A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Isten. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Isten. Összes bejegyzés megjelenítése

szerda, június 11, 2025

Sadhgurutól (सद्गुरु)* Mysore-ból


"Az emberi lét jelentősége az, hogy képes vagy határtalanná válni. Tőled függ, hogy megéled-e az isteni minőségedet."


"Ne tartsd vissza a szereteted, az örömöd, az életteliséged. Csak az válik a minőségeddé, amit adsz, nem az, amit visszatartasz."


"A legjobb dolog, amit magadért és a körülötted élőkért tehetsz az, ha örömteli vagy. A boldog emberek természtes módon törekszenek arra, hogy mások számára jóllétet teremtsenek. Kívánom, hogy megismerd azt a teljességet, amikor minden, amihez érsz, örömtelivé válik!"


"Az élvezet csak az öröm árnyéka. Amikor nincs benned öröm, élvezethajhásszá válsz."


"A múltra emlékezhetsz. A jelent megélheted. De a jövőt megalkothatod."


"Bármit is csinálsz, csinálhatod akarva vagy kelletlenül. Ha akarva teszed, az a mennyország lesz. Ha kelletlenül teszed, akkor pokollá válik."


"A szeretetnek mindig felszabadító folyamatnak kell lennie, nem olyasvalaminek, ami gúzsba köt."


"Tartsd számon a körülötted lévő embereket a legjobbért, amit megláttál bennük. Azzal, hogy a legjobbat tartod számon és nem a legrosszabbat, a legjobbat ébreszted fel és kapod majd mindenkitől."


Sadhguru*

Namaste

*https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Sadhguru

 *सद्गुर szanszkrit (ősi indoeurópai) szó, jelentése: igazi guru. 


szerda, május 14, 2025

Hit

Megígérem neked, hogy mikor meggyőztek, hogy értéktelen vagy és nincs jogod a szeretre, mikor megengeded magadnak, hogy beléd ívódjon az a hit, miszerint létezésed semmit sem ad az egészhez, mikor azt hiszed a többiek többet érnek, mint Te és ezt igazán hiszed, akkor én ott leszek, hogy összetörjem e hamis hitrendszert.

Senki sincs olyan, mint Te. És minden egyedi teremtmény fokozza és erősíti mások egyediségét.


Namaste 

hétfő, július 08, 2024

szerda, június 02, 2021

Szatszang után

"Ha két ember a Legfelsőbbről beszélget, az már szatszang." - egy indiai bölcs

Alig pár perce, hogy befejeződött a szokásos szerda esti szatszang* Maharishi Bhramanandával.
Kitárom az ablakot. - Ah, micsoda akác illat, milyen kellemes a levegő és milyen csodálatos az ég! Gyönyörű kék, s rajta komplementere, a narancs, a csak nem rég lenyugodott  Nap fénye. És ott van csillagom a Vénusz, az esthajnalcsillag.

Repülőgép úszik a képbe, majd rövidesen egy másik is. Nem régen szállhattak fel, még húznak felfelé.
Egy hatalmas szarvasbogár repül a fenyő előtt. Egy hím, felismerem nagy szarvairól. Aztán még egy-két fészkére siető rigó. És már repkednek az esti útjukra indult denevérek.

Az erdő csendesen susog.
Tekintetemet az égről egy, az erdőszélén tekerő biciklis vonja a földre.

Micsoda nyugalom, csend és béke.
Ahogy kívül, úgy belül.
Kifejezhetetlen a hálám.

Mesterünk azt kérte, hogy lefekvés után tízszer mondjunk köszönetet és hálát. Ma önmagunknak. Behunyt szemmel.

Így könnyebb találkozni az Istenséggel.




 Namaste

*Szat - igazság, Szang - társaság

csütörtök, április 09, 2020

A hagyaték

Tegnap történt. Férjem  megérkezett a munkából, kezében egy nagy szatyor gyümölccsel. 
 - Nem kellett volna venned, van még itthon, - mondtam, mire ő -, nem vettem, kaptuk. Egy vevő jött lambériáért, majd kivett a csomagtartóból egy rekesz banánt és egy rekesz narancsot a fatelep dolgozóinak. Azt osztották szét a lányok.

Merő jószándékból hozta.

A nehéz idők megpróbálják az embert. Direkt és indirekt módon. Van aki így-úgy áldozata lesz az eseményeknek és van akik fölékerekednek. Van aki beteg lesz, ezért van aki retteg, és van aki megszólja a maszkot nem viselőket, és van, aki a maszkot viselőket... 

Senkit meg nem ítélve, sőt nagyon is tudatosan, együttérezve viszonyulok az eseményekhez. Csak, ha muszáj, hagyom el az otthonomat. 
Tisztán látom, hol uralkodik pánik, "félek, de dolgozni kell", és hol van az "ez az őrület is elmúlik" higgadtsága.

Hogy mitől vagyok nyugodt, elfogadó, miért "merek" félelem és maszk nélkül menni emberek közé?
A legőszintébb magyarázatot Wass Albert; Hagyaték című regényének bevezetőjéből értheted meg, mely a hitről, a hit erejéről szól.
Egy részlet ebből:

"Cserkészgyerek voltam, 1921 nyarán, megmart a kurtakígyó. Háromszor is belém fecskendezte a mérgét, mert, nem tudtam kikecmeregni a tüskés kökénybokorból, ahova ügyetlenül aláfittyentem a meredek vízmosás pereméről. Mikor a fiúk végül is kihúztak onnan, úgy fájt a lábam, hogy azt hittem, vége a világnak. Kékült is gyorsan. Sztána felett táboroztunk a "Lügetes" szélén, Kalotaszeg csücskében. Mire nagy kínlódással fölvittek a fiúk a meredek hegyoldalból a tisztásra, ahol a sátraink állottak ügyes félkörben a kövekkel megjelölt tábortűz helye körül, már emlékezetem is elmaradt valahol, mert csak arra emlékszem vissza, hogy a tűz égette lábamat, a torkomat félelem szorította és nagy messzeségben feltűnt cserkészvezetőnk megdöbbent arca. Hogy mi történt ezután, azt csak másoktól tudtam  meg rendre.
   Először is elvittek hevenyészett hordágyon Sztánára, Kós Károlyhoz, aki a házán dolgozott volt épp akkor.
 - Orvoshoz kell vigyük, de gyorsan! - mondta cserkészvezetőnk, de Kós Károly rám nézett s megrázta a fejét.
  - Arra már nincs idő - mondta, s odakiáltott a szolgalegényhez -, nyergeld meg a Hollót, de gyorsan ám!
   Aztán felkötöztek engem a kis hegyilóra, s már vittek is kantáron vezetve a lovat, nem le a völgybe, ahogy illett volna, hanem neki a hegynek. Fekete hegynek nevezik a sztánaiak a hegyet, ahova vittek. Alighanem azért, mert szénégetők lakoztak odafönt. Egy Boldizsár nevezetű vénemberhez vittek, akit csodatévőnek nevezett volt a nép.
... Mindössze arra emlékszem... egy öregember fölém hajolt és megkérdezte:
  - Mit tudsz Istenről gyerek?
 S én meg kinyögtem, nehezen mozduló nyelvvel:
  - Ő teremté a világot...!
  - Színigazat mondtál, s ehhez tartsd magad -, felelte az ismeretlen szakállas vénember, s megtoldotta egy  második kérdéssel: - Ha Istennel lennél, teremtenél-e mérget?
Azt mondják akik ott voltak, hogy erre csak megráztam a fejemet, mert beszélni már nem tudtam többé. Kék voltam, mint az érett szilva s szemem is lezárult. De úgy rémlik még ma is, mintha roppant messzeségből hallottam volna az öregember hangját, ahogy mondta:
  - Az Úr se teremtett ilyesmit. De az emberek buták s nem hiszik el, amikor mondom. Na. Amit Isten teremtett, annak nem lehet hatalma fölötted, 'sze tán Isten gyermeke vagy. Teszünk egy kis ciberét a marások helyére, hadd menjen ki belőlük a hőség s rendben leszel, mielőtt hármat szól a fürj...
Hogy szólott-e hármat vagy nem, azt nem tudhatom. De amikor fölnyitottam a szememet, ott feküdtem egy csergepokrócon, bükkerdő mélyén, szénégetők félfödele alatt s a bükkök lombja közül úgy csillogott alá az égbolt friss kékje, mintha angyalok sikálták volna fényesre.


