Keralában, Isten országában

Lassan leküzdöm a jetlag-et. A 4 és fél óra eltérés Kerala és Budapest között egyáltalán nem jelentett problémát odaérkezésünkkor, de hazaérkezve erősen megéreztem.
Talán a lélek teszi, kicsit még ott maradt Indiában.

India szavakkal, képekkel nem kifejezhetően csodás. 

Pontosan ahogy a reklámok mondják. India hihetetlenül csodás.

S, hogy mit hoztam Indiából magammal? Ízeket, illatokat, színeket, hangulatot. 

A munnari piac színeit, a maszalák és friss egzotikus gyümölcsök ízeit, a teaültetvények, esőerdők, rizsföldek zöldjeit, a lagúnákon hajózás nyugalmát, a tenger mellett töltött napok hajnalainak  hangjait, nap- és holdkelték valamint a naplementék látványát, a frangepáni és más gyönyörű "neve nincs" virágok illatát, Marari La Plage személyzetének kedvességét, az időnként kobraként lecsapó olajzöld tenger dübörgését, a benne játszó delfinek élményét, az egyszerű falusi halászok csendes, kommunikatív mosolyát, és nem mellesleg vezetőink Gergő és Loka finom, nyugodt egyéniségének tapasztalatát.

Hoztam azonban kézzelfoghatóbb dolgokat is az ájurvéda hazájából. Illatos fűszereket, mint a szerecsendió, szegfűszeg, bors, vanília, valamint a fűszerek királyát, a sáfrányt, amit én sokkal inkább a fűszerek királynőjének mondanék, hiszen egy virág bibéjéről van szó, így többszörösen is női minőségeket hordoz magában. 

Évezredek óta használják... Keleten a fűszerek (a bennük található antioxidánsok, nyomelemek stb.) gyógyszerek. Az ételek magukban hordják az egészséget.  

Sáfránnyal lehet fűszerezni leveseket, tej- és rizsételeket. Finoman, szinte csak leheletnyi mennyiségekkel.
Az ájurvéda tridosikus fűszernek tartja, egyensúlyba hozza a dósákat, mert édes, csípős, keserű (váta, pitta, kapha) ugyanakkor szattvikus.  Az ájurvéda szerint javítja emésztést, tisztítja a légzőszerveket, ereket, nyirokrendszert, májat, vesét, nyugtatóan hat a szívre és az idegrendszerre.

Étvágycsökkenő. Serkenti az agysejtek tevékenységét, az endorfin kiválasztást, jótékony hangulatjavító, afrodiziákum. 

Igazi rasayana* fűszer.

Buddha távozása óta, a lámák, a szerzetesek, a szádhuk** sáfránnyal festett ruhát viselnek, ami szimbolizálja a szattvát, a lelki energiák magas szintű koncentráltságát.

Nem mellesleg megjegyzik, hogy szép lesz tőle a bőr.

Az indiai nők bőre ragyogásának is ez az egyik titka. A másik az olaj. Igen a sáfrány és az olaj használata az, amitől olyan ragyogó és sima az indiai nők arca. 

A szállásunkon a Marari La Plage-on  ájurvédikus kezeléseket is igénybe vehettünk. 

Éltünk a lehetőségekkel. Az egyik csodálatosan látványos kezelés éppen arcmasszázs volt, pakolással. Persze, hogy tartalmazott sáfrányt.

Próbáljátok ki a fűszerek királynőjének hidratáló, anti-aging, fényvédő, gyulladáscsökkentő hatását. 

Legyen az én karácsonyi ajándékom nőtársaimnak egy pár recept, amelyek ajánlottak pakolásként, lemosóként. 

1 evőkanál nyers tejbe áztassunk 2-3 szál sáfrányt, keverjünk hozzá 1 evőkanál szantálfa port. Masszírozzuk pár percig az előzőleg megtisztított arcbőrön, nyakon. 20 perc után mossuk le. Ragyogó, sima lesz a bőr.

Pattanásos bőrre kevés tejben 3-4 szál sáfrányt kell áztatni pár óráig, majd felvinni az arcra, nyakra. Tartós használata lágyítja, fehéríti a bőrt, megszünteti a pattanások keletkezését.

Olajban, (olíva, szezám, kókusz, mandula, napraforgó) vagy ghíben áztatott sáfránnyal masszírozott arcbőr keringése javul, a zsírsavaktól táplált, sáfránytól ragyogó lesz a bőr.

1 ek. organikus, termelői mézben  áztassunk pár óráig 2-3 szál sáfrányt, masszírozzuk  a bőrbe, majd 5-10 perc után mossuk le. A mézben található antioxidánsok segítenek az érett bőr sötét foltjaitól megszabadulni. Ez a pakolás fokozza a bőr hidratáltságát, a sáfránnyal együtt ragyogóvá teszi a bőrt. 

Közben érdemes meditálni a méz és a sáfrány éterikus csodáján...

Hetente 2-3 -szor használhatók ezek a kezelések. Ne feledjük, hogy ezek bevált, több ezer éves szépségápolási tanácsok.

Van még egy meglepetésem számotokra. Egy indiai maszala recept.

Legkedvesebb maszalám a bindi vagy okra maszala, de az okra beszerzése nem olyan egyszerű, úgyhogy én cukkíniből készítem. 

Felaprítom a kb. 25 dkg zsenge saláta cukkínit kisujjnyi darabokra és azt olajon, vagy vajon, (ghín) roppanósra átsütöm, majd félreteszem egy tálkába. Ha kell, teszek még olajat (ghít) a serpenyőbe. 

Ebben üvegesre dinsztelek egy apróra vágott hagymát, teszek bele 1-2 zúzott fokhagymát és egy hüvelykujjnyi reszelt gyömbért, chilli szeletkéket, (opcionális!) pírítom, amíg a fokhagyma illata jól érződik. Ekkor beleteszem a hámozott, apróra vágott, kimagozott 2-3 paradicsomot, sózom. Ha kell öntök hozzá vizet és főzöm amíg mártás nem lesz.  Dobok bele 8-10 szem kesudiót, teszek bele 1/4 teáskanál kurkumát, 1 evőkanál garam masala fűszerkeveréket. Mehet még egy kis koriander és, vagy curry. 

Elfőzöm a levét.  Öntök hozzá tejszínt, forralok rajta egyet, majd botmixerrel elaprítom benne a kesudiót. Mivel most télen savanyú a paradicsom, én tettem bele egy kis barnacukrot, csak éppen, hogy elvegye a túlzott savasságot.

