A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kristálygyerekek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kristálygyerekek. Összes bejegyzés megjelenítése

szerda, december 28, 2022

Aranykor

Dóri ötlete volt, hogy sóbarlangba menjünk. Óvodás korú unokámnak kifejezetten hasznos, de jót tesz a gégegyulladásom óta még fennálló köhögésemnek, rekedtségemnek, aztán meg erősödik is az immunrendszerünk.
Beültünk a sószobába. Levente csúszdázott, majd kipakolta az autókat, azzal játszott.  Egyedül játszva hamar elunta magát. - Anya játssz velem, - mondta. Anyukája a konyhai játékokhoz hívta, - nézd sütöttem sütit, főztem teát, vigyél a mamáéknak és apunak is. Mindenkit szépen sorban kiszolgált. - Mosogass is el,- mondta Dóri, - de ne folyasd a vizet, mert az pazarlás! Valójában persze nem volt ott víz, csak képletesen. - Bizony nem szabad a vízzel pazarolni. Vannak Afrikában gyerekek, akik szomjaznak, nincs vizük, - mondtam. - Mama én most akkor Afrikába folyatom a vizet, - mondta az alig három éves magát Levente nagyfiúnak aposztrofáló unokám. 
Meghatott ez a mondat! Mert igazából fogalma sincs Afrikáról, a szomjazás mibenlétéről, de a tudatában ott van az együttérzés, a jóindulat!
Ez a jógafilozófia egyik alap gondolata, a jó  megosztása legalább az elmében*.
Remélhetjük, hogy Ő már az "istenek idejének", az Aranykornak** gyermeke!

Őszentsége XIV. Dalai Láma

*https://magyarkamargit.blogspot.com/2015/09/mit-jelent-nekem-joga.html
**https://angyalforras.hu/uj-kor/felemelkedes-5d/az-aranykor
Namaste

csütörtök, november 07, 2019

Multidimenzionális nemzedék


Mottó: Jól csak a szívével lát az ember

- ...és mondd Margitka, szerinted, hol van az elfogadás és az önfeladás között a határvonal egy párkapcsolatban? - kérdezte az egyik kedves nő-vérem. Elmeséltem egy két helyzetet, ami amolyan példabeszéd volt. Mint egykor nagyanyám tette: a gyufával nem szabad játszani, mert egyszer ez, meg ez véletlenül felgyújtotta a ..., vigyázz a kutyát ne engedd az arcodhoz, ha játszotok, mert véletlenül belekap az arcodba és örök sebet hagy, mint ennek, vagy annak...

Talán csak ez a szó nem hangzott el: Tudatosság!
A tudatosság egyfajta éberséget jelent. Amikor tudatosak vagyunk egy helyzetre, látjuk, hogy nem áldozatok vagyunk, hanem vállalt lélekfeladatunkat teljesítjük be.
A szívünkkel látunk tisztán. Ekkor éberek, ego mentesek vagyunk. Nem véletlenül az éber őz, a gazella a szívcsakra állata.
És igen! Szabad akarat van. Mindig lehet, kell döntést hozni életünk, sorsunk felől. Ha nem tetszik, amit a tükörben látunk, változtassunk. Magunkon! A gondolkodásunkon. Fogalmazzuk meg, mi az ami nekünk fontos és jó! Használjuk az elhatározás erejét, a szankalpa saktit: meg fogom tenni, felkészült vagyok rá, hogy megtegyem, kitartó vagyok, szabad akaratomból meg tudom tenni.
Így lehet, kell a karmát, a sorsot megváltoztatni.
Nem egy perc alatt... Mert még nem vagyunk olyan, - ahogy  őseink mondták, - magasak, magosak, mágusok.

Ahogy növekszik a tudatosság, emelkedik a föld rezgésszintje, úgy lesznek újabb és újabb érzékszerveinken túli tapasztalásaink, a szubtilis, finomabb részeink által.
Különösen igaz ez a fiatalabb korosztályra. Az idősebb korosztály még nagyon anyagban van, három dimenzió létezik számukra.