 Így valahogy történt.
  
  Telt az idő... Amikor nagynéném bemutatott neki, Károly bácsi reám emelte nagy csontos mutatóujját.
 - Hát te vagy az, he? Akit a vén csodatevő ott fent a hegyen kigyógyított a kígyómarásból? ...
   Aztán nagy hangosan, ízesen kiszínezve, kóskárolyosan, elmondta a többieknek mindazt, amiről én magam is csak ködösen tudtam valamit: hogy miképpen vittek föl annak idején a "Holló" hátára kötözve, félholtan, csodatévő Boldizsár kunyhójához. 
Még annak a nyárnak a vége felé, mielőtt nekiindultam volna az egyetemi életnek, hátizsákkal a hátamon fölkerestem a kalotaszegi hegyeket. Források mellett, erdők tisztásain töltöttem az éjszakákat könnyű ponyva alatt. Birkapásztorok, fadöntők, szénégetők tüzénél üldögélve hallgattam a hegyi emberek lassú beszédét, míg végül is megleltem öreg Boldizsárt, a csodatévőt, szénégető kemencéi mellett.
  Megmondtam, hogy ki vagyok, de nem emlékezett reám. A cserkészekre se emlékezett. De Kós Károlyra igen.
 - Derék ember őkelme - mondta bólogatva - derék ember... Mikor aztán előjöttem azzal, hogy azért vagyok ott, mert ő mentette meg az életemet, csak rám bámult kis kék szemeivel a bozontos szemöldökök alól.
 - Én? Én, úrfi, magamtól nem vagyok jó semmire. Vén, iskolázatlan szénégető vagyok, semmi egyéb. Mindössze eszköz az Úr kezében, mint enyimben az a balta ott, vagy ez a fakanál. Én nem mentettem meg soha senkit semmitől. Az Úr végezte azt. Ő tartotta meg magát is, ha igaz, amit mond. Én csak egyike vagyok azoknak, kik őrzik még mindég a szent hagyatékot, amit őseink hagytak volt reánk sok száz esztendeje annak, régi időkből, mikor még az Úr nemzete voltunk...
   Mentem, mert mennem kellett. De ahogy mentem, valamit vittem magammal. Valamit, ami rátelepedett a lelkemre azon az éjszakán, ott a bükkerdő közepén, a kicsi tűz mellett...

hétfő, március 30, 2020

Dharma* - धर्म - Rend


Fotó: Nicholas Tinelli, Nepál

A hinduk vallásuk alapjául szolgáló elvet szanátana dharmának, (örök rend, vagy örök törvény) nevezik. A dharma hitelességre való törekvés, az élet összhangba hozása olyan magasabb rendű elvekkel, igazságokkal, cselekvésekkel, melyek szeretethez, boldogsághoz, jobb újjászületéshez, vagy akár  móksához, a születés és halál örök körforgásából való megszabaduláshoz vezetnek. 
Aki a dharmája szerint él, az jól él. Életében elégedettség, anyagi bőség van, ami egyáltalán nem jelenti a nyugati világ mértéktelen, egoista, felhalmozó gazdagságát. 
Az elért anyagi javakkal ki tudja elégíteni vágyait, melyek uraltak. Az emberi vágyak ugyanis határtalanok. Ez különösen igaz a nőkre, egyszerűen azért, mert ilyen a női lélek felépítése.
Aztán kielégülve vágyainktól, meglátva és elfogadva egy magasabb rendezői elvet, a szellemiek szerint, a mulandó értékektől megszabadult lélekkel éljük az életünket.
Ez egy védikus életút.

Aki nem követi a dharma útját, számtalan akadály gördül az útjába. 

A kérdés az lehet, hogy miként találjunk rá saját dharmánkra?
Mi "nyugati" emberek nagyon elszakadtunk a természettől. Mértéket, és értéket vesztettünk Nincs olyan lelki vezetőnk, gurunk, aki akár napi szinten jó tanácsadónk, vezetőnk lehetne. 
Vagy mégis? 

Olvasva a Bennünk élő isteneket, válaszokat találunk. 

Jung szerint meg kell találni a bennünk élő gyermeket. Meg kell keresni, befelé kell menni magunkba. Vissza kell menni a gyermekkorunkba. Mit szerettünk csinálni? Mi volt az, ami örömmel töltötte el azt a gyermeket? Mi adott neki enyhülést, megnyugvást, békét, ha bármi érte a világban?

Jean Shinona:
... az istenek ismerete csak egy eszköz arra, hogy hitelesek lehessünk, értéke abban rejlik, hogy azt tudjuk mondani: "Ez fontos nekem" és ez alapján cselekszünk is.
...nem kell ismerned a mítoszodat (archetipus), az a fontos, hogy éld meg.
Hogyan?
A következő párbeszédben Joseph  Cambell  mítoszkutató elmondja nekünk:
- Hogyan ismerheti meg valaki saját mítoszát? - ... Cambell maga is egy kérdéssel válaszolt:
- Hol érzi ön a legnagyobb harmóniában magát, és mi az ön számára a legnagyobb boldogság?
- Nem tudom, nem vagyok biztos benne.
- Találja meg - mondta Cambell. - És kövesse azt!

" A harmónia nem más, mint a jó úton haladni, olyan munkát végezni, ami leköt, ugyanakkor összeegyeztethető személyes értékrendünkkel is, ráadásul még tehetségünk is van hozzá. Harmónia az, amikor együtt vagyunk partnerünkkel, barátainkkal, (vagy éppen egyedül), vagy együtt vagyunk állatokkal, vagy a természettel, egy bizonyos városban élünk, vagy vidéken, és amikor az az érzésünk, hogy minden a helyén van. Harmónia az is, ha nagy fájdalmat érzünk. A harmónia gátlásoktól mentes, öntudatlan sponteneitás, mint a kitörő nevetés, és az előtörő könnyek. Harmóniát ott találunk, ahol a viselkedés és a hit összeér, ahol a belső archetipikus és a külső élet egymás kifejeződései, valamint amikor hűek vagyunk önmagunkhoz... Ilyenkor azt érezzük, hogy amit csinálunk, akármennyire átlagos is, megszentelt. Ilyenkor érezzük meg, valami isteninek vagyunk a részesei, ami bennünk és mindenhol jelen van."


Forrás: Jean Shinona: Bennünk élő istenek

*https://hu.wikipedia.org/wiki/Dharma_(vall%C3%A1s)
**https://www.symbolonintezet.hu/szimbologia-a-tankerek/

Namaste

kedd, augusztus 06, 2019

Ő IS TEN

Valamiért 3 óta ébren voltam ezen a hajnalon. Csengett a telefon.  A férjemmel egyszerre mondtuk: Dóri. A kijelző 4:44-et* mutatott.
- Szia anya, elfolyt a magzatvizem, megyünk szülni, - mondta Dóri nevetve a telefonba. 
Elszenderedtem,  ekkor a szellemvilág ismét megmutatta magát. Fénytestében megjelent egy róka,** csak nyugodtan feküdt és nézett, majd egy farkas*** jött. A farkas több alakot is váltott, aktív volt, így időzött.