Ha ízletes a maszalánk, beledobom a félretett cukkínit, összemelegítem és már tálalható is a finom, illatos és tápláló, magas tápértékű basmati rizzsel. 

Akkor igazán jó, ha szaftos, jól érezhetően vajas, ezért a végén dobhatunk bele nyugodtan egy darabka vajat.

Ha valaki hússal szeretné, a csirkefalatokat süsse meg, majd a végén adja hozzá a kész maszalához, forralja össze és tálalja. 

Kerala képekben:

A képekért hálás köszönetem Medvegy Gergőnek, a jógatábor vezetőjének, a Selfness YOGA alapítójának.

*http://ayurvedika.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=748:rasayana-a-megfiatalodas-mveszete&catid=49:ayurveda-altalaban&Itemid=166
**https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1dhu

Szuper étel

Ma egy szuper ételt, granolát készítettem. Vajon megsütöttem a zabpelyhet, -korpát, tettem bele szezámmagot, chia magot, szórtam bele kókuszreszeléket, pici sót, vanília őrleményt, fahéjat és együtt átforrósítottam az egészet. Ezek voltak itthon hozzá. Az elmaradhatatlan pirított mogyorót, aszalványokat, mint például a mazsola, áfonya utóbb keverem bele.

Fotó:https://www.viblance.com/mi-is-az-a-granola-mirol-ismerheted-fel-az-igazan-jo-granolat/

                                     

A mézet tudatosan hagytam ki. Az Ayurvéda, magyarul az Élet Tudománya, minden orvoslás anyja, mely  körülbelül 5000 éves tapasztalati tudással rendelkezik, azt javasolja, hogy a mézet ne melegítsük 60 C° fölé, mert nagyon nehezen eltávolítható salakot (ama) képez a testben. Ez a salak elzárja a szöveti csatornákat (strotas) és ezzel a sült méz elrontja az egyébként szuper, szattvikus, megfiatalító (rasayana) táplálékunkat.

Reggelente, mikor kedvem tartja, ezt fogyasztom egy kis görög joghurtba keverve. A mézet ekkor csorgatom hozzá. Készíthetek ebből mascarponés, joghurtos, gyümölcsös pohárdesszertet is.

A kiadós eső, szél, lehűlés visszavonhatatlanul meghozta az őszt.

Az évszakváltások megkívánják testünk salaktalanítását, így ez a szeptember is.

Pár napig javasolt csak meleg, kásás ételek fogyasztása. Lehet barnarizs, vagy egyéb gabonakása.

Talán a legjobb a kicseri, ez a könnyen emészthető, minden testtípusú embernek ajánlott ayurvédikus étel, aminek számtalan receptje megtalálható a világhálón.

Aztán jöhetnek könnyű zöldség-  és -krémlevesek, majd visszatérhetünk a megszokott kosztra. 

A tüdő után a bőrünk a legnagyobb méregtelenítő felületünk, ezért nem árt egy jó bőrradír sem a testünknek.

Talán az őszi évszakváltás van ránk a legkellemetlenebb hatással. Erős szelek lehűlést, csapadékot hoznak, egyre kevesebb a napsütés, a  föld az esőtől egyre nehezebbé, ragacsosabbá, az időjárás  nyálkássá válik és ezek a minőségek törvényszerűen bennünk is megjelennek.

Fogyasszunk főtt, sült meleg ételeket, használjunk  melegítő fűszereket, mint például erős paprika, bors, csombor, gyömbér, kurkuma, fahéj, szegfűszeg, babér. Ezek közt van, ami jó baktérium és vírusölő hatással bír, sőt immunerősítő is.

Gyújtsunk tüzet magunk körül, (akárcsak egy mécsest) ami melegséget ad lelkileg is.

Védjük a kihűléstől leginkább a lábunkat, nyakunkat, fejünket.

A borongós időjárás, az egyre hosszabb, sötét esték sokszor lehangolóak.

Kell, hogy tudatosítsunk életünkben öröm pillanatokat.

Például az év, az évszak, vagy az adott nap legszebb pillanatát. Mert kell, hogy legyenek ilyenek.

Ezek az életünk öröm forrásai.

Ez a "gyakorlat", az öröm pillanat tudatosítása, arra is megtaníthat, hogy ne másoktól várjuk, hogy örömöt szerezzen nekünk, hanem találjuk azt meg mi magunk.

Lehet ez egy nyári naplemente emléke, az őszi színes táj, gyermekünk arca, saját tükörképünk látványa, kedvesünk mosolya, vagy csak egy gondolatban való találkozás vele.

Egy séta közben látott madárraj, azok csivitelése, kedvenc állatunk üdvözlése, egy nyíló virág látványa és még mennyi szép pillanat lehet és van életünkben ami mellett csak úgy elmegyünk, nem tudatosítva azokat.

Aztán, miért is ne lehetne ez egy triviális dolog, mint egy jó étel élménye, mikor kimerülten, farkaséhesen végre előttünk az étel.

Jut is eszembe a mai cukkinikrémleves a pirított, teljes kiőrlésű lenmagos zsemlével, amit főztem.

Ajánlom magamat! :) Olvassátok el ezeket a régebbi írásaimat!

https://magyarkamargit.blogspot.com/2014/09/to-folott-suttogo-szel.html

https://magyarkamargit.blogspot.com/2018/09/teazas-kicsit-maskent.html

https://magyarkamargit.blogspot.com/2016/02/nem-csak-bojti-idoszak-miatt-jutott.html

Teázás, kicsit másként

Telihold közeleg. A Hold energiái felerősödnek. Ilyenkor mindig lehűl a levegő, párásabb, csapadékosabb lesz az időjárás. Mint most is. Ennek ellenére hiszem, hogy a mondás, - miszerint, ha szeptember végén virágzik az akác, vagy a gesztenye, akkor hosszú meleg ősz várható, - igaz.

Maszálá csáj 

A napokban az egyik kifejezetten meleg napon lányommal, Dórival megbeszéltük, hogy a könyvelési anyagot munka után gyalog visszük el a nem túl messze lakó könyvelőnknek. Jól fog esni a séta, kiszellőztetjük a fejünket, elengedjük a nap során nekünk feszülő férfias energiák hatásait, majd kiülünk a közeli bisztróba teázni, sütizni. 