Valahogy úgy kell elképzelni a magasabb dimenziókban való létezést, mint például a telepátiát. Gondoltunk valamit és az megtörténik, gondoltunk valakire és találkozunk vele, vagy felhív éppen akkor.
Ez a finom érzékelésünkből adódik. Ugyancsak így hallhatunk, láthatunk, érezhetünk. 


A még alig pár hetes unokám Levente sokat sírt. A babáknak hozzá kell szokni a földi léthez. Meg kell tanulni a testüknek megemészteni az anyatejet, sok ismeretlen inger éri az idegrendszerüket, amihez lassan szoknak hozzá.
Szóval Levente sokat sírt és néha megkértek a szülei, hogy menjek dajkálni, hogy éjjel tudjanak kicsit pihenni. Ringattam, énekeltem neki, de néha ez mit sem használt...

Esténként mikor lefekszem, elcsendesedek, befelé figyelek. Lehet ezt meditációnak is nevezni.
Ebben a csendben hallottam párszor Levente keserves sírását. Majd később, mikor elmúlt két hónapos, már jól ismertük egymást, már ismerősen nézett a szemembe. Ha dajkáltam és énekeltem neki, olykor mosolygott és le nem vette rólam a tekintetét. Egyik este, a csendemben megérkezett Levente, az energiája. Egyszerűen csak odabújt hozzám...

Most, hogy elkezdődött nála a fogzás, tudatosan zöld fényt képzelek köré, ami gyógyító energia.

Talán van aki ezeket a dolgokat, tapasztalásokat furcsának, akár hihetetlennek tartja.
De a világ multidimenzionális! A mai indigó- , kristály-, és szivárványgyerekek többet tapasztalnak a világból. Ők látnak. A lelkükkel a lelkünket. Pontosan érzik érzéseinket, kimondatlan gondolatainkat. És sokszor átveszik mindezt. Tükröznek.
Legyünk velük őszinték, mondjuk el, ha gondjaink vannak, hiszen ők azt megérzik, és frusztráltak lesznek ettől. Magyarázzuk el, mit miért csináljanak, vagy ne csináljanak. Legyen velük egy nagyon őszinte kommunikációnk.
És játsszunk velük sokat, a bennünk élő gyermekért...


Namaste

A csillaggyerekekről:
https://magyarkamargit.blogspot.com/2015/10/a-harmadik-erezred-gyermekei.html
https://csillaggyermekek.eoldal.hu/cikkek/indigo-kristaly-es-szivarvany-gyerekek.html

Finomtestünkről:
https://magyarkamargit.blogspot.com/2014/05/az-ekszer-varos.html

A létről
https://magyarkamargit.blogspot.com/2016/06/a-megismerhetetlen-fele.html


vasárnap, november 11, 2018

Maitréja - szerető kedvesség

Minden gyermek egy jobb élet ígérete — lehetőség a régi megváltoztatására, és az új megteremtésére. " - HUBERT H. HUMPHREY

11:11:11

A 11:11 mester szám. Egy üzenet, hogy jó úton járunk, hogy készen állunk a dualitásból az EGYsÉGbe lépni. A mai nap, 2018. november 11. háromszoros 11 és éppen ma kezdtem ismét egy szívemhez nagyon közel álló témáról írni.


Szelíden nógattam már egy ideje fiamat, Róbertet, hogy fogadjon el tőlem egy hangtálas masszázst. 
- Anya, tudod, én nem hiszek ilyenekben, de most szombaton átmegyek, - mondta.
Nem is próbáltam magyarázni lelki, szellemi, fizikai hatásairól, a hangtálazás alatt megtörténő elvesztett lélekrészeink befogadásáról, a mentális gátjaink lebontásáról, a szinapszis szintű hatásról, ahogy a rezgések segítik az ingerület átvitelt egyik sejtről a másikra, - mert ha akar úgyis utána olvas, - hanem örültem, hogy eljön.