Napközben minden lelki energiámmal a lányommal voltam, támogattam őt. Senki ne gondolja, hogy ez kevesebb, mintha a szülészet folyosóján ültem volna.
Délután megérkezett a fotó a szülés utáni első pillanatokról, az "arany óráról" mikor Levente már az édesanyja mellén feküdt. Üzenetben annyi volt: anyu ez nagyon fájt, de hogy lehet ilyen édes, szép egy kisbaba. 

Kárpótol az mindent...

Ilyen egyszerűen, a várttól kicsit előbb lettem  nagymama. 
Előző nap délutánján Dórinál időztem. Áthívott. Még éppen vasalta a pelusokat, lepedőket, kis ruhácskákat. Majd szépen bevitte őket a babaszobába, elrendezte a fiókokba. Aztán felhúzta a kis lepedőt a ringatóban. 
Na! Minden kész. 
Látod anya ez itt az én kórházi csomagom, az pedig a babáé, - mutatta a nagy pakkot.
Hajnalban pedig Levente minden kétséget kizáróan jelezte érkezési szándékát.

Már közel két hetes volt Levente, mikor ott aludtam náluk átvállalni a dajkálást, hogy egy kicsit hosszabb alvás jusson a szülőknek. 
Ringattam. Néztem a kis fekete hajas babát, édes kis pofiját. Hol mosolygott, hol fintorokat vágott. 
Egy dallam kúszott a fülembe.

Tente baba tente,
Aludj kis Levente.

Milyen ősi dallam. Hány anyám, hány magyar anya zengette, zengeti évezredek óta gyermekének, tartva őt ölében.

Milyen ősi tudás bújik meg e szavak mögött. Beavató rigmus, áldás. 
Ten te. 
Te is-Ten vagy, Ő is-Ten, én is-Ten vagyok.

Habár Dorka erősen megmosolygott ezért a megjegyzésemért, - anya, ez csak belemagyarázás, - mondta, én mégis hiszem és tudom  ennek igazát.

Ez analóg a jógafilozófiában tanult Óind  Upanasidok híres mondatával: Tat tvam asi- Te Az vagy!
Az ókori indiai bölcselet szerint a brahman, a világokat teremtő, fenntartó, végtelen örök isteni erő (is-Ten) minden lényben megtestesülve áll előttünk, és nem egyéb, mint saját lelkünk, az atman.
A különbség csak az, hogy ezt nem zengették a csecsemők fülébe, (vagy talán igen?) míg mi magyarok, hunok a születés pillanatától tudatosítjuk gyermekünkkel a tényt, hogy halhatatlan, örök részünk a lélek, Isteni. 
A magyarság ősi hitvilága, ősvallása szerint YoTENgrit az első istenség, Ős szellem, vagy  Öregisten. A hun  szó: Ten, Tengri annyit jelent: mindenség, őstenger.
Keleti népekkel való rokonságunkat igazolja a szó. Az altáji nyelvekben tengri (tengernyi, végtelen) istent jelent.   
          
Yotengritről, őseink hitéről röviden: http://regosjoco.hu/szovegek/oseink_hite
Itt hallgathatok zenét is őseink stílusában. Nagyon jók.

Aztán a baba 2-3 óra eltelte után éhes lett, sírdogált. Szülei felkeltek, én pedig hazajöttem készíteni az aznapi ebédet magunknak és nekik.
Igyekszem meghittségüket nem zavarni, csak annyit adni amennyit kérnek. Mégis az alatt a kevés idő alatt, amíg ott tartózkodom látom a hihetetlen odaadást mindkét szülő részéről. Látom a szülés, a szoptatás minden fizikai fájdalma ellenére is a kitartást.

Igazán  csak most eszmélek egykori magamra, most látom lányom tükrében, hogy mi mindent követelt tőlem 23 évesen az anyaság; amikor benne voltam ösztönösen csináltam, éltem; és most látok rá igazán anyámra, aki négy gyermeket vállalt. Szinte percről percre nő bennem az anyám iránti hála, a nők, az anyák iránti együttérzés.
Mennyi lemondás, odaadás, áldozathozatal egy gyermek nevelése... Persze nem csak egy anyától, de most az van bennem előtérben, látva azt a nem kis fizikai igénybevételt, amit megkíván egy gyermek kihordása, megszülése és az első pár heti gondozása.
Mostantól megértem és együtt érzek azzal, aki nem vállal gyermeket, vagy nem szoptatja gyermekét, és minden tiszteletem azoknak a nőknek, akik az anyaság szerepkörébe léptek, lépnek vállalva az azzal járó sok áldozatot. Ez az írás a tisztelet és hálaadás egyben az őket támogató anyáknak, asszonyoknak, dúláknak is.


* Angyali számok: https://spiritan.hu/a-444-es-angyali-szam-jelentese-es-a-444-es-idopont/

** A róka a magyarság, őseink egyik legerősebb védelmi totemállata, a Holdat, nőiséget jelképező táltos állat.  Csak most látom, hogy életemben mennyire ott volt, és van. Egykor apámtól kaptam egy rókagallért, amit viseltem nyakamban, egy szőrme pedig a fotelom háttámláján volt évekig. Egy porcelán róka most is az íróasztalon fekszik.


Dórit úgyszintén kíséri táska, kulcstartó, párna, kabát, zokni, plüss, porcelán alakban és már Levente mellett is ott van! - írom mosolyogva.
Jeanne Ruland: Az állatok ereje végigkíséri életünket
"A róka, ha megjelenik álmunkban, bejáratot nyit a belső világba, alsó világba, ősök világába, elmúlt életekbe. Feloldatlan potenciál feloldásra kerül."
Üzenete: "Lényem megvéd, és megóv, az erők visszatérnek hozzám."


*** A farkas totemről, a Napot, a férfi erőt jelképező táltos állatunkról Jeanne Rulandtól:
Üzenete: "Tökéletesen és határozottan megbízom a bennem lévő irányításban. Megnyugszom belső középpontomban."
 Farkasokkal futó asszonyok: https://www.kaloznet.com/ezoteria/farkasokkal-futo-asszonyok-clarissa-pinkola-estes


hétfő, december 17, 2018

Bátorság

Ady Endre: A Tűz csiholója

Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.

Az első emberi bátorság
Áldassék: a Tűz csiholója,*
Aki az ismeretlen lángra
Úgy nézett, mint jogos adóra.

Mint egy Isten, hóban vacogva
Fogadta szent munkája bérét:
Még ma is minden bátor ember
Csörgedezteti az ő vérét.

Ez a világ nem testálódott
Tegnaphoz húzó rongy pulyáknak:
Legkülömb ember, aki bátor
S csak egy külömb van, aki bátrabb.

S aki mást akar, mint mi most van,
Kényes bőrét gyáván nem óvja:
Mint ős-ősére ütött Isten:
A fölséges Tűz csiholója.

* utalás a görög mitológia alakjára Prométheuszra a titánra, aki ellopta a tüzet az istenektől az emberek javára.

Advent harmadik hetének lelki üzenete:https://magyarkamargit.blogspot.com/2016/12/a-batorsag.html

hétfő, július 30, 2018

Az Öreg Tanyacsárdában

Szombat délutánra nem terveztem semmi egyebet, mint egy jó pihenést. Hajtós ez a július, érzem, hogy fáradt vagyok, több a munka, mint amit még szívesen végzek.
Aztán változott a program. A férjem megkért, menjek el vele Kecskemétre az édesanyjához a kórházba, visszafelé pedig bemennénk az Öreg Tanyacsárdába Lajosmizsére egy vacsorára.
Hogy is mondhattam volna nemet. Tudom, hogy nehéz belenézni a halál szemébe.