Ittunk egy kókusztejjel készült maszálá teát,  Dóri evett egy csoki csodát, én pedig egy mascarponés répatortát. Finom volt. A fűszeres tea az indiai reggeleket, estéket, valamint India védjeggyé vált bölcsességét, az Ayurvédát juttatta eszembe. 

Emlékeztem rácsodálkozásomra, ahogy megéreztem semmi eddigihez nem hasonlítható fűszeres ízét, mikor belekortyoltam ebbe a teába a vrindávani kolostorban, és emlékeztetett a feledhetetlen estére mikor Jaipurban a Choki Dhaniban búcsú italként egy agyagpohárban a kezembe nyomták. Aztán hallottam magamban, ahogy a rikkancs a Jaipurból  Himalájába tartó vonaton hajnalban felszállva kiáltja, - csáj, csáj, maszálá csáj, szamósza, szamósza... 

Eldöntöttem, hogy készítek többször én is ilyen, - mondhatjuk rá nyugodtan, hogy gyógyteát - hiszen nyakunkon a szeles, hűvös, nyirkos ősz, kell egy kicsit erősíteni immunrendszerünket. A gyömbér serkenti az emésztést, enyhíti a görcsöket, hányingert, lázat, ízületi fájdalmakat. A fahéjjal, kardamómmal, és szegfűszeggel  együtt  az inzulin háztartásra is jótékonyan hat. A szegfűszeg fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, a fahéj serkenti az agytevékenységet, baktérium és gombaölő hatású. Kardamom szintén javítja a keringést, méregtelenítő, antibakteriális hatású, segít a zsírok lebontásában.  

S mert minden fűszer megvolt hozzá itthon, készítettem is mindjárt egy jó nagy adaggal. 

Recept:

1,5 l tej, 1-2 dl víz

1 kiskanál gyömbér

1 mokkáskanál őrölt kardamom

1 mokkáskanál őrölt ánizs

1 mokkáskanál őrölt fahéj

fél mokkáskanál őrölt szegfűszeg

1 csipet szerecsendió

1 csipet bors

nádcukor, vagy méz 

A vizet feltesszük főni, majd, mikor már majdnem forr, beleszórjuk a fűszereket. Kicsit főzzük így, majd beleöntjük a tejet. Kevergetve megvárjuk míg ismét forrni kezd, ekkor jöhet bele a nádcukor, ízlés szerint. Elzárjuk, pár percig pihenni hagyjuk, szűrjük és már fogyasztható is. Ha mézzel szeretnénk fogyasztani, akkor várni kell, míg kb. 60°C alá hűl a teánk, csak akkor tegyük bele a mézet.

Én a mézesre szavazok. 

Ha szeretjük az angolos teát, akkor lehet fele víz, fele tejjel készíteni. Ekkor a forrásban lévő vízbe a fűszerek mellé beleszórjuk a 2 evőkanálnyi fekete teát (2 filter), majd az előző módon fejezzük be.

Az arányokkal, ( tej, víz, fűszer, tea) lehet kísérletezni.

Reggel felforrósítottam, termoszba töltöttem, így vittem magammal munkába. A hűvös reggelen nagyon jól esett gyermekeimnek egy kis házi pogácsa mellé napindítónak.

Arany tej

Van még egy csodaitala az indiai Ayurvédának, mégpedig az arany tej, vagy kurkumás latte.

Számtalan jótékony óvó, tápláló hatása a színét adó kurkumának köszönhető.

A kurkuma antioxidáns, gyulladáscsökkentő, erősíti az immunrendszert, emésztést serkentő, máj méregtelenítő, rákellenes hatású, szabályozza a vérnyomást, a triglicerideket, javítja az agyi funkciókat. 

Hatóanyaga a kurkumin csak a bors piperin nevű hatóanyaga által tud felszívódni a tápcsatornából.

Ezért használunk készítésénél borsot.

Recept: 

1 rész kurkuma

4 rész víz

fél rész bors

Az első lépés, hogy ezeket a hozzávalókat pasztává főzzük (pár perc). Lehet nagyobb mennyiséget előre elkészíteni és egy üvegben hűtőben eltárolni.

Ha egy csésze arany tejet szeretnénk fogyasztani, akkor vegyünk egy csésze tejet, tegyünk bele egy csepp gyömbért, pici fahéjat melegítsük kevergetve forrásig. Ekkor keverjünk hozzá egy kiskanál kókuszolajat, vagy mandula olajat és 1/4 kiskanál kurkuma pasztát. Keverjük össze, mézzel ízesítsük, de csak, ha már 60°C alá hűlt. Ha cukrot használunk, forrón is mehet bele. 

Nyáron jéggel mixelve,  kora tavasszal, ősszel, télen forrón, több gyömbérrel ajánlott fogyasztani. 

Van egy kifejezetten nőies változata, (mert a gyömbér a férfi erőt stimulálja) mégpedig gyömbér helyett szegfűszeget főzzünk bele. 

Használjunk tejhabosítót, a csészében szórjunk a tetejére fahéjat, pár szálacska sáfrányt.

Fenséges.

Fotó: http://www.healthandhealthyliving.com/golden-milk-recipe-the-secret-of-the-ancient-indian-medicine/

Namaste

Rebarbara a tavaszi tisztító

Otthonról sosem jövök vissza üres kézzel. Nővéremtől kaptam diót, két szőlővesszőt, olyan direkt termő félét, amit nem kell permetezni, csak termőre fordulás után szüretelni és enni. Unokabátyám kertjéből pedig a tavasz egyik első vitamin és ásványi anyag forrását, rebarbarát kaptam.
Tavaly az ő invitálására hoztam belőle, s olyan sikere volt, hogy most szívesen tördeltem a hatalmas levélnyeleket. Magát a levelet a csirkéknek dobáltuk, mert az étkezésre nem használható.

A rebarbara dísz- gyógy- és étkezési célra is használt növény keletről, Indiából az angolokon keresztül került Európába.
Étkezésre húsos levélnyelét használjuk, alma- és oxálsavtól savanykás íze miatt jó frissítő kompótnak, krémlevesnek, pitébe tölteléknek, húsok mellé csatninak. Rostjai, magas ásványi anyag tartalma, enyhe hashajtó és vizelethajtó hatása miatt jó a tavaszi tisztítókúrákhoz. Azonban figyelembe kell venni, hogy túlzott fogyasztása bélgörcsöket csinálhat, illetve oxálsav tartalmánál fogva vesekő képződésre hajlamosíthat. Az előbbit  ki lehet védeni úgy, hogy a levelét nem használjuk, az utóbbit pedig úgy, hogy inkább csak tavaszi időszakban szedjük, mert akkor még alacsony az oxálsav tartalma, illetve forráskor leöntjük róla az első vizet, valamint amikor lehet tejjel készítjük.