Maitréja


Kezdem a hangtálazást. Ahogy kell, ahogy az őseink mondták: nyitott szívvel.
A kar a szív meghosszabbítása.
Szeretettel, harmóniával, éber tudatosságommal kezdem elhelyezni a tálakat.
Kint madárcsicsergés, napsütés, idebent is finom rezgések.
A folyamat vége felé tartok, a szívtál a torokcsakránál. Már csak lehelet finoman zengetem a tálakat a teljes ellazulásért, amikor egyszer csak - hammm, - mondja Robi és úgy csinál, mintha be akarna kapni.


Ha láttatok igaz, szívből jövő kacagást, hát itt az volt. A könnyeink potyogtak, úgy nevettünk.
Megfordultam a szobában, felnéztem a falra édesanyám portréjára és csak annyit mondtam Robinak, - most velünk van a mama. 
Mert tudjátok, ha valaki, akkor Ő aztán tudott huncut lenni, vele lehetett könnyekig nevetni. Nem, mintha olyan könnyű lett volna az élete, hanem, mert Ő tudott valamit, élt benne egy nevető Buddha.  


Maitréja

 Indigók


Csak pár napja, hogy leültem egy blogot írni az új kor gyermekeiről, mégis, valami egészen más született meg a kezeim közt Örökségem címmel. 
Aztán megint nekifogtam és szinte készen is voltam, de más dolgom végett abbahagytam az írást. Szokásomtól eltérően rányomtam a mentés gombra, hogy biztosan megmaradjon. Ekkor olyan történt, ami, mióta  írok, még soha. Törlődött a bejegyzésem...
Szóval először nem íródott meg, másodszor pedig az egész bejegyzésem eltűnt. Pedig nem kis energiát fektettem bele. Megnézettem Dóri férjével, Andrissal, - IT szakember - a gépet, nem bújt-e el valahová az írásom, de nem! Egyszerűen törlődött. Bántott a dolog.

Jó-jó, de nézzük csak, mit üzen ez az eset. Talán csak rossz volt a koncepció. 
Nem Carolina Hehenkamp, Lee Carroll - Jan Tobler könyvéből gyűjtött ismereteket kell megosztanom, hanem a saját tapasztalataimat. Ugyanis vannak, hiszen a 70-es, 80-as évektől születő  első indigók az én gyermekeim korosztálya. Sőt, úgynevezett elő-indigó két testvérem is, így van bőven tapasztalatom ez ügyben.
Egyrészt a nővérem részéről tanított elfogadás, együttérzés, és a feltétel nélküli szeretet, másrészt idősebb bátyám részéről a régi elavult nézetek, tekintélyelvűség el nem fogadása, rombolása.
Egész lényével utasította el a komcsi idők korlátozásait. Hullámos, hosszú, szőke haj, ártatlan kék szemek, trapéz farmer, rikító pólók, bulizás, motorozás, szabadság-, utazási vágy, ami a Vasfüggöny mögül erősen korlátozott volt, s mind ehhez egy szigorú, tekintélyelvet valló apa, aki nem tűrt semmi rebelliót! Még ha utóbb ki is derült, hogy ez a gyermekei a védelmét szolgálta.


 

Igen, Árpi nagyon hasonlóan működött, ahogy a mai indigók. Korán érett, babaként nagyon hamar kezdett járni, beszélni. Nagyon eleven és értelmes volt, de az iskolában írási és olvasási nehézségei voltak. A gimnáziumot abba hagyta, - micsoda skandalum volt ez, - és elment szakmát tanulni, ahol szorgalmáért, nyíltszívűségéért megbecsülték.
Sokszor, jelentős eseménynél észrevettem, hogy kimondatlan gondolataim, kérésem, szerető érzésem megérkezett hozzá. A köztünk élő telepátiát úgy is hívhatnám, új dimenziós messenger.