A kórházban hófehér, szinte ropogós ágyneműben feküdt a mama. Bármikor érkeztünk, így volt.
Jó látni, hogy megadják az elmenni készülő méltóságát.
Mosollyal köszöntött a mama, mikor meglátott bennünket.
Míg férjemmel kommunikáltak, kicsit elléptem az ágytól.
Már múlt héten is láttam, hogy egy fali tartóban a Példabeszédek könyve. Gondoltam megnézem, milyen üzenete van számomra, mert minden szellemi könyv üzen. Tudjátok, a vonzás törvénye.
Felütöttem.

- Pálnak a népek apostolának látomása van. Az Úr azt kéri tőle, menjen hirdesse a hitet. Ő maga mellé veszi a fiatal, általa megtérített görög-zsidó Timóteuszt és Szalonikiből elindulnak missziójukkal a makedóniai Filippibe, ahol aztán később megalakul az első keresztény gyülekezet.
Nem vallásról van itt szó, hanem hitről, bizonyságról...
Saulusból lett Paulus.*

Elköszöntünk.

Hazafelé beugrottunk az utunkba eső Oázisba, vettünk sok-sok szép évelő virágot, hogy az elfoglaltságaim miatt elhanyagolt kertemet megszépítsem. Nem számít a kánikula, a telihold  befogadó energiája segíti a virágaim megfoganását.
Ezután Lajosmizse felé vettük az irányt.

A Öreg Tanyacsárdához érkezve csodálatos látvány fogadott. Mindenütt gyönyörűen zöldellő, virágzó növények, az elmaradhatatlan piros muskátlik, óriás begóniák. Az asztalokon hófehér élővirág csokrok a vázákban.

Piros-fehér-zöld.

Szeretjük ezt a tradicionális, magyar éttermet. Remek a konyhája, udvarias, gyors a kiszolgálás.
Az étlapon való rövid keresgélés után rendeltem: Bessenyei Feri bácsi kedvenc túrós csuszáját kértem egy deci jóféle Irsaival és mentes vízzel. Valahogy itt most nem mondtam, hogy szalonnapörc nélkül hozzák.
Amíg vártuk a vacsorát, az idős korára egy közeli kunsági tanyára visszavonult színész óriásunkról, Bessenyeiről beszélgettünk. Egy vele készült interjúról, ahol élete mikéntjéről, öregségéről, visszavonultságáról beszélt. Ebben elmondta, hogy tanyája mellett ugyan felesége kérésére építettek egy kápolnát, de Ő nem jár oda. Neki nincs szüksége külsőségekre hitének erősítéséhez.

Hús-vér templom.

TAT TVAM ASI  (तत्त्वमसि)

Meghozták a vacsoráinkat. Az enyém egy egész serpenyő kemencében átforrósított, kicsit ropogósra sütött csusza, megszórva kisült szalonna darabkákkal, mellé egy tálkában a tejföl.
Szedtem belőle. Közben még Bessenyeiről beszélgettünk. Arról, hogy egy történetével milyen  finoman érzékeltette  a  változó világot. Elmesélte, hogy először még nagyon fiatalon kapta meg Otelló szerepét. Hatalmas sikere lett. Minden este vastaps. Majd idős korára ismét megkapta a karaktert, mikorra tele volt már egy férfi összes élettapasztalatával, átéléssekkel. Biztos volt a sikerében. Azonban a várva várt siker elmaradt. A közönség esténként Jágónak tapsolt.
Estéről-estére magányosan gyötrődve ült az öltözőjében, mindig feltéve magának a kérdést: mit nem csináltam jól? Mivel nem végzett színiakadémiát, az Ő diplomáját a közönség tapsa adta.
Miután bevallotta gyötrődését az öltöztetőjének, az, a segítségére sietett.
A közönség annak tapsol akivel azonosul.

Jágóké lett a világ, - mondta keserűen a művész.

Közben üres lett a serpenyőm. Szépen, akkurátusan kiszedtem és megettem a csuszát az utolsó falatig. A desszertnek gondolt tejespitének már egy csepp hely sem maradt.
Tudjátok, nem voltam ennyire éhes, de valahogy ez a magyaros, paraszti környezet a gyermekkoromat idézte vissza.
Az elénk tálalt ételt illett az utolsó falatig megenni. Ez egy tisztelet volt a szüleink fáradságos munkája iránt, mert a kétkezi munkájuk volt az irántunk való szeretetük egyik legbiztosabb jele...


Magot vető paraszt

*https://magyarkamargit.blogspot.com/2015/05/edesanyam.html

vasárnap, január 21, 2018

Lejárt az idő...

"Tiszteld a múltat és éltesd tovább" Kőrösi Csoma Sándor


Erdélyben, illetve Partiumban, Kalotaszegen* jártam. Csodálatos tájegység, óriás dombok és hegyek ölelésében fekvő, elvarázsoló kis falvak, kedves emberek láthatóan élő magyar néphagyományokkal.
40 éve járok vissza-vissza a ma Romániához tartozó történelmi magyar területekre.
Van ott valami... valami megfoghatatlan, amiért az ember újra és újra nekivág és átkel a Királyhágón. Pedig nem fogadja az embert az általam nagyon kedvelt osztrák nettség, a mindenütt és mindenben látható gemütlichkeit, a kifinomultság.  Ellenben fölérve a Királyhágóra, - ami éppen annyi időre van innen Budapestről, hogy a korán indult ember szívesen bekapjon pár meleg falatot -  az éttermek bármelyikébe lépve rögtön megérkezünk Romániába.

Vajon mi lehet a pacalleves angol, vagy román neve? - néztem az étlapot...

Kalotaszentkirályi szállásunkról kirándoltunk Alszegen, Felszegen, és elmentünk Nádasmentére, Kós Károly szülőhelyére Sztánára. Mindenütt tetten érhető a magyar múlt. Várainkat elpusztította a habsburg, de a szórványban lévő piciny falvakban található templomok, parasztházak, temetők a bennük található róvások, ősi írásunk jól mutatja ősiségünket e földön.

Van nemzeti karma is, nem csak személyes, emberi. Nekünk magyaroknak a megmaradás nagy feladatunk.

Csak pár hete láttam Mária Terézia életéről szóló filmet, ami szerintem hiányt pótló, mert van Tudorokról, Borgiákról, csak Európa egyik legnagyobb uralkodóházáról, a Habsburgokról nem készült eddig sorozat. 
Most két részben láthattuk az 1700-as évek közepét, benne a Szent Koronával az akkori koronázó városunkban, Pozsonyban (ma Bratislava) megkoronázott II. Mária királynő, Mária Terézia Ausztria 
Főhercegnője életének egy nagyon fontos szakaszát.
Számomra legbeszédesebb rész, mikor országa a franciák, a bajorok és a poroszok által szorított helyzetbe kerül, mert azok elutasítják a Pragmatica Sanctiót, Ő a magyarokhoz siet katonai segítségért országa megmentéséért. Miután a pozsonyi országgyűlés előtt apja néhány magyarellenes intézkedését visszavonta, adómentességet adott a nemeseknek, a magyar urak hűségüket és támogatásukat adták neki.  Évekig több ezer magyar ontotta vérét Mária Terézia koronájáért, az osztrák birodalomért.

Eközben mit kaptunk mi magyarok? 

A 16 gyermeket szült Főhercegnő rendeletet hozott, melyben minden foggal és hat ujjal született gyermeket be kellett jelenteni és ki kellett végezni!!! Ez a jó anya és királynő, Mária Terézia még templomaink kazettáin is, ha hat ujjal ábrázolt alakot láttak, átfestette öt ujjúra. Írásunkat a róvásírást betiltatta, elégetette.

