal a kifejező erővel, amivel megteremthetjük álmainkat, hogy olyan életet éljünk, amit igazán csodálunk, és szeretnénk. Csak kézbe kell vennünk életünk irányítását. Dönteni, választani, hogy a saját feltételeink szerinti élet éljük. Hogy ki kell használni az elme rendkívüli erejét. Mindent felül lehet írni, pozitív energiával, szerető szándékkal. Tiszteletet tartva, hálával, együttérzéssel mindennel és mindenkivel.

Blueprint 

A Blueprint természetfeletti*. A lélek küldetésének, életünk magasabb céljának isteni tervrajza, mely a kozmikus isteni terv fraktálja. Tökéletes, szent terv, program, mely elvezet  küldetésünk beteljesítéséhez, amelyet születés előtt célul tűztünk ki magunk elé. Egyúttal utasításkészlet a személyes növekedéshez, spirituális fejlődéshez, és a közösséghez való hozzájárulásunkhoz.

Amikor megértjük egyedi isteni tervünket és annak elemeit, és igazodunk hozzá, mágnessé válunk, képesek leszünk megtestesíteni és kifejezni  isteni, zseniális természetünket. 

Namaste, 

*https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Term%C3%A9szetfeletti

Forrás:https://www.linkedin.com/pulse/your-supernatural-genius-divine-consciousness-how-elphinstone

szerda, február 22, 2017

NŐ-véremnek

Kedves Kriszti! 

Olvastam naplódat és mélyen együtt érzek veled.

 Légy éber! Lásd meg amikor beleesel a "szenvedek" csapdájába és tudatosítsd azt, hogy mi az amiért azt érzed amit...Tudatosan könnyebb szenvedni, mert Látod (buddhi) azt aki szenved... 

Aki szenved, aki rosszul érzi magát az csak és kizárólag az ego.




Légy NŐ, de lásd belül a másik pólusodat, az Animust. Ami belül megszületik, azt találod  a meg a külvilágban. Teremts szeretettel... 

Ha elfogadod tőlem,- és miért is ne, hiszen a NŐ befogadó!? - azt javaslom használj nyers rózsakvarcot. Legyen mindig veled. Tegyél egy kis kristályt az ivóvizes korsódba, egy másik lógjon a szíved előtt. Este fogd a markodba és aludj el vele, majd reggel figyeld meg, hol találod, melyik csakrádnál. Egy idő után megtapasztalod, hogy vándorol az ágyban, aszerint, hogy  melyik energiaközpontodban segít, támogat téged.

Az agressziódat igenis vezesd le! Rúgj a sarkaddal egy fába, (semmiképpen se a lábfejeddel, mert azt az ujjaid bánják!) toporzékolj a földön! Ha ezt pont nem teheted, menj ki a mosdóba és köpködd ki a mérgedet, vagy tarts ki a Virabhadra I-et jó tüzesen, (szorít a tenyér, dristi a hüvelykujjon, erős ujjayi,) hogy elégjen minden megemészthetetlennek vélt érzelmed.

Milyen halálról beszélsz? Hiszen tudod, hogy a lélek öröktől való... 
Temploma, tested sem válik semmivé, eleme a föld, majdan ismét a Földet gazdagítja...  

"Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel." - mondja a Krisztusi úton a ceremóniamester  hamvazószerdán, - éppen nemsokára, egy hét múlva, - böjttel haladva a feltámadás kinek reménye, kinek hit felé.  


                        


Legyen a húsvét békéje a tiéd...  Szülessen meg benned most az Új Ember! 

Szurkolok, hogy sikerüljön...


Szeretettel: Margit

Fotók:

kedd, február 14, 2017

Egy-s-Ég

"Hidd el, hogy azt is lehet szeretni aki vagy... nem csupán azt, akit játszol." A.J. Christian

Már Ébredeztem ez idő tájt.

Önmagam felismerése, teljes elfogadása felé a következő élményemmel hétmérföldes csizmával léptem egyet az  ÚTon.

Öt óra volt. Pirkadott...

Még aludtam, mikor a tér zengte édesapám hangját... Szólított: "Márikám". 
Nem, nem a füleimmel hallottam ezt, - hiszen több száz kilométerre volt ekkor tőlem és bár nem tudhattam, Ő már át-át lépett egy másik létezésbe, - hanem felfogtam, érzékeltem finom érzékelés szintjén.