Bátorítok mindenkit, hogy próbálja ki, mert egy olcsó mégis értékes ételt nyerhetünk belőle tavasszal.

Én így készítettem:
Jól megmostam a levélnyeleket, (6-8db volt) 1-2 cm-es darabokra vágtam, majd kb. 2 liter vízbe tettem. Sóztam, fűszereztem: 1 rúd fahéj, teatojásba 5-6 szem szegfűszeg, -bors, fél rúd vanília.
Hamar megfőtt, kb. 10 percig forraltam, ekkor botmixerrel leturmixoltam. 2-3 evőkanál keményítőt tejjel elkevertem, tettem hozzá 3-4 evőkanál tejfölt, és jó sok barna répacukrot, mert nagyon savanyú volt. Még egyszer turmixoltam és már készen is volt. Hagytam kihűlni. Ma vettem epret és azzal tálaltam.
Fenséges lett.

Fotó:http://www.szepzold.hu/a_rebarbara_gyumolcs_vagy_fuszer

A kosztüm

Barátnőm, Évi felhívott, hogy volna-e kedvünk Demjén koncertre menni. Hát persze, hogy volt. Rózsi hangját, dalait mindenki szereti. Így péntek este egy fantasztikusan kellemes nyári estét töltöttünk együtt a Budapest Parkban. Ahogy lenni szokott, az igazi hangulat a végére jött meg. Ekkor jöttek a legnagyobb slágerek s ahogy kell, mi együtt énekeltünk és táncoltunk. 

A szombat kánikulai melegében nem akartam ebédre semmi nehezet készíteni. Hogy még kiszellőzzön a lakás, korán megsütöttem egy meggyes pitét és főztem hozzá egy meggylevest. Anyu, ha olyant főzött, aminél a két fogás alapja ugyanaz volt, viccesen azt szokta mondani, hogy kosztümöt készít. Most én is egy kosztümöt készítettem, meggy kosztümöt.

A sütiből kimaradt három tojásfehérjét, hogy ne menjen veszendőbe, felvertem.Tettem bele vaníliás cukrot, -  fahéj volt már a levesben, sütiben, nem akartam ezt is azzal ízesíteni, - majd meggylekvárt kevertem hozzá. Anyu nyári hűtött gyümölcshabjai jutottak eszembe, ezért betettem a fagyasztóba, majd óránként kivettem, jól megkevertem és ebédnél egy nagyon finom, pikáns, jéghideg meggyhabbal tálaltam a levest. 

Non plusz ultra, ezt még megszórtam pirított, aprított kesudióval.

 Milyen jó az, ha az embernek van miből meríteni. Kreativitásom forrása ma az anyukám volt...

Rózsi dalai:

https://www.youtube.com/watch?v=GXn6XjWC3So&list=RDGXn6XjWC3So#t=2

Egy gluténmentes teasütemény

Ismerőseim között egyre több a gluténérzékeny, ezért pár napja  mikor találkoztam ezzel a recepttel megosztottam  a fb. oldalon, mert azt gondolom nem olyan egyszerű gluténmentes finom süteményt készíteni. 

Ennek apropóján feltettem MAGomnak a kérdést: miért növekszik napjainkban a  gluténérzékenyek száma, mikor a gabona - benne a glutén, azaz a sikér (ami két fehérje) - az emberiség alap tápláléka ősidők óta? 

Emlékszem, még gyerekként láttam otthon és nagyanyáméknál, hogy a lisztesdobozban benne volt egy merítőkanál és egy kis szita, mert sütés, főzés előtt mindig átszitálták a lisztet. Ez nem csak azt szolgálta, hogy kiszűrjék vele az esetleges durvábban maradt részeket, hanem így megszellőztetve a lisztet, a sikér oxigénhez jutott és ettől könnyű, lyukacsos szerkezetű lett a sütemény. A kelt tésztákat is, - mint pl. kenyér, kalács - ezért kell sokáig dagasztani, hogy levegősödjön, akkor nem lesz sűrű, nehéz, ha kisült. 

Még arra is emlékszem, hogy az iskolában  azt tanultuk, hogy a magyar búza beltartalmi értéke nagyon nagy a benne lévő magas sikér, azaz glutén tartalom miatt. Máig szállítják külföldre, hogy keverjék az ott termett gyengébb minőséggel.

Ha a gluténérzékenységet spirituális, azaz lelki szempontból nézzük, - és miért is ne, hiszen mindnyájan fizikai testben élő lelkek vagyunk, - a gabonák közül a búza a szívcsakra növénye.

Az Újszövetségben Krisztus jelképe. „Ha a búzaszem nem hull a földbe és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz.” 

Krisztus MAGa a feltétel nélküli szeretet, annak  hirdetője. A kalász Mária jelképe, mert a kalász hordozza a búzaszemet, a magot.  A kegyelem jelképe is, melyet a Szentlélek (önMAGunk) áraszt RÁnk. 

Ezért a búza eledelünk minden ínségben. Lelki ínségben is! 

Nem egyre ridegebb a világ? 

Ha valaki gluténérzékeny, fel kellene tenni  MAGában ezt a kérdést: kit nem tudok feltétel nélküli odaadással szeretni? 

Talán éppen önMAGomat?!

És végül a recept az említett édességhez:

1 csésze mandula liszt

1/2 csésze gluténmentes liszt

1 és 1/2 teáskanál sütőpor

1/2 teáskanál só (amit én soknak találok, talán jobb vele óvatosan bánni, és ha igényli a süti akkor lehet tenni még bele)

2 evőkanál mák (nem őrölt)

2/3 csésze cukor (én porcukrot használnék)

2 evőkanál egészen lágy vaj

2 evőkanál olívaolaj, vagy olvasztott kókuszolaj

1 csésze mandula paszta (kb.200g)

1/2 teáskanál mandulakivonat

1/2 csésze  teljes tej

1/4 csésze szeletelt mandula

Egy tálban keverjük össze a lisztet, sót, sütőport, mákot, és egy másikban a cukrot, vajat, olajat, mandula pasztát. Keverjük pár percig, majd jöhet egyenként a tojás, mindig jól elkeverve. Öntsük bele a mandulakivonatot és a tejet. Keverjük simára, majd lassú fordulat mellett adjuk hozzá a lisztes keveréket. Jól keverjük össze, majd öntsük sütőformába.