Hogy miért? Mert Ők táltosok.
A táltosok a magyar ősvallás, - ami nem pogányság! - a magyar népi hitvilág főpapjai, testi-lelki gyógyítók, látók, igazságtevők.
A táltosok természetfeletti erővel rendelkeznek, legyenek nők, vagy férfiak. Sorsuk Isten által  elrendelt, "elhívást" kapnak. Születésüktől fogva vele EGY-ségesek, Erősek.
A táltosok külső jelei, hogy több ujjal, többlet csonttal, foggal születnek. 
Elhívatása szolgálni egy nemzetet, vagy akár a világot. Megmenteni azt lelki, és, vagy fizikai értelemben.

A táltosok érthetően minden korban nagyon nagy tiszteletnek örvendenek a nép körében. 

Ennek tudatosításával mesélem el nektek a következőket.

Még világos volt mikor megérkeztünk Kalotaszentkirályra. Gyorsan kipakoltunk és már indultunk is körbejárni a falut. Megcsodáltuk a szép faragott fabetétes házakat, rácsodálkoztunk a száz évesnél  idősebb düledezőn is szemet gyönyörködtető kékre meszelt házakat, a  református templomot, a Kalota patakot.  

A hat ujjal született, (de gyermekkorában eltávolították azt) Ady Endre lépte nyomában jártunk... 
Kérlek olvasd el ezt a versét: A Kalota partján http://epa.oszk.hu/00000/00022/00154/05056.htm

Lásd a versben megidézett pompás magyarokat, az ékes, leesni áhító pártákat, s a már leesettek helyére felkötött szép kendőket.

                           

                           


Ahogy átsétáltunk a Kalota patakon, -  mert mára már csak patak az a valamikori folyó -, lassan elérkeztünk a faluházhoz. Nagy szerencsénkre vele átellenben lakik a polgármester, akinek felesége Póka Ilonka az egyik "kulcsos" a faluházhoz és akit otthon  találtunk. Kapta azonnal a kabátját és már nyitotta is a szép kis múzeumházat. 

Az utcai szobában többek közt egy bölcső, egy emeletes faragott ágy gyönyörűen bevetve, ami annak idején akár három generációnak adott egy időben nyugodalmas álmokat. Alul az öregek, középen a fiatal pár, felül az apróságok.

                                       

Foganás, születés és halál pár négyzetméteren. Mennyi egymás iránti tisztelet, alázat, szemérem kellett itt legyen!... Ez volt a Család.

Póka Ilonka elmondása szerint, azonban volt még valaki velük, köztük. Minden magyar házban a falon ott lógott és gyakran még ma is ott lóg II. Rákóczi Ferenc ** Erdély és Magyarország fejedelmének képe.
II. Rákóczi Ferenc a Rákóczi-szabadságharc vezére, aki a teljes állami függetlenséget kívánta visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól. Nem koronáért, fejedelemségért, címekért, hanem a magyarság megmaradásáért.

A nemzetmentő...

Mányoki Ádám: II Rákóczi Ferenc képmása

Lejárt az idő, hogy behunyt szemmel éljünk mi magyarok. Tiszteljük múltunkat és éltessük tovább, ahogy Kőrösi Csoma Sándor tanácsolja! Lássuk meg kik is vagyunk valójában! Forduljunk a személyes, a nemzetünk és a világ sorsának jobbá tételéért tőlünk magasabb erőkhöz. 
Legyen példaképünk e nagyság, II. Rákóczi Ferenc fejedelem akinek szállóigévé vált máig érvényes  jelszava: 
                                               Cum Deo pro patrie et libertate! 
                                       
                                                               Istennel a hazáért és a szabadságért!
  

Talán nem véletlenül van a lovasszobra a Parlamentünk és belül a Kupolacsarnokban a Szent Korona mellett.


kedd, május 30, 2017

Kontroll nélkül

"Autentikusnak lenni annyi, mint őszintének lenni önmagadhoz és a világhoz.

Az autentikus részed karizmatikus és elragadó. Amikor autentikus vagy és megtanulsz igazán beleszeretni saját magadba, mindenkit le fog nyűgözni a belőled áradó egyediség, lélekfény és tisztaság."  Osho


Napköszöntés

Vasárnap egy gong meditációval egybekötött előadáson voltam. Az előadás világok, vagy más szóval dimenziók közötti átjárókról szólt az előadó mexikói tapasztalatai, élményei alapján. 
Arról mesélt, hogy Mexikó déli részén élő népcsoportok között még él a hagyomány, hogy az év bizonyos szakában zarándoklatra mennek a családok, vagy csak magányosan az emberek a Peyote kaktusz földjére, ahol szertartások, áldozat bemutatások után "levadásszák" és elfogyasztják a szent peyotot, ami megnyitja számukra Nierikát, a fénykaput és így kapcsolódnak szentségükkel a szertartásvezetők, sámánok jelenlétében, akik tisztán tartják a teret az "utazóknak". Segítik a föl és vissza utat a szellemi utazáshoz. Hitük szerint ez a szellemi kapcsolódás adja a megtartó erejét ennek a népcsoportnak.

Milyen érdekes, hogy éppen most pünkösd, a szentlélek eljövetelének ünnepe előtt hallgattam ezt az előadást és csak tudatosítottam magamban, hogy nekünk magyaroknak is van egy népcsoportunk, a katolikus csángók, akik innen 800-900 km-re határokkal elszakítva tőlünk szintén minden évben zarándoklatra mennek. Zarándoklatra mennek a megmaradásunkért. A magyarnak való megmaradásunkért. A Csíksomlyói Szűz Máriához. 
A búcsú éjjelén virrasztanak a kegytemplomban, majd vasárnap hajnalban elindulnak a Somlyóra napköszöntésre, hogy találkozzanak a Szentlélekkel. Az újjászületést jelképező felkelő Nap energiaminősége lelkileg és szellemileg megerősíti őket.



Ma már persze Csíksomlyón a világ minden részéről összegyűlnek a megmaradásunkért zarándokló magyarok, nem csak a katolikus csángók és csikiek.

Habár tudnunk kell, hogy bármikor és bárhol köszönthetjük a felkelő Napban a Szentlelket, a Teremtőt, de a szent helyek és a csoport ereje mindig megsokszorozza az erőket. Ezért is javasolom minden magyarnak, hogy legalább egyszer tapasztalja meg a Csíksomlyói búcsú szakralitását. 
Legyen ez egy lelki beavatás!
Vegyüljön el a csiki és csángó magyarok között a több százezres gyülekezetben és csak figyelje, ahogy Ők ünnepelnek. Nézze végig, ahogy a keresztaljak bevonulnak a Kis-Somlyón át a nyeregbe, hallgassa azt a szép, ízes magyar beszédet, nézze a szép népviseletet, másutt az igencsak megkopott ruhát. Figyelje, ahogy a sok-sok kilométer gyaloglástól vízhólyagosra vált talpukat meghűtik az emberek a földön. Kérdezze meg, miért van fűzfavessző a kezükben, fogjon meg egy dolgos, kérges tenyeret, mikor a szertartás ott tart, hogy a béke jelével köszönteni kell EGY-MÁS-t. Isten mását egymás arcában. Látni kell a fáradt gyermekekkel való szép beszédet, hogy legyenek kitartóak, mert a Szűzanya várja őket a hegyen...
Látni kell hitüket!
Ezután nem ugyanaz az ember érkezik haza...

Értsük a Nap jelentését a létezésben, az életünkben. 

Két kis, ihletetten született Nap versemet osztom meg veletek.
Az első egy nagyon nyugodt, tiszta, szattvikus időpontban, hajnalban ébredésem után született, jelent meg a tudatomban. Magam is rendkívül elcsodálkoztam a nagy igazságon, ami ebben megfogalmazódott, a feltétel nélküli szereteten.

