A következő címkéjű bejegyzések mutatása: elme. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: elme. Összes bejegyzés megjelenítése

vasárnap, április 14, 2019

Az elméről

Mottó: Bizonyos gondolatok olyanok, mint az imádság. Vannak pillanatok, amelyekben - akármilyen a testtartásunk - a lélek térdre borul.  Victor Hugo




"Hajthatatlan vággyal a nektár felé vezérelve, a pillangó egyik virágról a másikra repül. Amikor rátalál egyre, amely az édes kincset rejti, akkor finoman leszáll, és mialatt üdvözülten élvezi a nektárt, teljesen mozdulatlanná válik. Hasonlóan, a mi nyugtalan elménk is olyan, mint a csapkodó pillangó, ide-oda száll a folytonos törekvésben, hogy megtalálja a boldogság és béke édességét - mi azonban csak akkor fogjuk élvezni az isteni nektárt, ha a meditációban és az imában elmerülünk, elménk elcsendesül és megnyugszik.





Az ima és meditáció az elméddel foglalkozik: cseréld le a gondolkodási módod és az életed is megváltozik. Emlékezz, az elme nem más, mint a gondolatok áramlása. Ezért rendíthetetlen elhatározással állítsd: "Megváltoztatom ezt az áramlást."

Ahogy már tudod, sok folyónk szennyezett, Ki szennyezte be? Isten gyönyörű folyókat teremtett, de mi beszennyeztük azokat. A gondolatok az elménkben úgy folynak, akárcsak a folyók. Annak ellenére, hogy a gondolatok folyóját beszennyeztük, ellenőrizhetjük és kontroll alatt tarthatjuk azokat. az ima és a meditáció azok az eszközök, amelyekkel ellenőrizhetjük az elme szennyeződését, átváltoztatva egy békés, szerető elmévé - egy virágzó, gyönyörű elmévé. Ilyen állapotban az életünk békéssé, szeretettel telivé és teljessé válik."   Paramahamsa Prajnanananda


"Bárcsak megtölthetnék egy vizes üveget a csend Gangesz vízével, és elküldhetném neked, hogy belenézz és megtudd, milyen a csend! De attól tartok, lehetetlen, mert a vizes edény, amelyben a gangeszi csend folyik, amelyben a himalájai csend fakad, amelyben az óceáni csend honol, az a vizes edény, a teljesség borának kelyhe csak benned található. Te vagy az, amit az ősi risik szómával töltött Kalasának hívnak, akit a béke fénye tölt el, az a szívet, elmét, érzekszerveket hűsítő fényes holdsugár, mely mindenkit lecsendesít.” (Szvámi Véda)

szerda, február 20, 2019

Saucsa Tशौच, tisztaság

   Tán egy lennék a szél fútta porral,
Mely nem tudni honnan jön és hová tart?
     Vagy egy vagyok a Lélekzettel,
 Mely még a porszemnek is életet ad?
        A keresés útja, s az élmény,
           Néha cseppet sem édes.
                De lelkem éhes,
                       Éhes...


Ezért, minden keresésem, szádhanám, (szanszkrit  साधन) rendszeres spirituális gyakorlásom, mert a válasz, az egység megélése itt van, mégis valami várat a Legfelsőbb kegyére.


Erdélyben, Székelyföldön jártam. Ide töltekezni jár az ember. Itt még lelkiség van...
Tiszta, nyílt tekintet, beszéd, mely mögött tiszta gondolat és lélek áll.

Nem csak vendéglátóinkra, a háziakra gondolok, akik bármilyen kis kérésünket ízesen a "tisszta szííívesen", vagy a "tisszta szeretettel" válasszal nyugtázták.

Sok tapasztalattal a hátam mögött látom, tudom, hogy az efféle szellemi, lelki tisztasághoz mennyi öntudat, önbizalom, önértékelés, MAGabiztosság kell. 
A gondolat, az érzés, a szó és a cselekedet egysége hatalmas erő, mert nincs mögötte elfojtás. 
Semmi köntörfalazás!