A sütőformát kenjük ki hideg vajjal és lisztezzük meg.  Ha beleöntöttük a masszát, simítsuk el és a tetejét szórjuk meg az aprított mandulával.

Előmelegített sütőben 180 C fokon süssük 50-60 percig. Akkor kész, ha megszúrjuk egy fapálcikával és az nem marad ragacsos.

Kb. 10 percig hagyjuk hűlni a formában, majd kiboríthatjuk egy tálcára.

Ha teljesen kihűlt, akkor szeleteljük.

A hozzávalókat bioboltokból beszerezhetjük.

Lehet normál liszttel is csinálni, de egyértelmű, hogy abban az esetben gluténérzékenyek nem fogyaszthatják.

Egy jó meleg tea mellé csodálatos lehet. Egyik hétvégén én is kipróbálom.

Jó étvágyat hozzá!

                            

Az eredeti recept:

http://chindeep.com/2014/05/15/almond-poppy-seed-tea-cake-regular-gluten-free-options/almondpoppyteacake2/

Namaste

Pár nap otthon

Most hogy szüleim már nem élnek, hiányukat a testvéreim közelségével próbálom pótolni. Egy pár hete úgy éreztem, hogy halaszthatatlanul mennem kell. Hallgattam a lélek szavára, így hát mentem.

Otthon, Dunafalván a volt szülői házban most nővérem él.

Míg ő kertészkedett, én bent kincseket keresve a fiókokat nyitogattam. Régi fotók bukkantak elő, anyám naplója, amik visszavittek, ha csak pillanatokra is a múltba. Segítenek reálisan látnom a megfakult vagy az eltorzult emlékeket. "Margit jött.., ment..dátum; Kati jött.., ment.. dátum; Pisti jött.., ment..,dátum; Árpi jött.., ment.., dátum" katona évek, kollégiumi évek.  Ez a szülők sorsa...

Aztán felmentem a padlásra. Jó volt ismét látni a mózeskosárszerű babakocsit, melyben egykor anyánk ringatott, a rollert amit talán, sőt biztos, hogy Németországból kaptunk és egész napos "rollerpartykat" tartottak a fiúk. Találtam is egy fotót erről, ahol mi a négy szőke testvér vagyunk és a szomszéd gyerekek.

               

Vannak még a padláson a régi iskolás könyveinkből és füzeteinkből. Egy családban, de mindegyikünk máshogy, és máshol tanult...az Élettől.

Valamint fent vannak apámnak a régi, ma már ritkaságszámba menő, még fából készült sílécei és a hozzátartozó bambuszvégű botok. Vajon mikor és hol használta? Míg élt sosem kérdeztem... Ő pedig nem mesélt...

Aztán az udvar felőli szobában a könyvespolcon az 1988-ban született Schneider ópapám megsárgult gimnáziumi rajzkönyve került a kezembe. 

Kordokumentum, 1899-1900-as tanévből, az Ő keze írásával és rajzával.

                            

Persze van tőle egy I. Világháborús!! napló is, (írja valahol, hogy egy shrapnel megsebesítette, aztán talán éppen Isonzónál kilőtték a lovat alóla...) de ez mégiscsak kisiskolás, kicsit összefirkált könyv, amiből pontosan látszik, hogy egy gyerek, az minden korban gyerek.

Aztán  meg csak elvoltam az udvarunk csendjében.

Pár nap után elindultam a fiúkat meglátogatni az egyre szépülő Sugó parti kis városba, Bajára. Árpihoz idősebb bátyámhoz mentem először. Megmutatta a gazdaságát, majd leültünk beszélgetni a mindennapjainkról, családunkról és persze szó került a szüleinkről; apánkról, az Ő egyik legnagyobb néma tanításáról, igen...megtanított arra, hogy az ember megjelenésével ad magának rangot!, nem a ruha és a papír teszi az embert!, aztán hogy örököltük édesanyánk jó szívét...

Elköszönve tőle Pistihez mentem, ahonnan Klárikával elmentünk fürdeni a közeli Dávod fürdőre, este pedig együtt egy jót vacsoráztunk a hangulatos Petőfi szigeten.

Sosem jöttem el otthonról üres kézzel, ez most is így volt.

Falván mikor meglátogattuk unokabátyámat, Ő körbevitt gazdagon termő kertjében. Vigyél ezt is, azt is, vigyél még ebből is, abból is, így került a csomagtartómba cékla, uborka, fokhagyma és egyebek.

Ahogy jöttünk befelé a kertből, "még nem volt eléggé tele a kezünk", utánam szólt- hugi vigyél rebarbarát is!- nem tudtam nemet mondani. Gyerekkorom óta nem ettem rebarbarát, akkor az ómamám főzött szószt belőle.

Hát így lehetett az, hogy én tegnap este rebarbaralevest főztem.

Nagyon gyorsan frissítő, savanykás leves, szósz készíthető belőle. Sőt hagymalekvár (chutney) is a húsok mellé.

A szárakat megmostam, (6-8db) egy centis darabokra felvágtam, majd kb. 2L vízben föltettem főzni. Beletettem egy félbevágott szár vaníliát, ízlés szerint fahéjat, szegfűszeget -borsot, (ezt teatojásban) sóztam, és megcukroztam. Forrástól kezdve csak pár percig főztem és már készen is volt.

Miután nagyon savanyú ízű volt (sóska rokona), gondoltam egyet és a testvéremtől kapott, még elől lévő körtebefőtt levét beleöntöttem, majd beleaprítottam a gyümölcsöt. Behabartam tejföllel.

A fűszereket csak reggel szedtem ki belőle, mielőtt kicsit elturmixoltam, krémesítettem.

Mondhatom pommmpás, üdítő leves lett. 

Karácsonyi ajándék

Felütöttem a tojáshéját, majd mutatóujjammal kihúztam a még héjában maradt fehérjét.
Egy pillanatra kívülről láttam magamat. Elmosolyodtam, mert anyám, és nagyanyám mozdulatát véltem felismerni. Hm...ez is egy örökségem.