                                                                             Vagyok, aki vagyok
                                                     Mint ősapám Ménrót Istenként tisztelem a Napot,
                                      Ki minden reggel, mikor felkel, hogy szeretjük-e nem kérdi tőlünk,
                                                      De áldó sugara nélkül mivé válna Földünk?

A másik, mára mantrámmá vált gondolatom egy napsütötte délután, a munkahelyem teraszán ülve született.

                                                                    Ülök a ragyogó napsugárban,
                                                             Gondolkodom ki is vagyok valójában.
                                                                     Érzem a Fénytől áthatottan,
                                                                            Vagyok Aki Vagyok
                                                                               S örökké voltam...



Aztán megjelenik emlékeim között egy alig 18 éves lány, aki a bólyi sajtüzem laborgyakornokaként egy hajnalban (ekkor érkeztek az első bevizsgálandó tejes tartálykocsik) titokban kiment az üzem hátsó udvarára és ott felmászott a vagy húsz - harminc méteres téglakémény létráján, hogy lássa a felkelő Napot. 
Alázatosan kérdezem magamtól, milyen kontroll nélküli tudatosság vezetett...?

Namaste

szombat, január 14, 2017

Ők Ikerlángok

"NE FELEDJÉTEK, HOGY AZ IKERLÉLEK AJÁNDÉK AMELLYEL HATALMAS FELELŐSSÉG JÁR EGYÜTT, HOGY MEG TUDJUNK FELELNI A LEGNAGYOBB KIHÍVÁSNAK, AMI EMBERI LÉNYT CSAK ÉRHET, AMELY AZ ÉG KEGYÉBŐL ÁRAMLIK RÁNK. "(Szúfi szöveg)

Nem dicsekvésből mondom, :) de a TV nálunk természetfilmekre és sportra van hangolva. Így lehetett az, hogy láttam az Év sportolója gálát, ahol a  Magyar Sportújságírók Szövetsége által választott  év sportolói vehették át díjaikat.

A nagyon erős női mezőnyben, ahol három olimpiai bajnokot is jelöltek,- Szász Emese vívót, Kozák Danuta kajakost és Hosszú Katinka úszót, - a háromszoros olimpiai bajnok Iron Lady, Hosszú Katinka kapta a legtöbb szavazatot.
Nincs mit csodálkozni azon, hogy az edzők között Katinka edző-férje, Shane Tusup diadalmaskodott. Az elismerést az egész csapatának ajánlotta, valamint megköszönte a díjat és a magyar szurkolók támogatását.

Katinka a családjának mondott köszönetet, majd megemlékezett arról, hogy 2012-ben majdnem feladta az élsportot... Ezután jött életébe az amerikai (egyébként délszláv felmenőkkel rendelkező) Shane Tusup, akivel egyetemi tanulmányai alatt találkozott Los Angelesben az "Angyalok városában".
                      
                                                                                       A díjátadón
                                                          

Míg néztem a gálát, arra gondoltam, hogy a kettejük kapcsolata letagadhatatlanul ikerláng kapcsolat.

Igenis kell erről beszélni, hogy van ilyen. Meg arról is, hogy az ember lelki és testi ereje megsokszorozódik egy ilyen lelki egyesülés után,  így történhet az, hogy egymásból a legjobbakat hozzák ki, aminek ország-világ a csodájára jár. Az ikerlelkek ikerlánggá kapcsolódása ilyen extra teljesítményekre  képesít. 
Eszembe jut egy magyar kifejezés: megtáltosodik. Nos, táltos az az ember, aki teljes, egységben van.         EGYsÉGben Istennel, a Teremtőjével.
Ebben az esetben a teremtő erőt, elvet képviseli Shane, a befogadó női erőt Katinka. Shane álmodik, Katinka megvalósítja...  Isten és Istennő.

Alább olvasható a cikkben, melyet megosztok, hogy ezek a lelkek nem csak életfeladatukban, kedvteléseikben, ízlésben, hanem külsőleg is hasonlítanak egymásra. 
Szeretném nektek képekkel is megmutatni ezt a testi-lelki rokonságot, mely az Égből való. 
                  
                                  
                                   

                                   


                                  

"Az ikrek önálló egyéniségek, de megosztottságuk eltűnt. 
Az ikerlelkek megegyeznek törekvéseikben, szeretni tudásukban, az emberiséggel és a bennük élő magasabb rendű erőkkel szembeni odaadásukkal. Mindketten hisznek az életben, a gondviselés alapvető jóindulatában, hiszen, ha nem bíznának, hogyan is készülhetnének arra a jóra, amit egymás számára jelentenek. Megegyeznek érzékenységükben, szépérzékükben, és a "rossz" elfogadásában. A bajban ugyanazt a lelkierőt és kitartást tanusítják. Ahogyan egy levél erezete nem változik, ugyanaz lesz életük során az ikerlelkek mintázata is. 
Teljesen kiegészítik egymást, ez legvilágosabban életcéljuk megválasztásában nyilvánul meg. Az a tapasztalat, hogy rendszerint ugyanannak a feladatnak a kiegészítő oldalaival foglalatoskodnak. Gyógyító, zenészek, művészek, írók.. Pl. az egyiknek az írott, a másiknak a kimondott szó a fegyvere. Egyiket az esze, míg párját az érzelmei mozgatják..  
Ugyanonnan jönnek, ezért vonzalmaikban, ellenszenveikben, ízlésükben, szépérzékükben is rokonok. Többnyire hasonló zenei ízlés, humor, kapcsolattetemtő készség, ételek, szórakozás, gondolatvilág, testfelépítés, öltözet, haj, stb... 

Amikor eljön az ideje, a körülmények is úgy fordulnak, hogy összehozzák az ikreket. A lelkek egymásra ismerése hihetetlen nagy pillanat. A szikra ekkor pattan egyikükről a másikra, majd fellobban a láng, s ez után válik a kettéosztott lélek ismét eggyé. 

Noha a beteljesedés egyetlen szempillantás műve, lelki nemesedés is megelőzi."


kedd, december 06, 2016

A Karácsonyi Alma

Karácsony este a családfő annyi részre vágott fel egy almát, ahány tagja volt a családnak. Tette mindezt a családi összetartás érdekében és azért, hogy amelyikük az év folyamán eltéved az erdőben, bármely családtagra gondolván hazataláljon. És mit ad Isten, ez az egyszerű hazavezető, eltévedésgátló rendszer bizony évezredeken át ragyogóan működött. 
Miért? Mert az ember alapvetően szellemi lény, és a gondolataival, szavaival maga teremti a valóságát. 
Ha hisz a karácsonyi alma segítő erejében, kikeveredik még a legsűrűbb, legsötétebb erdőből is.
Őseink hittek a Legfőbb Szellem, ISTEN, Teremtő erejében...  Színia


Megjegyzésem: A karácsonyi alma a kisded Jézust szimbolizálja. 
Az erdőben való eltévedést pedig értsd egy belső eltévedésként, mikor valaki letér a helyes útról. 