Talán a szent hegyeik, talán az Őrzők, melyek a sok bajban velük maradtak, a hitükben való elszántságuk, vagy egységük az Éggel, melyet ősi szokás szerint kékre festett házaik, lobogójuk is kifejez, tartotta meg Őket?


Erdély, Homoródkéményfalva



A Jóga Ösvényén járva találkozunk a jámával,* a szabályozásokkal, és a nijamával* az ajánlott, követendő dolgokkal.

A nijama első pontja a saucsa, a külső, belső tisztaság, mely közül a belső tisztaság - a szív és az elme tisztasága - a fontosabb. Egyszerűség a gondolat, a szó és a tett területén.

Az elme tisztítása a légzéssel, a légző gyakorlatokkal, meditációval történik. 
Nem misztifikálnám a dolgot. Ha észrevesszük, hogy gondolataink negatív irányt vesznek, figyelmünket irányítsuk a légzésünkre. Figyeljük a ki- és a belégzésünket, a légzésünk hangját. 
Ez, az akár csak pillanatokig tartó meditáció segít a rálátásunkra, a belső bölcsességünkkel (buddhi) való kapcsolatra, a dolgok megértésére.

Persze előbb még el kell jutni addig, hogy egyáltalán észrevegyük azt, ha rossz vágányon járunk...

Ha már a tisztaságnál tartunk... Azért fontosabb a belső, azaz az elme és a szív tisztasága, mert ami történik az elmében, az megtörténik a lélekben és fizikai szinten is.
Ezt úgy kell érteni, hogy a finom energetikai szintektől haladunk a durva anyagi felé. 
A belső tisztaság vezet az anyagi, külső tisztasághoz.
Persze nem lebecsülendőek a fizikai szintű tisztítások, a tisztító kúrák, magukba foglalva a böjtöket,** hashajtásokat, hánytatásokat, alapos szaunázást, a tudatos mindenkori tisztító mosakodást, beleértve akár, még a fogmosást is.

A tiszta beszédünket, tisztánhallásunkat, tisztánlátásunkat támogatja a kék szín. Használjunk szép kristályokat, mint például a beszédünket támogató  halvány kék kalcedon, a "szónokok köve", vagy a sötétebb kék szodalit, mely segít kimondani az igazságunkat. Viseljünk a tisztánlátásunkat támogató lápisz lazurit.
De tehetünk a nyakunkba akár egy szép kék sálat, vagy lakásunkat díszíthetjük a kék bármilyen árnyalatát viselő díszekkel. 

Most, hogy Erdélyben jártam, azokon a tiszta energetikájú helyeken, mint Hargita, Csíksomlyói kegytemplom, ahol nagyon is tudatosan, befogadón időztem, lélekeztem, érezhető volt egy jelentős rezgés emelkedésem. 
Már ismerős volt a fizikai rosszullét, a tisztulás jelei, hát csak hagytam menni a dolgokat...

Namaste

*https://www.yogaindailylife.org/system/hu/a-n%C3%A9gy-j%C3%B3ga%C3%BAt/r%C3%A1dzsa-j%C3%B3ga

**https://magyarkamargit.blogspot.com/2017/02/asztro-bojt.html
    https://magyarkamargit.blogspot.com/2016/02/a-bojtolesrol.html

kedd, április 18, 2017

Szat, Csit, Ananda

Olyan régóta vágytam menni Palicsra, ebbe a monarchiánk egykor közkedvelt szecessziós fürdővárosába, valamint Szarajevóba, a kis Sztanbulba, így kihasználva, hogy a húsvét négy napos ünnep lett, megszerveztünk egy kis túrát.

Péntek reggel indulás.

A déli határ felé közeledve egyre több az autó. A nyugaton vendégmunkáskodó keletiek már sok éve járják erre zarándokútjukat, most az ünnepek előtt is így van. A határnál feltorlódunk. Ismerős még a régi időkből a helyzet, de most mindössze félóra alatt túl vagyunk az átléptetési procedúrán.

Az autópályán tovább futunk Palicson, hogy először egy rövid séta erejéig meglátogassuk a Vajdaság egy másik gyöngyszemét, Szabadkát.