Gyümölcskenyér készül, a család nagy kedvence. A próbasütés már megvolt s mikor fiamnak vágtam belőle, átölelt és gyermekesre változtatott hangon  csak ennyit mondott: Anyukáááám úúúúgy szeretnék valami drága ajándékot karácsonyra...

Pár éve megbeszéltük, hogy nem vásárolunk egymásnak ajándékot. Legyen a legnagyobb örömünk az együttlét öröme!
Az együttlét nem kizárólagosan értendő fizikai együttlétre, hiszen sok esetben szeretteink távol laknak tőlünk, vagy már nem is élnek. Az együttlét egy lelki élmény, szerető gondolatainkkal, érzésünkkel kapcsolódhatunk szeretteinkkel tértől és időtől függetlenül...

Nekem hatalmas felszabadultságot ad az, hogy nem kell áruházról-áruházra menve ajándék vásárlással tölteni az időmet. Persze lehet azt mondani, hogy erről előbb is lehet gondoskodni, sőt lehet kultúrát, utazást is ajándékozni utalvánnyal, de mi befejeztük a Karácsonyt az ajándékadás ünnepének tekinteni. Ezek a napok ugyanis sokkal többről szólnal, amiről sokan megfeledkeznek, vagy egyáltalán nem is tudnak.

Ma  december 22-e van a téli napforduló, itt az északi féltekén ez a csillagászati tél kezdete.
Ehhez a naphoz ősi kultúrák számos népszokása kapcsolódik, mint ősapáink tűz szertartással egybekötött turul, azaz kerecsensólyom röptetése (kerecsen-karácsony), a Mithras-kultusz vagy az ókori római szaturnáliák, a zsidó hanuka, és nekünk keresztényeknek Jézus születésének ünnepe, a karácsony. Mindegyik ünnep a fény és öröm eljöveteléről szól.

Szenteste 24-én, Jézus születésének vigíliáján, előestéjén igazodva a katolikus szertartásrendhez meggyújtjuk a fényeket a karácsonyfán, megöleljük egymást majd az ünnepi asztalhoz ülve elfogyasztjuk tradicionális vacsoránkat a halászlét és a rántott halat. Desszertnek mákos guba, gyümölcskenyér és egyéb aprósütemény kerül még asztalra.

Ezek közül a gyorsan és egyszerűen elkészíthető gyümölcskenyér receptjét osztom meg veletek.

Hozzávalók:

17 dkg Rama margarin
12 dkg porcukor
23 dkg rétesliszt
1/2 cs. sütőpor
4 db tojás
1 kis kanál méz
25 dkg vegyes finomság, mint étcsoki, dió, többféle mazsola, kandírozott narancshéj, -gyömbér, gyümölcssajt, vagy zselécukor, királydatolya és egyéb édes aszalványok kinek mi tetszik.
5 dkg sima liszt

Elkészítése:

A 25 dekányi vegyes finomságot apró darabokra vágom, majd egy tálkában kb. 5 dkg sima liszttel összekeverve félreteszem.
A lágy margarint porcukorral, mézzel  habosra keverem és folyamatos keverés mellett, apránként hozzáadom a lisztet (belekevertem már a sütőport) és a tojásokat. Mikor ezt szépen szinte habosra összedolgoztam, egy keverőkanál segítségével belekeverem lágy mozdulatokkal a 25 dekányi vegyes finomságot.
Ekkor bekapcsolom a tűzhelyet. 170 C fokra állítom, légkeveréssel.

Őzgerincformát (vagy püspökkenyérformát) kikenek hidegen margarinnal és megszórom morzsával, majd jöhet bele a sütialapanyag.
Beteszem a 170 C fokos sütőbe középre. 5 perc után leveszem 150 C fokra a hőmérsékletet és még kb. 40 percig sütöm. Ha nagyon pirul a teteje beborítom sütőpapírral.
Ha kezd megrepedni a teteje, szemben a bejglivel ez nem hiba! Ez így készül.

Ha kivettem a sütőből, megszúrom egy hosszú gyufaszállal, ha nem ragad rá a tészta, biztos elkészült a sütink.
Hagyom a formában kicsit meghűlni, majd kiborítom egy tálcára és megfordítom.

Idén tettem a lisztbe egy kevés (egy evőkanál) mézeskalács fűszerkeveréket. Szerintem nem rontott rajta. Ha esetleg Te, aki olvasod blogomat megsütöd, próbáld ki egyszer azzal és anélkül is.

Megválaszolatlanul maradt benned egy kérdés, hogy vajon mi lehet az a drága ajándék, amit a fiam szeretne karácsonyra...?

Ezzel a recepttel és pár nekem nagyon kedves karácsonyt és telet idéző klasszikussal kedveskedve kívánok nagyon kellemes karácsonyi ünnepeket Mindnyájatoknak!        

https://www.youtube.com/watch?v=NuHuq4UX2Cw

https://www.youtube.com/watch?v=Pgs_zB6Et2Q

https://www.youtube.com/watch?v=2N_Besc7_S4

Egy magyaros vasárnapi ebéd

Hogy mit is főzzek az mindig nagy kérdés, pláne ebben a kánikulában. Legyen egyszerű, ízletes, ne tartson sokáig az elkészítése az amúgy is őrült nyári melegben.
Megnéztem miből gazdálkodhatok. Volt a fagyasztóban vad és gomba, zöldség a hűtőben. Egytálétel mellett döntöttem. Ha vasárnap este megjövünk a strandról jól fog esni a savanykás, tárkonyos vadragú-leves.

Bedobáltam a vadhúst kis vízzel, sóval a kuktába főni, közben megpucoltam és feldaraboltam a szokásos zöldségeket, erdei gombát.
Szeretem a kuktát használni, mert meggyorsítja a főzést.
Egy órát főztem a húst, majd kinyitva beledobáltam a többi hozzávalót és felöntöttem. Jó sok tárkonnyal megszórtam, kicsit még sóztam és borsoztam. A habarást, citromos savanyítást majd evés előtt végzem.

Az éjszaka égszakadás volt, strandolás elnapolva. Laza vasárnap délelőtt, főzni már nem kell. Nincs kedvem a hol borús, hol a hirtelen napsütéstől pokolian fülledt kertbe menni. Ülök a Tv előtt és nézem az Ízvilágot, ahol a zalai ízekkel ismertetnek.
Mindjárt 12 óra. Megmelegítem a levest, elvégzem az utolsó mozzanatokat, behabarom, savanyítom egy kis citrommal.
Terítek, majd hívom férjemet, jöjjön ebédelni. Leülünk az asztalhoz. Mikor már kanalazunk veszem észre, hogy a háttérben magyar nóta szól.