Az indigók nagyon intuitívak. Önvizsgálatra és felelősségre szólítanak fel, mert minden kivetítésünket tükörként azonnal visszadobják. Olyan helyzetet képesek teremteni, amiből megértjük, mit éreznek egy-egy szituációban, mi az, amit rájuk vetítettünk a saját bensőnkből. Ez akkor a legkellemetlenebb számunkra, amikor negatív dolgokat vetítünk ki, mert ekkor szembesülni kell saját sötét oldalunkkal.
Ugyanakkor  játékosak, szeretőek, szeretetre szeretettel válaszolnak. Így tanítanak bennünket az egymás iránti tiszteletre.

Jan Toblertől:

Amint megtanuljuk, hogyan tiszteljük őket, ... azt is megtanuljuk, hogyan tiszteljük és neveljük azt a belső gyermeket, amely mindannyiunkban megtalálható. Játszani hívnak! ... Nekünk kell időt teremteni. Ez nem automatikusan illet meg bennünket! Ha az élet olyan komollyá válik, hogy nem tudunk játszani, nevetni, a kutyánkkal belefutni a pocsolyába, minden ellen megvédelmező erődítményt létrehozni magunkban, akkor elvesztünk.

Lee Carrolltól:

... azt mondják róluk, különösek... Fiatal esetlenségük keveredése az öregek bölcsességével szeretni való... Olyan energiát képviselnek, amit látnunk kell, ahhoz, hogy elhiggyük, - kissé olyan ez, mintha a legdivatosabb öltözetet öltenénk magunkra, felső ajkunkba gyűrűt tetetnénk, és nagyapáink és sámánok társaságában harsány rap hallgatása közben jól éreznénk magunkat!

Indigó gyermek




A dimenzióváltás bizonyítékairól, az indigó és kristály gyermekekről:

szombat, szeptember 01, 2018

Nőiség és a rózsa


Mottó: ...igen, a rózsa illatával, ...


Jó pár éve annak, hogy tudatosan használom a rózsa esszenciáit. Használok rózsavizet, olajat, teát tisztálkodószereket, - tusfürdő, hintőpor, desodor - és parfümöt is választottam már azért, mert  kiéreztem belőle a finom rózsaillatot. Például Givenchytől, vagy Chloétól. 
Valamint a rózsakvarc volt az egyik első kristályom a mára már sok közül. Emlékszem egy nagy tál telis-tele volt csodálatos kövekkel és választásom éppen a rózsakvarcra esett, akkor még nem ismerve, tapasztalva a kristályok jótékony erejét.

A rózsáról Feller Adrienne:
A rózsa varázslata, egyedisége és semmihez nem fogható természete inspirált bennünket: a bársonyos, érzékeny levelek és a rózsa ereje, melyet törékenysége mellett is sugároz a világba. A rózsából kinyert illóolaj, az illóolajok közül a legmagasabb frekvenciával rendelkező olaj. Erőteljesen sejtstimuláló, anti aeging hatása már évezredeken át bizonyított.
A rózsa illóolaja és a dinamizáló rózsakvarc bársonyossá, ragyogóvá és fénnyel telivé varázsolja a bőrt, a rózsa ereje megtámogatja a nőiességet, fokozza a világ és magunk iránti érzékenységünket és erősíti az önbizalmunkat. A rózsa megnyit minket a szeretetre, elsősorban önmagunk felé vezet és arra tanít minket, hogy teljes szívvel át tudjuk ölelni magunkat.

A Kristályakadémia tanítása a "leglágyabb" kvarcról, a rózsakvarcról: 
A szív csakra gyógyítója, a feltétel nélküli szeretet, a szerelem és a béke köve. Erősíti a szívet, tüdőt, szabályozza a vérkeringést, javítja a szövetek vérellátását, eltávolítja a testfolyadékokból a szennyezőanyagokat, frissíti a szervezetet. Fokozza a termékenységet, oldja az érzelmi ridegséget.
Megnyugtatja az idegeket, nyugodt alvást biztosít, csökkenti a szédülést, semlegesíti a káros földsugárzásokat.
Finom rezgéseivel segít a harag, félelem, agresszió megszüntetésében, segít befogadni a szeretet érzését, megtalálni a szeretet útját. Vigaszt nyújt, lelki egyensúlyt ad szerelmi bánat esetén.
Használjuk marokkőként, ékszerként, elixírként. 
A vele való meditáció során  növekszik az önelfogadás, felszabadulnak elnyomott negatív érzések, helyébe szeretet energia áramlik.
Arcunkat masszírozva vele, vitalitást, lágyságot kap bőrünk.