A centrumban a szép klasszicista Szabadkai Népszínház magasodik, nem messze tőle a felirat: Magyar Szó. Ezek a vajdasági magyarok megtartóerejét adó kulturális helyek és velük itt van Kosztolányi szelleme is a térben...
A belvárosban körben szép ornamentikájú, többnyire a szecesszió jegyeit magukon viselő épületek.
Utcáin, terein sétáló, vendéglők teraszán ücsörgő, szépen öltözött emberek. Idén éppen egybeesik az ortodox és római katolikus húsvét. Érezhető egy csendes, ünnepi hangulat. Nagypéntek van. Csak a gyerekek nevetgélnek hangosan.

Séta közben hallom, az idősebb urak ajkán keveredik a magyar szó a szlávval. Épp, mint egykor ómamám és anyám, akik beszélgetéseik során sokszor észrevétlenül váltottak németről magyarra és magyarról németre. Megmosolyogtat a dolog. Megállok kicsit hallgatózni, mintha csak a mögöttük lévő szobrot, épületet nézném. 
Nem hiába mondják, hogy a Kárpát-medence olvasztótégely...

Dél körül érkezünk Palicsra. A ragyogó napsütésben jól esik a tó melletti séta, nem hagyjuk ki a nem messze lévő  állatkertet sem.
Időutazunk.
A Női fürdő, a Lujza villa, a Bagolyvár, a Víztorony, a kultúrának helyt adó Vigadó mind a múltszázad elejére, a szecesszió éveibe röpít. Olyan ez a Palicsfürdő, mint egy kis ékkő, nem kopott meg.
A vitorlások, kajakosok, vizibiciklisek  szemmel láthatóan élvezik a tó adta lehetőségeket. Sőt a napozni vágyók is a férfi fürdő pallóin.

Délutánra megéhezve az egyik tó melletti étterem teraszán költjük el estebédünket. A felszolgált tradicionális ételekben nem csalódunk. 

Minden olyan idilli.

A tó tükre gyengéden fodrozódik...

Naplementekor már a tó melletti szállásunk teraszán ülünk. A bíborra festett ég a passióra, Jézus szenvedéstörténetére emlékeztet...

Reggel Újvidék felé vesszük az irányt, indulunk Boszniába. Csak bámulom a zöldellő bácskai tájat..., a néhol még fellelhető magyar nevű falvakat. Üreg, (Irig), Maradék, (Maradok).
Majd megérkezünk a szerb-bosnyák határra, ahol kb. fél óra sorban állás után átléphetjük a határt és már az első településen megérezhetjük a "másságot" az égbenyúló minaretek és a kendős asszonyok látványával. 
A kendő viselete nagyon szép, ősi szokás. Nálunk is hagyománya van, még a szólás is azt mondja, "bekötik a fejét", mikor asszony lesz a lányból. 
Valahogy úgy kell ezt elképzelni, hogy a fejkendő viselve emlékeztet valamire, vagy inkább valakire. Aki bennünk és fölöttünk van. Fölöttünk, mert több, mint amik vagyunk! Ez pedig a bennünk élő Istennő. 

Viselőjének ad ez egy alázatot...

Utazva a Drina mellett, majd átkelve a hegyeken, alagutakon megérkezünk Szarajevóba. Megkapó a látvány. A völgyben és a hegyoldalakon elterülő város, ég felé nyúló fehér minaretekkel, színes templomtornyokkal, körülölelve mindez zöldellő tájjal és fehéren virágzó gyümölcsfákkal.
A Gecsemáné-kert jut róla eszembe...

Az óvárosban szállunk meg a Bascarsija szélén.