Namaste 

hétfő, szeptember 05, 2016

Minden Akadályok Elhárítója

Ganesha Chaturthi

" Az ember testi értelemben törékeny és esendő. De van egy hatalmas fegyvere a teremtésben, amit az elefánt fej szimbolizál. Mivel Indiában ez a leghatalmasabb állat, ezért a feje az emberi értelemre utaló jel.
Egyik lábát felhúzva tartja, ami a transzcendenciára, a lelki-szellemi megvilágosodás lehetőségére utal. A másik a földön nyugszik, ezzel jelezve a fölvállalt kötelességet és sorsot (dharma). Körülötte ételek, melyek az érzéktárgyak szimbólumai és egy meghunyászkodó patkány, a világi élvezetvágy megszelídítésének formája. Más ábrázolásokon, sokszor magán ezen a patkányon lovagol, de ugyanezzel a jelentéstartalommal. A hatalmas elefántfülek, a tanulás szimbólumai, mert a leghitelesebb tanulási forma, a megvilágosodott mesterek odaadó hallgatása. A hatalmas fej a visszatükröződés (manana), a reflexió, az ok és okozat törvényének megértése. Az eredeti lelki információ fénytörést szenvedve, prizmákon, bizonyos finom-fizikai szűrőkön át lép be az anyagi világba, nehezen legyőzhető illúziót teremtve. Ezért az ormány az emberi értelem, a megkülönböztető képesség szimbóluma. Erő és finomság, durva és finomfizikai tudás, hiszen ugyanaz az ormány képes egy fát kitépni gyökerestül, vagy fölvenni a porból egy leesett gombostűt.
A hatalmas pocak képes megemészteni a boldogságot és a boldogtalanságot egyaránt. Nem zavarják már az ellentétpárok, egyik törött agyara a szenvedés, a másik ép agyara a boldogság ismeretének szimbóluma. 
Kuvéra a gazdagság és bőség félistene meghívta egy alkalommal Ganesát vacsorára. Hihetetlen kitartással fölfalta az egész vendégsereg számára készített ételt, s majd miután ez elfogyott elkezdte megenni az étkezés tárgyi kellékeit. Végül apja, Siva lépett közbe, s megkínálta egy tál általa készített sült rizzsel, s ettől Ganésa étvágya lecsillapodott. A jógikus mese lényege az, hogy az ember nem elégülhet ki vágyainak szüntelen beteljesítésével, sőt azok inkább az őrületig fokozódnak. A megoldás  az Isteni Sivától kapott rizs, melyet már alaposan megsütöttek, azaz olyan legyőzött, megemésztett vágyak szimbóluma, mely többé már nem tud kicsírázni. Az út tehát, saját vágyaink megfékezésén keresztül vezet. Az ember soha nem lehet boldog, csupán önző, anyagi érzékei kielégítése által.
Ganésának négy karja van, ezek a tudat négy rétegét, az elmét (manasz), az értelmet (buddhi), a hamis egót (ahamkára) és a tudattalan vagy mély elmét (csitta) szimbolizálják. Az egyik kezében kis bárdot tart, a testi vágyak legyőzésének eszközét. A másikban összetekert kötelet, a kitartó istenkereső ember kimentésének szimbóluma. A harmadik kezében rizsgombócot (modaka) tart, mely lelki keresésének jutalmát jelenti. Végül a negyedik kezében egy lótuszvirág (padma) látható, a sikeres, végső önmegvalósítás szimbólumaként.
Ganésa tehát a Brahmanhoz való visszatérés lehetséges útját magyarázza el a felsorolt képírási tartalmak kibonthatósága által."

Forrás: Bakos Attila; Kőtörő fű
Foto: Pinterest
Még Ganésáról:
                               http://bhaktikutir.hu/ganesha-chaturthi/

szombat, július 02, 2016

Mantra jóga

A „mahá" szó szanszkritul nagyot, a „mana" belsőérzéket, a „tra" pedig felszabadulást jelent, így a mahámantra a belső érzék felszabadításának a nagy éneke. Mindenfajta jógának és meditációnak a belső érzék rendszerezése és tisztítása a célja.

https://www.youtube.com/watch?v=UdPTqGVbUdg

https://www.youtube.com/watch?v=ofZiK_G40t0

A mantrázás három stádiumra oszlik. Az első szakaszban a belső érzék, vagyis az elménk tükre tisztul meg. A belső érzék a tükörhöz hasonlóan reflektáló képességgel rendelkezik, hogy a ránkzúduló benyomásokból, érzékelésekből érthető képet formáljon. A belső érzék az anyagi kapcsolat révén behomályosodik, mint ahogy a tükröt por fedi be. Ilyen állapotban nem lehet tisztán, akadálymentesen elmélkedni.

A mahámantra transzcendentális vibrálása azonban megtisztítja az elménk tükrét és így eljutunk a második stádiumba. Ebben a szakaszban a mantra jóga megszabadítja az embert a nyugtalanságtól és idegességtől. Ezek a kapkodással, a kesergéssel és a vággyal együtt az anyagi élet tüneteihez tartoznak, melyek felléptekor az ember elméje olyan sok mindenre megoszlik, így lehetetlen kellőképpen gondolkozni és koncentrálni. A rendszeres mantrázás megszabadít bennünket a kesergések és vágyak nyugtalan, kettős állapotától.

A mantrázás harmadik stádiumában az ember a teljes boldogság állapotát, a szamádhit éri el. A jóga rendszer, valamint mindenféle meditáció végső célja a szamádhi állapot elérése.
A Haré Krisna mahámantra, vagyis a transzcendentális mantra jóga autentikus, egyszerű, de ugyanakkor jó hatású. A Védák* egyértelműen kijelentik, hogy ez a jelen korszakban ajánlott egyetlen jóga módszer, melyet sikeresen lehet végezni:

harér náma harér náma harér námaiva kévalam kalau násztj éva násztj éva násztj éva gatir annyathá    

,, A mai Kali korszakban a mahámantra vibrálásán kívül nincs más út, nincs más út, nincs más út a felszabadulásra. ” (Brihad-náradíja Purána)


Már említettük, hogy a jóga nem hit. 
Lelki tudományról van szó, melynek igaz voltát a gyakorlatban lehet bebizonyítani. Ha kellő ismeretek nélkül hiszünk a jógában, vagy ha elvetjük azt, akkor az csak hit mindkét esetben. Ki kell próbálni, komoly kísérletet kell tenni. Csak így győződhetünk meg a mantra jóga igaz hatásáról. Minden olvasót alázatosan kérünk, hogy próbálja ki a mantra jógát és legyen boldog. Haré Krisna. 

A szent nevek által keltett eredeti érzelmek Krsna** kedvteléseinek koncentrált, örömteli emlékképei. Ezek az érzések minden lélekben benne rejlenek s ötfélék lehetnek: semleges érzés, a szolgálatkészség, a barátság, a szülői érzelmek, és a meghitt szeretői gyöngédség. 
Krsna minden transzcendentális érzelem óceánja (akhila raszámrta-szindhu). A Bhagavad-gítában Krsna azt mondja, minden olyan szolgálatot viszonoz, amiket hívei a fenti érzelmek szerint nyújtanak neki (jé jathá mám prapadjanté támsz tathaiva bhadzsámjaham). 

1. Krsna saját édes akarata s kedve szerint használja semleges híveit, akik nem szolgálják aktívan az érdekeit: amikor  fuvolázni támad kedve, fölveszi hangszerét, majd leteszi, ha úgy kívánja. 

2. Szolgáival szemben Ő a tekintélyes úr. Ebben a viszonyban már több az esély az úr megörvendeztetésére kedvenc ételével vagy ruhájával. De van még akadály, hiszen bármikor elküldheti szolgáját, akinek  kötelessége az engedelmesség. 

3. A baráti viszonynak két fokozata van. Az elsőben a dzsíva (megtestesült lélek) baráti érzelmekkel viszonyul Krnához. Bocsánatért esedezik, ha véletlenül tréfálkozva szólt volna hozzá, vagy nem borult le társaságában. Az érettebb barátságban már nyoma sincs  a tiszteletteljes finomságoknak. Szudámá és Srídáma s a többi pásztorfiú véget nem érő játékoknak hódol Krnával: a vállára másznak, birkóznak, mintha egyenlőek volnának. Sőt, olykor kisebbnek vélik Krsnát. "Krsna a legfiatalabb közöttünk, ráadásul a legkisebb. Könnyen legyőzhetjük birkózásban, óvatosan bánjatok hát vele!"