A napokban kezdtem begyűjteni a rózsaszirmokat a kertemben lévő rózsáról, ami még édesanyám udvarából való.  
Ha már próbáltatok virágszirmot gyűjteni, biztosan éreztétek azt az érzést, mikor nem kell tépni, hanem a virág "adja" a szirmát. Így szedem én is.  A kis magházat sem hagyom ott, mert az tele van C vitaminnal. Szárítom, aztán majd felhasználom.

Már érlelődött bennem az írás a rózsáról, azonban máig váratott magára.
A napokban elém került ez a cikk, mely egy hathatós természetes segítség lehet a változókorban lévő nő-véreimnek. 

DE!  Mint olvashattátok, nem csak változókorú nőknek javasolt a rózsakúra.

Jó tudatosítani, ...igen, a rózsa illatával...

Juhász Ferenc verse:

Még a konyhában is használom. Bulgáriából hozott rózsalekvárral töltöttem a palacsintákat.

vasárnap, szeptember 10, 2017

Kontroll nélkül

"Autentikusnak lenni annyi, mint őszintének lenni önmagadhoz és a világhoz.

Az autentikus részed karizmatikus és elragadó. Amikor autentikus vagy és megtanulsz igazán beleszeretni saját magadba, mindenkit le fog nyűgözni a belőled áradó egyediség, lélekfény és tisztaság."  Osho

Gyönyörű napsütéses vasárnap délelőtt. Férjemmel nem kirándulni megyünk, ahogy tegnap elhatároztuk, hanem kivisszük a kutyát az erdőbe, sétálunk egy nagyot, azután pedig a mostanában időhiány miatt elhanyagolt kertünket hozzuk inkább rendbe.

Egyedül sétálok hazafelé az erdőben. Egy körülbelül három éves fiúcska biciklizik felém. Megáll mellettem. Szia,- mondja, majd így folytatja, - csinos vagy. Széles mosoly az arcomon, szinte kacagok a hallottakon, rajtam tornacipő, sötét szabadidőnadrág, fehér póló,  kontyba csak könnyedén összefogott, szinte kócos haj, rózsaszínű napszemüveg. Szia, - mondom, - köszönöm szépen. Majd, hogy én is adjak, megdicsérem neon zöld bukósisakját.
Továbbmegyek. Találkozva a gyermek szüleivel, köszöntjük egymást.

A széles útról rátérek egy keskeny ösvényre. Befelé tartok. Érzem, hogy a napokkal ezelőtt elvesztett belső egyensúlyom helyreállt. Talán hozzásegített a mai séta. A kis haver ezt a harmóniát érezhette, mert a gyermekek látnak! Aztán azon gondolkodom, hogy nem szabad az embernek alul értékelnie magát, mert egyszerű, olcsó holmiban is lehet valaki csinos...

Arra jók a magányos séták, hogy belül helyükre kerüljenek dolgok, mint például az imént az önértékelés, de ilyenkor valójában nem vagyok magányos.  Sokan velem vannak. A szeretteim. 
Tudjátok, hogy ölelni lelkileg is lehet?

Az igazi szeretet kontroll nélküli. Árad. Nem válogat. Írom: az igazi, a nagybetűs.

Fiatalkoromban jó tükör voltam. Közvetlen, kedves a közvetlenekkel és kekk, ha flegmasággal találkoztam. Nagyon kekk... Lelki fejlődésem során azonban mára eljutottam oda, hogy megértettem, az én tükröm szeretetet kell, hogy mutasson, - törekszem erre még, ha néha nehéz is, mert ugyebár a tükör másik oldalán is én vagyok..., - valahogy úgy ahogy a Maha Mantra mondja: "Hare Krisna, Hare Krisna, Krisna Krisna, Hare Hare, Hare Rama, Hare Rama, Rama Rama, Hare Hare" amit a magyar szvámi Abhay Narayan ekként fordított: Uram! Tégy a szereteted eszközévé!