Annyira igaz az a szlogen, hogy Szarajevó a kultúrák találkozása. Nálunk is vannak mecsetek, török fürdők, amik a török hódoltság idejéből valók, de itt ez élő. A mecsetek legtöbbje valóban muszlim imaház, nem pedig múzeum, vagy keresztény templom. Az emberek öltözete, és ez különösen a nőkre vonatkozik, kelet jegyeit viseli magán. Fejük kendővel, vagy csinosan turbánnal van befedve. 
A bazár utcái különféle keleti mesterségeknek vannak szentelve, így például kelmés, ékszeres, bőrös, cserepes, ötvös, éttermes és kávézós utcák vannak. 
Ételeik nagyon finomak, ízletesek és ki nem hagytam volna a mézzel nyakon öntött, bosnyák tradíció szerint készült desszerteket.
Az emberek mindenütt nagyon kedvesek, szolgálatkészek. 

Vasárnap az eső ellenére felmegyünk Jahorinára, hogy lássuk az egykor itt rendezett téli olimpia helyszínét, habár most teljesen holtszezon van. A hó már szinte teljesen elment, de még nincs jó lehetőség  a tavaszi sportokhoz.

Hétfőn reggel elindulunk haza. Kis kitérővel útba ejtjük Visokót. Már messziről tévedhetetlenül felismerhető a Nap piramis és a Hold piramis. Letesszük az autót a Nap piramis lábánál, majd gyalog elindulunk az ösvényen a piramis csúcsa felé. Nem könnyű a túra, mert ázott a talaj, és meredek az emelkedő. Fölérve szétnézünk a  prehisztorikus tájon.

Rövid cipőtakarítás után beülünk az autónkba és indulunk. Még hosszú út áll előttünk. Nem is sejtjük mennyire...
A bosnyák-horvát határon nem várt két órányi a sorban állásunk, majd Udvarnál további másfél.
A türelem az egyetlen dolog ami ilyenkor segít. Ezt  a leckét jól megtanultuk még azokban a régi szoci időkben.

Halk zene szól a rádióban. Elmerengek... 

Itthon vagyok ezen a földön. Baranyában éltek az őseim. Az anyai, itt a jelenlegi határ két oldalán, Pélmonostoron, ami ma Beli Manastir, Dályokon, ami ma Dubosevica és Sátorhelyen és Bólyon és környékükön. Ezeket a zöldellő dombokat, lankákat emlegette oly szeretettel édesanyám nem sokkal halála előtt. 
Itt van, csak egy ugrásra a sziget, melyen megláttam a napvilágot, ahonnan származik édesapám.
Körbeölelik kis szigetemet, lelkemet, szülőhelyemet Baranya és Bácska...

Azt olvastam valahol, hogy mi magyarok őrző nép vagyunk, ezért nagyon ragaszkodunk a szülőföldünkhöz. Ezt éreztem a Trianont megélt szüleimnél és egy igazán erős hazaszeretet kaptunk tőlük. Egy erős tudatosságot, hogy a magyarság szelleme kell, hogy éljen ezen a területen! A Kárpát medencében, Európa szívében.
Mindegy mi a nevük a városoknak és az embereknek. A szellemiség a fontos! *
De ezt a szellemiséget most nagyon nehéz fellelni. 

nk sötétedett...

Végre beléphetünk hazánk területére. Elindulunk Mohács, Bóly, Budapest felé.
A várakozás ideje alatt, szívembe mély szomorúság költözött. Már nem mondja nekem többé senki, hogy kislányom, gyermekem, Márikám...  
Tudjátok az örömünket megoszthatjuk másokkal, de a fájdalmunk csak a miénk!
Csendesen gurulnak arcomon könnyeim. 

Tudatosan keresem a segítséget  fájdalmam enyhítésére. 

Istenem segíts!
S hogy ezt az istent KRISztusnak, vagy KRISnának hívják teljesen mindegy.

Megszólal belül egy dallam: én nem ez a test vagyok... Én halhatatlan lélek vagyok...
Szat, Csit, Ananada.

Az elme elCSITul, a lélek, a szív megnyugszik, a szenvedés alábbhagy. 
Ez a mantra ereje.

Időközben megérkeztünk Budapestre. 

Bekanyarodunk az utcánkba. 
George Harrison énekel a Slágeren. 

My sweet Lord
hm, my Lord...
Halleluja, 
Hare Krisna, 
Krisna Krisna,
Háré Háré,

Guru Ráma,
Guru Visnu,
Guru Deva,

Hálás vagyok. A szép élményekért, s hogy szerencsésen utaztuk végig az 1200 km-t.