4. Ahogy a nádcukor szirupja egyre sűrüsödik, majd kezd kikristályosodni, úgy válik a barátság is szülői szeretetté újabb érzelmek gyarapodásával. " Krsna a kisfiam,- mondja Jasódá anya- gondoskodnom és védelmeznem kell. Milyen ijedelem, ha öt percre is eltűnik a szemem elől! Attól tartok, éppen egy hatalmas fa temeti maga alá, vagy rettentő démonok kerítik hatalmukba. De itt vagy! Miért ijesztgeted így anyádat? maradj mindig mellettem, nem bírom elviselni, ha nem láthatlak!"Ebben a meghitt viszonyban akár meg is büntetik imádottjukat a bhakták.


5. A sűrű cukorszirupból lesz a kandiscukor, s a szülői ragaszkodásból alakul ki a szeretői gyöngédség, mikor is a hívő teljességgel átadja magát Krsna kívánságainak, anélkül, hogy bármit is várna saját boldogsága érdekében. " Teljességgel a Tiéd vagyok, feltétel nélkül meghódolok előtted. Ha lábad alá tiporsz, vagy kegyesen magadhoz ölelsz, én boldog vagyok, ha Te boldog vagy. Készen állok, ha a pokolra akarsz taszítani, s megvonod tőlem társaságod. Ha Te el is felejtesz, én nem felejtlek soha, mindig imádni foglak!"



Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C3%A1k
**https://hu.wikipedia.org/wiki/Krisna



Namaste

vasárnap, május 22, 2016

Felejtés?

William Wordsworth: ÓDA, A halhatatlanság sejtelme...(Ferencz Győző fordítása) 

"Születésünk csak álom s feledés:
létünk csillaga, lelkünk, mely velünk kél,
messziről ered, és véget nem mivelünk ér:
nem teljesen emléktelen, és nem egészen védtelen
jövünk az Istenből, ki otthonunk... "

Most, hogy olvasom ismét ezeket a szép sorokat, tudatosítom, hogy egyre többen vagyunk, akik számára a születés  álom ugyan, de nem felejtés...

Namaste

kedd, március 29, 2016

Az Úton

Mostanában többször találkoztam éppen ezoterikus tanításokban azzal a nézőponttal, hogy az út a fontos, az úton járás, nem pedig a cél, mondván, hogy egy- egy célt elérve, mindig újabb és újabb célokat tűzünk ki, amitől hajszolttá válik az életünk. 
Meg nem fogalmazva, de belül éreztem, hogy ezzel nem tudok azonosulni. 

Aztán tegnap, húsvét hétfőn bekapcsoltam a TV-t  "Az Út, amelynek lelke van"című műsor ment a Dunán. A magyar zarándokutat, Mária kegyhelyeinket összekötő útvonalat mutatták be. 
A film megmutatja milyen szép országban élünk, bemutatja hagyományainkat, gyökereinket, legendáinkat megszólítva napjaink útkeresőit, hogy merre induljanak el, milyen lelkiséggel haladjanak az úton, megfogalmazza az úton járás alapgondolatát: a nyitottságot.

És még valami fontosra rámutat. Mégpedig, hogy az Úton járónak kell, hogy legyen egy végső célja, mert az út lehet szép, de cél nélkül mit sem ér. A cél pedig a kitárt kapu elérése,  a nyitott kapun való belépés, legyen ez fizikai és, vagy szellemi értelemben való megérkezés.
A kereső az Úton a nyitottságán, a kitárt szívén  keresztül elérkezhet Önmagához, vagy, és találkozhat Istennel. 




kedd, november 24, 2015

Jó kérdés



"Ma már nem értjük, hogy az Isten-ember kapcsolat nem egy felhők felett trónoló Atya és a porban élő teremtmény kapcsolata, hanem a legbensőbb Önmagunkkal való viszonyunk." Müller Péter

De valójában van viszonyunk, keressük a kapcsolatot Önmagunkkal?! Hiányzik a ma emberének az Istenélmény? Vagy megelégszünk a személyiségünk valóságában való léttel?




Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése, Sixtus-kápolna, részlet
 

Namaste

szombat, szeptember 19, 2015

Nyitott szív II

"A szívcsakra feladata a szeretet vezette egyesülés elősegítése.

Tökéletesen nyitott állapotában a szívcsakra az igazi, önzetlen szerelem központja, az olyan szerelemé, amely saját akaratából jött létre, s amelyet az ember nem akar és nem is tud elveszíteni. Összekapcsolódva a felsőbb csakrákkal ez a szerelem úgynevezett Bhaktivá, azaz Isteni szeretetté alakul át. Általa felismerjük Isten jelenlétét az egész teremtésben, s eggyé válunk az Univerzum belső lényegével, a teremtés legbelső magjával."


Namaste

Ustrasana

Mottó:„Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni Isten országába.” 
                                                                                                                                           (Mt 19,24)



Az ember nem tudja letenni, elengedni még azt, aminek rabja, legyen szó földi gazdagságról, vágyakról, szenvedélyekről, hobbiról, vagy akár sok esetben bűnről. 



Nem, nem! Ne gondold, hogy a gazdagság, a szenvedéllyel való élet rossz volna. Sőt! 

De a hozzá való ragaszkodás kötőerő, ami a lelket visszahúzza. Jaj, mi van, ha nem kapom meg!, mi van, ha elveszítem! stb.  
Érezted már, hogy a félelem, az aggodalom milyen lehúzó?  Ez az ahamkara, vagyis az ego műve. 


A magasabb Én tudja miért születtünk, mi az, amit lélekként vállaltunk megélni földi életünk során.  Ő segít utunkon, hogy ne torpanjunk meg, kitartóak legyünk e cél elérésében. 

A segítség meghallásához nyitott szív kell, hogy meg tudjuk különböztetni a lélek hangját az ego hangjától.


Ha nyitott a szív, az élet nehézségeire nem akadályként, hanem fejlődést hozó leckeként tekintünk. Már értjük, hogy a földi dolgokat ideig-óráig birtokoljuk, halálunkkal csak a lélek gazdagságát visszük magunkkal. A helyzetekből leszűrjük a tanulságokat és kitartóan, türelemmel haladunk a magasabb Én által kijelölt Ösvényen. 



Hogy végül is mi az élet értelme? Mindenképpen megélni a szeretetet, a bőséget.  



És mi a célja? A lelki fejlődés. A megvilágosodás elérése, tudatosodás arra, hogy nem vagy azonos múlandó fizikai testeddel, hanem halhatatlan, örök életű lélek vagy. 

Hogy elérd a vágy-, a ragaszkodás nélküliséget, a moksát, a megszabadulás állapotát, "csak" létezzél, ússzál az árral, hagyd eljönni életedbe a Bőséget.


S, hogy mi a Bőség? Talán egy szenvedéllyel teljes munka, vagy hobbi, egy szerető társ, aki a te hű tükröd, egy gyermek megszületése, béke, olyan emberi kapcsolatok, amelyben egymás megbecsülése, tisztelete a fő, vagy isteni ajándékként egy a Földön igen ritka ikerláng kapcsolat, mely fényével, szeretet rezgésével az egész emberiséget emeli.



Azért lett mottóm a Jézustól származó idézet, mert a teve az alázatot és a kitartást jelképezi. A terhek cipeléséhez térdre ereszkedik és kitartóan menetel egy keskeny úton a cél eléréséig. 



A jógafilozófia szerint bizonyos testtartások, ászanák gyakorlásával tulajdonságokat, erőket vagyunk képesek fejleszteni magunkban.  A tevepóz stimulálja a torokcsakrát, erősíti a belső hallást, megnyitja a mellkast, a szívközpontot, alázatot és kitartást ad gyakorlójának. 

Ezért, a blog címe Ustrasana, vagyis tevepóz.




Forrás:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/szimbolumtar/ch02.html#t

Foto:
http://www.lovemyyoga.com/camel-pose.html


Namaste