A Vaskorban élünk, vas kemény páncéllal védekezünk sokszor észrevétlenül a szeretet magas rezgésű energiáinak befogadása ellen. Mind ezt nem tudatosan. Sérülésektől akarjuk óvni magunkat.

DE! Amíg nem járjuk végig a szamárlétrát, nem adjuk át magunkat minden szép, szívszorító, megnyomorító, rettegésbe döntő - és még sorolhatnám az érzelmi skála végleteit - érzésnek, addig bármennyire is szeretnénk, nincs kiszállás a szamszárából. (संसार)


A szeretet a titka mindennek. Persze segít a mantrajóga, a védikus írások tanulmányozása és a malák morzsolása..., de a kapu a szív.

Egy a kamaszkoromból ismert graffiti jut az eszembe.



Namaste

csütörtök, július 13, 2017

Rudi bácsiéknál

 Rudi bácsi egy igen régi ismerősöm az üzletünkből. Bejárt vásárolni és mindig sztorizott. Egyik ilyen alkalommal derült ki, hogy ásványokat gyűjt itthoni, erdélyi és egyéb hegyekben, bányákban. Miután megtudta, hogy fiam gyűjt kristályokat, hozott neki párat és invitált megnézni a gyűjteményét.
Ez a látogatás még jó pár évig váratott magára.

Évek múlva, mikor egyszer ismét jött vásárolni, hozott nekem egy gyönyörű több kilós
fehér - sárga kalcitot. Jót mosolyogtam a dolgon, mert akkorra már tanultam a kristályok gyógyító hatásáról és fülembe csengett kristálymesterem mondata, miszerint a kristályok így, vagy úgy, de megérkeznek az ember életébe.
Elolvastam a kalcit hatását. http://prananadi-miskolc.hu/gykovek.html#Kalcit
Szépen megtisztítottam és az éjjeliszekrényemre tettem. Azóta is ott van.

Aztán eltelt még pár év és én egyszer csak becsengettem Rudi bácsiékhoz. Tudtam, hogy Erzsike a felesége kristályékszereket készít, gondoltam megnézem egyben azokat is.

Rudi bácsiék lakása egy részlege lehetne a Természettudományi Múzeumnak, annyi ásványt, kristályt halmoztak fel az évek során.
Ahogy belépek hozzájuk rögtön megszólít a polcon egy rózsaszínű legalább kéttenyérnyi manganokalcit, egy nagy sötétlila brazil ametiszt, és egy zöld, valamint egy másik, lila fluorit, csak hogy a legszebbeket említsem.
Vitrinekben az apróbb kristályok, számtalanul sok.

Ma azért mentem, hogy megkérjem Erzsikét fűzze újra a Lanzarotén vett  olivin karkötőmet, valamint azért, hogy megnézessem Krisztina barátnőm Egyiptomban talált kristályát.

- Jaj, minden szanaszét van még, mert most jöttünk haza Erdélyből egy több hetes ásványgyűjtésből, - mondta Erzsike. De Rudi bácsi már invitált is, - jöjjön szép asszony, - mindig így szólít, - nézze miket hoztunk a Transzfogarasból.
Gyönyörű csillámokat szürke muszkovitot, sötét biotitot mutatott és hogy ne távozzak üres kézzel, mint mindig most is megajándékoztak. Mindkét csillámból kaptam egy - egy darabot.

Már az éjjeliszekrényemen vannak, és mert tudom, hogy a kristályok nem véletlenül kerülnek hozzánk, ezért elolvastam rögtön miben támogat ez a két kristály.