*Utalok ősi hitünkre, Yotengritre.


csütörtök, november 26, 2015

Győzelem

Életünkben minden helyzet feletti győzelem, önmagunkon való győzelem.
Mindez annak tükrében igaz, hogy a problémát, helyzetet saját elménk teremtette.




Namaste

kedd, augusztus 18, 2015

Illúziótól az Igazsághoz

A jógaórákat rövid fohásszal, mantrával kezdjük.  
A mantra ismétlése, zengetése spirituális változást idéz elő az elmében. Minden mantrának sajátos rezgése van, amikor zengetjük, összekapcsolódunk annak  energiájával.

Az alap-, vagy gyökérmantra az Om

Ez a Világot teremtő szent hang, az IGE, az ősrezgés, mely a Legfelső Isteni Teremtőerőt képviseli. A védanta filozófia esszenciája, ezért minden spirituális gyakorlat előtt használják, legyen az meditáció, jógaóra, kirtan, (szent dallamok csoportos éneklése), vagy puja (szertartás).
Az Om három hangból áll, A, U, M, utalva a világmindenség hármasságára,  a teljességre.
Az A hang jelképezi a durva anyagi világot  aU az asztrálsíkot, a lélekszintet, az M pedig az elmén túli állapotot.
Ismétlése megnyugtatja az elmét, a testet életerővel, pránával tölti fel, segíti a spirituális elmélyülést.  
                                                                                           

A másik mantra amit most ismertetek, az a jógaóráim nyitó mantrája. 

Ha meg akarjuk ismerni, valósítani önmagunkat, befelé kell figyelnünk. Minden ember különleges, van benne valami egyedi , amit csak ő tud adni a világnak. E cél megismeréséért és eléréséért zengetjük ezt az imát.
Az igazság, hogy önvalónk halhatatlan fény, amit a tudatlanság árnyéka takar.  Azért imádkozunk, zengetjük ezt a mantrát, hogy az Isteni tudás birtokába kerüljünk, hogy a fény által elérjük halhatatlanságunk forrását, a Szent Lelket, a Paramatmant.

Asato ma sat gamaya, Tamaso ma jyotir gamaya, Mrityor ma amritam gamaya.

Vezess bennünket a tudatlanságból az igazsághoz, a sötétségből a fénybe, a halálból a halhatatlanságba. 

https://www.youtube.com/watch?v=cNdeIo5LvTs
Hallgasd ellazulva és figyeld az energiák, rezgések áradását.

 Namaste
Forrás:
http://swamivishwananda-hu.blogspot.hu/2011/05/asato-ma-sat-gamaya.html 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Aum 




hétfő, június 01, 2015

A meditálásról

Meditálni szeretnél, hogy ellazulj, megnyugodj egy zűrös nap után, vagy csak azért, mert jól esik a lelkeddel lenni, saját forrásodban töltődni, de elméd zakatolása nem engedi a belső elcsendesülést. Nos, legyen itt pár ötlet szeretett Mesteremtől, Sri Chinmoytól.

Kezdd a meditácót az AUM mantrával. Az AUM-ot legjobb hangosan énekelni, hogy hangzása fizikai fülünkben is rezegjen, és átitassa egész testünket. Ez meggyőzi külső értelmedet,  nagyobb örömérzést és sikerélményt nyújt. Amikor az AUM-ot hangosan énekled, akkor az „M” hangozzon legalább háromszor olyan hosszan, mint az „AU”.

Ha nem tudsz legmélyebb meditációdba merülni, mert értelmed nyugtalan, ez jó alkalom a mantra gyakorlására. Néhány percig ismételd a „Supreme”, az „AUM” vagy az „Isten” szavakat. Éppígy megteheted, hogy az „AUM”-ot vagy a „Supreme” nevét ismétled, ha érzelmi vagy vitális síkon támadás ér, és rossz gondolatok vagy tisztátalan rezgések hatolnak beléd. Ilyenkor próbáld a mantrát olyan gyorsan mondani, ahogy csak lehet. Ha értelmedet meg akarod szabadítani a tisztátalanságoktól, a mantrát olyan gyorsan kell ismételned, mintha egy robogó vonat után futnál, hogy elérd. 
Én szeretem a "szeretet", "szeretlek" mantrát is. Ezt is a mestertől tanultam.