Milyen jó, hogy elfelejtettük kikapcsolni a TV-t és épp délben ültünk asztalhoz! A nótaszó gyerekkorunk vasárnapjait idézte meg. Mikor még nótaszó mellett ebédeltünk, mikor még mások mellett, édesapám nagy kedvence, Kovács Apollónia énekelt a rádióban és ízesítette meg gyönyörű énekével a családok vasárnapi ebédjét.

Elmondhatom, hogy a mai ebédünk különösen ízletesre sikeredett.

Egy évestől, százhúsz évesig

Madártej 
Egy évestől, százhúsz évesig mindenkinek ajánlom


Ez egy klasszikus, kihagyhatatlan nyári édesség. Gyermekkorom egyik nagy kedvence.
Örökség, melyet otthonról hoztam.
Tegnap kedvet kaptam elkészítéséhez.

Hozzávalók, ahogy én készítem:
                      1 l tej
                      5 tojás
                      10 dkg cukor
                      1/2 vanília rúd
                      1 evőkanál liszt
                      1 csipet só

A tejet hosszában félbevágott vanília rúddal egy lapos edényben fel tettem melegedni.
Az öt tojást egyenként felütöttem, szétválasztottam a fehérjét és a sárgáját.

A fehérjét csipet sóval felvertem, mikor már szép fehér és kemény volt, a kristálycukor felét további verés mellett hozzáadtam.
Közben felforrt a tej, a habot kanállal a forró tejbe szaggattam. Egyszerre csak 4, 5 galuskát lehet a tejbe tenni, mert főzés közben megdagadnak.
A habgaluska mindkét felét egy-két percig főztem, majd szűrőkanálba tettem, hogy kicsöpögjön belőle a tej.
Mikor ezzel kész voltam, a  főtt vanília rudat kiemeltem, kikapartam a belsejét és a tejbe kevertem.

Ezután a tojássárgájához tettem a cukor másik felét és a lisztet. Géppel ezt is jó habosra kevertem, majd előbb a habból lecsöpögött tejjel, azután egy kevés forró tejjel kicsit felhígítottam, így öntöttem a könnyű tűzön lévő forró tejhez.
Állandó keverés mellett besűrítettem a mártást.

Mikor szépen besűrűsödött, levettem a tűzről és egy üvegtálba öntöttem.
Hideg vízbe állítottam hűlni, majd ráraktam a habgaluskákat.
Lefedtem és a hűtőbe tettem pár órára, hogy teljesen áthűljön.

Ebéd után egy szép üvegtálkában jó hidegen tálaltam.


Elhihetitek, megérte a fáradozás.

És hogy mit keres itt a mozsárban a tojások héja?
Egy kertész ismerősöm szerint, csigák ellen remek védelem. Így aztán összetörtem és kiszórtam a kertembe a csigák kedvence, dáliák köré.
Ressszkesssetek csigák... :)

  

Napisten hava

Itt a nyár minden melegével. A június, Szent IIván, vagy régi magyarjaink elnevezése szerint Napisten ván, vagy régi magyarjaink elnevezése szerint Napisten hava.

Az Ayurvéda szerint nyáron fokozódik a tüzes, pitta energia hatása, melynek megnyilvánulását mindenki megtapasztalja önmagában és környezetében. Az emberek szenvedélyesebbek, ingerlékenyebbek, könnyen elvesztik a fejüket. Ez a pitta energia mentális hatása. Fizikai hatása pedig a felhevülés és izzadás, kiütések és pattanások fokozódása, égő érzések a testben, például leégés, szem- és gyomorégés.

A Tűz elem irányítja szervezetünkben a hormonális működést, az emésztést (jatharagni), a hőháztartást, ezért, ha valakinek az alkata tüzes, pitta dósájú, bizony fokozottan kell figyelnie, hogy energiáit egyensúlyban tartsa ezekben a forró napokban.

A pitta tipus főbb mentális jellemzői: vezető, erős akaratú, rendszerető, versenyző alkat, igazi csapatjátékos, kalandvágyó, bátor, intelligens, éleslátású, kritikus, csípős nyelvű, könnyen feldühödik.

A pitták fizikai jellemzői: sportos, közepes testalkat, szőke-, vörös haj, átható világos szem, zöld, kék. Korán őszülő.

Bőr olajos (nem száraz), világos, szeplős, pattanásokra hajlamos. Étvágyuk, emésztésük jó.

Ha valakire az említett attribútumok igazak, akkor ők forró napokban különösen kerüljék az ecetes salátákat (citrom előnyösebb), tejfölt, nehéz sajtokat, alkoholokat, erjesztett ételeket, -italokat, kávét. A sós, savanyú, forró, csípős ételek mind pitta fokozók, túlzott fogyasztásuk kibillenéshez vezet, melynek tüneteit fent említettem.

A pitták igyanak sok vizet, mentás üdítőt, meleg, vagy hideg teát cukrozva. Az édes íz hűtő hatással bír, az arab népek nem véletlenül szeretik az édes mentateát! A keserű íz is jó hűsítő, érdemes soutékat (hirtelen pirított zöldség) készíteni például spenótból, kelkáposztából, mángoldból.

Fogyasztható bőséggel tej, zöldség, hüvelyesek, gabona. Mellőzzék ekkor a számukra nem túl jó zsírban sült, és főtt húsokat. (Főleg a vörös húsokat!)

A konfliktusokat, stresszt, ami ilyen forró napokban fokozódik, ne nyomja el senki! Vezesse le kicsit hűvösebb időszakban sporttal. Pl. teniszezzen, üssön vissza jó nagyot, focizzon, rúgjon jól bele, (természetesen a labdába!),  jógázzon, végezze a nehéz ászanát minden dühével stb., vagy kapcsolódjon ki valami természetben végzett aktív tevékenységgel, mert a természet szépsége megnyugtató.

Az illatok is hatnak ránk. A szantál, a jázmin, citrom és rózsa illatú füstölő, parfüm nyugtat, hűsít. Hűsítő még a menta illata is.

Természetesen mindenki fogyasszon sok vizet ezekben a napokban, de a  vata és kapha tipusok kerüljék a hűtőből kivett italokat.