Persze az ásványnézegetés után jöttek az ékszerek. Erzsike egy pattintott technológiával készült fehér kvarcot mutatott,  ami különlegességével megfogott, ebből készít nekem láncot és karkötőt, valamint egy nagyszemű rózsakvarc karkötőt.
A kvarcok nem csak szépek, hanem rezgésükkel a legerősebb gyógyító, harmonizáló kristályok.

Erről egy régebbi bejegyzésemben olvashatsz: http://magyarkamargit.blogspot.hu/2014/08/a-holisztikus-gyogyitas-fele.html


Namaste

vasárnap, május 22, 2016

Iskolalátogatás

Azt hiszem, hogy nem voltam azóta kis iskolámban, mióta "kijártam" az általános iskolát.
Most úgy adódott, hogy hétköznap jártam otthon Dunafalván, és most, hogy nővérem az ott lévő könyvtárban dolgozik, végig vezetett az öreg és néhol már új falak között.

Legjobbkor, éppen szünetben érkeztünk. Ahogy nővéremmel mentünk a folyosón, egy kis lányka futott hozzánk, Katkába kapaszkodott kedvesen, szeretettel. Katka elmondta neki, hogy a testvére vagyok, én is egykor ezek között a falak között nevelkedtem. Melinda, mert  ez a neve, ekkor felém fordult. 
Óóó de gyönyörű!- mondta ámulva és megfogta a mellkasomon függő rózsakvarc medált.
Megsimogattam kis kobakját, majd elköszöntünk tőle, mentünk tovább a termekben. Csudaszépen feldíszítve az osztálytermek, mind-mind a tanító nénik leleményességének, kreativitásának műve. 
Kis zsákfalu Dunafalva, csak alsó osztályok vannak, a felsősök utaznak minden tanítási napon a szomszédos Szeremlére.
Két tanító néni foglalkozik a négy osztállyal, akárcsak a régi időkben...Kiosztják a feladatot az egyik korosztálynak, majd következik a másik. Nem kell mondanom, hogy bizonyos tekintetben mennyi hátránnyal mennek felsőbb iskolába ezek a gyerekek. Vagy mégsem!? Mert az a bensőségesség, az a személyesebb hangvétel, az az egymásra figyelés ami itt van a levegőben szerintem mindennél többet ér!
Nos, ahogy végigjártuk az iskolát, óvodát, könyvtárat, idősek szociális helyiségét; mert ez mind egy épületben található, ami nekem különösen tetszik, hiszen az idős és az egészen fiatal korosztály nincs messze elválasztva egymástól, és én ezt üzenetértékűnek vélem; szóval, ahogy az udvarra értünk a kicsi lány, Melinda ismét ott termett mellettünk. Mondta is nővérem, hogy ő ilyen kis ragaszkodó gyermek, alig tudja magáról "levakarni".

Tudjátok ez a kristálygyermekek sajátja.  Megérzik, hol van szükség gyógyításra. Ez egy másik dimenzióból, a lényükből áradó szeretet gyógyító ereje. TUDJÁK, ÉRZIK, hol van az energiájukra szűkség, és most édesanyánk halála okán mire másra van nekem és nővéremnek szűksége, mint lelki gyógyításra.
Így utólag már természetesnek tartom, hogy éppen ő vette észre az általam viselt rózsakvarc kristályt...
Alább olvashattok még e témával kapcsolatban egy régebbi blogomat, valamint a  rózsakvarc hatásáról és a kristálylétről.
Namaste




vasárnap, október 04, 2015

A harmadik érezred gyermekei


„Nem a gyerekeknek vannak problémáik, hanem a világnak, amelyben élnek”.