Az „AUM”-ot (vagy bármelyik mantrádat) sokféleképpen lehet énekelni. Ha hangosan ismétled, akkor a Supreme mindenhatóságát érzed. Ha lágyan ismétled, akkor a Supreme gyönyörét érezheted. Ha csendben ismétled, akkor a Supreme békéjét érzed. 
Supreme az Önvalónk, a Legfelső Lélek.


Amikor azt tudod mondani és érezni, hogy: "a lélek vagyok", és erre az igazságra tudsz meditálni, abban a pillanatban lelked végtelen tisztasága belép a szívedbe. A szívből ez a végtelen tisztaság aztán az értelembe megy. Ha tehát igazán érezni tudod, hogy csak a lélek vagy, akkor a lélek meg fogja tisztítani az elmédet. 



Ha meditálni szeretnél, gondolj valami nagyon tágasra – az égboltra, az óceánra, a hegyekre – és válj eggyé a tágassággal, ami tiszta erő.
Kérlek, szemedet tartsd félig nyitva, és képzeld el a tágas égboltot. Kezdetben érezd azt, hogy az égbolt előtted van. Utána próbáld meg érezni, hogy olyan tágas vagy, mint az égbolt, vagy hogy te magad vagy a tágas égbolt. Néhány perc után csukd be kérlek a szemed, és próbáld meg a szívedben látni és érezni az égboltot. Érezd kérlek, hogy te az egyetemes szív vagy és az égbolt, amelyre meditáltál és amivel azonosultál, benned van. A spirituális szíved végtelenül tágasabb, mint az égbolt, így az könnyedén elfér benned.

Képzelj el valami nagyon tágasat, csendeset és nyugodtat. A meditáció kezdetén érezd, hogy egy végtelen óceán van benned, és ennek a mélyére merültél, ahol minden csendes. Ha ezzel a végtelen óceánnal, a csend áradatával azonosulni tudsz, akkor nagyon könnyű lesz meditálnod. A meditáció olyan, mintha leszállnánk a tenger mélyére, ahol minden békés és nyugodt. Meglehet, hogy a felszínt hullámok sokasága borzolja, de a tenger ez alatt érintetlen marad. A tenger, legmélyebb mélységében, tiszta csend.

És egy-két ötlet most arra, ha konkrét célod van a meditációval.

Béke
Meditálj a lenyugvó napra.
Meditálj egy hegy csúcsára.

Szeretet
Meditálj egy madár fészkére.
Meditálj egy nagyapára és unokájára.
Meditálj a hajnali pirkadatra.

Elégedettség
Meditálj elméd vidámságára, mielőtt teszel valamit.

Szabadság
Meditálj az égbolt határtalan tágasságára.
Meditálj a madarak szakadatlan szárnyalására.
Meditálj egy madárrajra.

Véleményem szerint, néha az sem árt, ha csak megfigyeled a majomként ugráló, zakatoló elmédet. Hagyod felbukkanni, futni a gondolataidat, de rálátsz ezekre és mély kilégzésekkel elengeded őket. 
Ez az önmegfigyelés azért nagyon hasznos, mert ezzel tudatosíthatod, hogy nem vagy egy az elméddel, te a megfigyelő vagy. Megtanulsz magasabb szintről rálátni az elmédben zajló játszmákra. Arra, hogy miként próbál ez irányítani, befolyásolni téged. Amikor ezt felismered, megtanulod irányítani a gondolataidat. Rájössz, hogy gondolhatsz aggodalom helyett derűre. Elcsíped a félelem érzést, aggódást, dühöt csírájában. Így megszerezheted a megfontoltság erényét. Döntesz: félek, aggódom vagy remélek. A remény Erény, ERŐ.

Namaste; Magyarka Margit