Végül egy limonádé recept 2 személyre:

1 citrom leve

fél liter víz

1 teáskanál őrölt római kömény

kb. 4 teáskanál cukor (ízlés szerint!)

4-5 db mentalevél

1 csipet só

A kifacsart citrom levét kancsóba öntjük, bele a cukrot, köményt, vizet, sót. Jól elkeverjük, majd szép poharakba öntve, tört jéggel tálaljuk.

Namaste,

Hagymaleves

A meghűléses, hideg téli napokon nincs is jobb, mint hazaérve munkából egy finom, forró levessel átmelegíteni a testet.

Kifejezetten jótékony hatású az egyszerűen és gyorsan  elkészíthető hagymaleves.
Már az ókori egyiptomiak által is termesztett növény serkentően hat az emésztésre, segít megelőzni a keringési rendellenességeket, valamint enyhíti a megfázás tüneteit. Sok vizsgált növényből a fokhagyma és a vöröshagyma bizonyult a legerősebb baktériumölőnek. A vöröshagyma illóolaja nyákoldó hatású, légúti betegségeknél, orrdugulásnál kiválóan helyettesítheti, vagy támogathatja a gyógyszeres kezelést.

Mostanában többször is készítettem könnyű vacsorának, ebben a köhögős időszakban.
Ayurvédikus szempontból a tél kapha minőségét (nyálkás, nedves, nehéz) nagyon is jól ellensúlyozza.

Minap is vásároltam egy nagy póréhagymát, majd az otthoni készletből fogtam 2 vöröshagymát, 1 lilahagymát, 5-6 nagyobb gerezd fokhagymát.
Egy fazékban közepes hőfokon megolvasztottam kb. 5dkg vajat (csak óvatosan, mert a vaj könnyen megég!) majd a vékony csíkokra (póréhagymát karikákra) vágott  hagymát megdinszteltem rajta. Hagytam, hogy kicsit piruljon, a benne lévő cukor kicsit karamellizálódjon. Ekkor felöntöttem annyi vízzel amennyi ellepte. Sóztam, majd a fokhagymát  is beletéve (passzírozva) forraltam, amíg jó puha, szinte pépes lett a hagyma.
Ekkor felöntöttem vízzel 2-2.5 liter mennyiségre, megborsoztam és ismét felforraltam.
Közben egy kis jénaiban két evőkanál lisztet elkevertem kb.1 dl főzőtejszínnel, tettem egy merőkanál forró levest hozzá, majd behabartam vele a ételt.
Egy serpenyőben melegítettem 5 dkg vajat és azon zsemleszínűre pirítottam kb. két maroknyi kenyérkockát. Szárított kenyérkocka mindig van itthon, mert a száraz kenyeret így hasznosítom, de lehet használni friss kenyér- vagy zsemlekockát. Ennél is vigyázni kell, hogy egy közepes hőfokot használjunk, mert a vaj és a kenyérdarabkák is könnyen megégnek.
Még pirítottam tökmagot csak önmagában.
Tálaláskor az asztalra tettem egy-egy tálkában a pirított kenyeret, reszelt parmezán sajtot, juhtúrót és a tökmagot. Így ki-ki ízlése szerint tehetett a levesbe betétet.
Én, a tányér aljába tettem egy evőkanálnyi juhtúrót, rámerítettem a  forró levest, majd kenyérkockát, reszelt sajtot és tökmagot szórtam bele.
Ahogy a fiam mondaná, pommmpás volt.

Hozzávalók:
kb.1/2 kg hagyma
10dkg vaj
só, bors
2 evőkanál liszt
1 dl főzőtejszín
kb. 2 l víz
kenyérkocka
tökmag
juhtúró
parmezán sajt

Fotó: http://izeselet.hu/receptek/almas-hagymaleves/
Forrás:http://www.vital.hu/themes/health/onion1.htm

Épflinsláfrok

A szokásos telefonbeszélgetésünk alatt megemlítettem a 89. évében lévő édesanyámnak, hogy almáspalacsintát sütök vacsorára. Mire Ő: áááááá épflinsláfrok, ómamám mindig így mondta, alma pongyolában. Így svábosan épfl. Ahh, már el is felejtettem mindent.

-Nem, nem felejtettél el  mindent, hiszen épp most osztottad meg velem egy gyermekkori emlékedet- válaszoltam.

Nagyon szeretem ezeket a perceket. Ilyen élményekkel - mert ez élmény nekem - kötődöm a gyökereimhez.

Korán elkerültem a családi házból, alig tizennégy évesen. A családom, szeretteim fizikai hiányát megtanultam lelkiekben pótolni. 

Nevetnek a gyermekeim mikor azt mondom celler a zeller helyett, vagy kájzersmárrni, a császármorzsa helyett és eszcájgot teszek az asztalra. 

Valójában ez a mostani  beszélgetés édesanyámmal világított rá, hogy így kötődöm gyermekkoromhoz és szeretteimhez, akik közül bizony sokan már elmentek. 

Mondják, el kell engedni halottainkat. Én azt mondom nem elengedni kell Őket, hanem elengedni a fájdalmat amit elvesztésük okoz. 

Nos, ezt én úgy teszem meg, hogy a mindennapi életem részévé teszem Őket. 

Nem, egyáltalán nem tudatosan történt ez, inkább csak LÉLEK-ből vezérelve.
Kőrbe nézek a lakásomban, házam körül, lelkemben, szellemiségemben és Ők mind velem vannak, megszólítanak. 

Megszólítanak egy-egy tárgy, vagy felbukkanó emlék formájában.
Olyankor egymásra mosolygunk a határtalanságban.

Almáspalacsinta, vagy ahogy dédnagyanyám mondta épflinsláfrok,

(Äpfel in Schlafrock), alma pongyolában.

Recept: készítek egy kicsit sűrűbb palacsintatésztát, eggyel több tojást használok, mint egyébként. A fehérjéket felverem. Két almát a tésztához reszelek, majd beleteszem a felvert fehérjéket. Kicsit bővebb olajban sütöm ki és kisebbeket készítek, mint a normál palacsinta.  Megszórom egy gondolatnyi fahéjas-porcukorral, általam készített kajszi-, vagy málnalekvárral tálalom. (Dorka lányom szerint, egy igazi anyuka nyáron befőz kajszi- és málnalekvárt.)