Ez volt az első találkozásom Erikkel. Ültünk konyhájukban az asztal körül és csak beszélgettünk, mi felnőttek, Erik apja, a férjem és én. Anett, Erik édesanyja ekkor nem volt otthon.
Egyszer csak megszólalt Erik - Te is az anyukám vagy,- számolt a kis ujjain,(még ovis volt) majd azt mondta - te vagy a hetedik anyukám. Jól van,- mondtam mosolyogva, miközben ő majszolta  tovább a tejes cerbonáját. Majd végzett az evéssel, felállt az asztaltól és csak annyit mondott, -Nnna, anya gyere velem biciklizni!
És én mentem...:) :)

Ezt a kis történetet azért írom le, mert ez olyan jellemző a harmadik évezred gyermekeire, az indigókra és kristály gyermekekre. Ők kiérzik LÉNYegünket, pontosan tudják kik, mik vagyunk.
Előttük nincs színjáték.
Sőt! Őket nem lehet félrevezetni dajkamesékkel, nem lehet őket manipulálni. Pontosan tudják kik is ők valójában.
Nem drámáznak, nem félnek, nem aggódnak a holnaptól mint legtöbben mi felnőttek, hiszen tudják, hogy az életük fizikai testben csak egy átmeneti lét.
Lelkük a messzi csillagokból jött anyagi formát ölteni. Küldetéstudatuk van. Fényt, gyógyítást hoznak az emberiségnek, a Kék Bolygónak.
Az indigók erős tükröt tartanak nekünk, azt látjuk bennük amit rájuk vetítünk, a legbensőnket. Így, ha valami nem tetszik, bizony bennünk van a hiba, ugyanis ők átveszik rezgésünket, ezzel rámutatnak hibáinkra.
Tudják, hogy elavult a mai iskolarendszer, olyan ismeretekkel terhelik a gyermekeket, ami nem lényeges az életben való előrelépéshez, haladáshoz...Mondjuk ki! Sok esetben bölcsebbek és okosabbak tanáraiknál, szüleiknél, mert hozott TUDÁSuk van.


Olvassatok róluk! Köztünk vannak. Megláthatjátok őket önmagatokban és a környezetetekben élőkben egyaránt. Az indigók igazi pionírok.
A kristályok pedig... háááát, nézz inkább a hatalmas szemükbe, mert ugyebár a szem a lélek tükre.






http://www.indigoportal.hu/konyvek/Doreen_Virtue-Kristaly_gyerekek.pdf

http://www.ujkorklub.hu/load/ezoterikus_konyvek/konyvek/sylvie_simon_indigok_a_jovo_gyermekei_a_mult_vilagaban/1-1-0-3789#.VhFHDvntmko

http://www.indigoportal.hu/konyvek/Carolina_Hehenkamp_-_Az_Indigo_Jelenseg.pdf

http://www.indigoportal.hu/konyvek/Jan_Tober-Lee_Carroll-Indigo_Gyerekek_I..pdf


Fotók:
http://szabadonebredok.info/wp-content/uploads/2014/11/children-playing-under-the-stars-51321.jpg http://www.femina.hu/ezo/indigogyerekek

http://www.indigoportal.hu/downloads.php

Namaste


hétfő, augusztus 10, 2015

Hazatérés

...Erős és gyors ébredésen mentem keresztül. Lelkileg és fizikailag is nagyon megviselt a sok élmény mely ért a folyamat során.
A tudattalan gyógyító szándékkal generált.
Feljöttek a tudatalattimból régi elnyomott érzések, tapasztalatok. Hol a földelés, pl. erdei séta, kertészkedés, hol pedig a meditáció segített átjutni nehéz napokon.

Tudatszintemnek megfelelően szólítottak meg cikkek, események, tanfolyamok.
Így ismerkedtem meg az indigó és kristály léttel, valamint a felemelkedési tünetekkel, melyeket évek óta én is produkáltam.  http://espavo.hu/kozosseg/blogbejegyzes/10542

Idővel behunyt szemem mögött többé már nem sötétség fogadott. Az Egy-gyé válás Lényemmel Fényt és Csendet eredményezett.
Valami mély benső hála és tisztelet ébredt bennem az iránt, Aki Vagyok.

Ha nehézségeid vannak az Úton, hallgass lélekemelő zenét, ami kiragad a sárból.
Robert Coxon zenéje épp ilyen. Ajánlom szeretettel.
https://www.youtube.com/watch?v=N1fvPyMeGwY&list=RDN1fvPyMeGwY#t=132


Namaste