FELÉBREDTEM.

Ez a tapasztalás elvezetett az egyik legmagasabb szintű szádhanámhoz.* 
Leomlott a függöny. Ettől kezdve egyre tisztábban Láttam apámat és önmagamat.
Láttam szeretetét, amit vakságom miatt addig nem láthattam és megláttam  szerethetőségemet  is arcában... 
A szeretetnek sok arca van, de számos esetben egészen másként nyilvánul meg, mint ahogy azt mi elvárjuk...

A lelki vakságot legtöbbször körülményeink okozzák. Míg bölcs-Ő-ben ringunk, tudásunk van. Aztán környezetünk befolyása miatt elveszítjük  hozott bölcsességünket, 'tisztánlátásunkat' és csak eltorzult tükörben látjuk egymást. 

Ezután pár napra apám kilehelte lelkét, elköltözött e világból. 
Nővéremnek, - aki végig mellette volt, - ősi szokás szerint mindenről rendelkezett. Beszélt arról is, hogy várja a születésnapi köszöntőket... Később megértettem, hogy a születésnapi köszöntőket Ő már egy másik síkon várta...
Aztán megvárta míg fiai elé járulnak, s mikor elsőszülöttje, bátyám, Árpád megérkezett s megfogta a kezét, egy sóhajtással elment. 

Épp azon az októberi napon, amelyiken 87 évvel azelőtt Krisztus nevében megkeresztelték...

Namaste 

*https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1dhana
  https://www.youtube.com/watch?v=Bi5uzC5hLUM

kedd, március 29, 2016

Az Úton

Mostanában többször találkoztam éppen ezoterikus tanításokban azzal a nézőponttal, hogy az út a fontos, az úton járás, nem pedig a cél, mondván, hogy egy- egy célt elérve, mindig újabb és újabb célokat tűzünk ki, amitől hajszolttá válik az életünk. 
Meg nem fogalmazva, de belül éreztem, hogy ezzel nem tudok azonosulni. 

Aztán tegnap, húsvét hétfőn bekapcsoltam a TV-t  "Az Út, amelynek lelke van"című műsor ment a Dunán. A magyar zarándokutat, Mária kegyhelyeinket összekötő útvonalat mutatták be. 
A film megmutatja milyen szép országban élünk, bemutatja hagyományainkat, gyökereinket, legendáinkat megszólítva napjaink útkeresőit, hogy merre induljanak el, milyen lelkiséggel haladjanak az úton, megfogalmazza az úton járás alapgondolatát: a nyitottságot.

És még valami fontosra rámutat. Mégpedig, hogy az Úton járónak kell, hogy legyen egy végső célja, mert az út lehet szép, de cél nélkül mit sem ér. A cél pedig a kitárt kapu elérése,  a nyitott kapun való belépés, legyen ez fizikai és, vagy szellemi értelemben való megérkezés.
A kereső az Úton a nyitottságán, a kitárt szívén  keresztül elérkezhet Önmagához, vagy, és találkozhat Istennel. 




kedd, március 01, 2016

Tavasz


"A mag nem tudhatja, hogy mi fog történni; a mag még soha nem látta a virágot. A mag el sem hiszi, hogy ott rejlik benne a gyönyörű virág lehetősége. Hosszú az út és mindig biztonságosabb inkább el sem indulni rajta, mert az út ismeretlen, és semmit sem lehet garantálni.
Ezer és egy veszély leselkedik az úton; csapdák és kelepcék szegélyezik mindenfelé;  a mag a kemény maghéjba rejtve biztonságban van. 
De most tesz egy próbát. Összeszedi magát, ledobja magáról a biztonságot jelentő kemény burkot és elindul. A küzdelem azonnal elkezdődik, kínlódás a talajjal, kövekkel, sziklákkal. És amilyen kemény volt a mag, olyan lágy lesz most a csíra s a törékeny növényre ezerféle veszély leselkedik.

A mag eddig biztonságban volt, akár ezer évig is biztonságban lett volna - a csíra számára azonban rengeteg a veszély. De a csíra elindul az ismeretlen felé, a Nap felé, a fény forrása felé, anélkül, hogy tudná hová? és miért?
Hatalmas keresztet kell cipelnie, de a magot megszállta egy álom és ezért nekivág az útnak.

Ugyanilyen az ember útja is. Nagyon viszontagságos. Sok bátorság kell hozzá."

Namaste